Értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos munkavállalók a vendéglátásban

Munkavállalói és munkáltatói interjúkutatás

Absztrakt

Háttér és célok: A fogyatékos személyek munkavállalása alacsony mértékű, ezt hazai viszonylatban a KSH 2011. évi népszámlálási adatai is megerősítik. Az értelmi fogyatékos személyek elhelyezkedési aránya különösen a vendéglátás területén alig mérhető. Célcsoportunk, az értelmileg akadályozott, középsúlyosan értelmi fogyatékos személyek munkavállalásáról még ennél is kevesebbet tudunk.

Módszer: Kényelmi mintavétellel félig strukturált egyéni interjúk készültek munkáltatókkal és középsúlyosan értelmi fogyatékos munkavállalókkal a vendéglátás területén, három közismert szervezetnél, Budapest és Fejér megyében. Az interjúelemzés során tartalmi összegzést alkalmaztunk az interjú témakörei mentén.

Eredmények: A kutatás alátámasztotta azt a feltételezésünket a megkérdezettek körében, hogy az akkreditált vendéglátóipari szervezetek alkalmaznak középsúlyosan értelmi fogyatékos személyeket. A készségfejlesztő iskolákban szerzett konyhai kisegítő tanúsítvány nem jelent előnyt a kiválasztás során. Az inklúzióban, az érintettek társadalmi szerepvállalásában nagy jelentőséggel bír a mindennapos munkába járás, a vendégekkel és a munkatársakkal való kommunikáció és együttműködés, továbbá a szabadidős programokon való részvétel.

Következtetések: Az eredmények alapján megállapítható, hogy a vendéglátásban az akkreditált foglalkoztatási forma nagyban támogatja az értelmileg akadályozott személyek munkavállalását. Az előzetes tanulmányok kevésbé, míg a támogató családi háttér, illetve a munkatapasztalatok nagyban hozzájárulnak az adott munkakör elsajátításához. A szociális kapcsolatok és a szabadidős tevékenységek erősítik a társadalmi részvételt.

Kulcsszavak: értelmi akadályozottság, középsúlyos értelmi fogyatékosság, vendéglátás, foglalkoztatás, társadalmi inklúzió