Kisgyermeknevelők gyermekfelfogása – Gyermekekről vallott nézetek narratív életútinterjúk tükrében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.265.305Kulcsszavak:
kisgyermeknevelők gyermekfelfogása, bölcsőde, narratív interjú, kvalitatív tartalomelemzésAbsztrakt
Jelen tanulmány a kisgyermeknevelők gyermekekről vallott nézeteiről szól, és arra vállalkozik, hogy értelmezze azokat a narratív mintázatokat, amelyek a megkérdezett kisgyermeknevelők gyermekfelfogását tükrözik. A mintánkban 15 olyan kisgyermeknevelő szerepel, akik több évtizede vannak a pedagóguspályán. Kvalitatív kutatásunkban az egyéni szóbeli kikérdezés módszerét – azon belül a narratív interjús technikát – alkalmaztuk. A számítógéppel támogatott kvalitatív adatelemzésünk az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, amely a megalapozott elméleten – grounded theory-n – alapul. A narratív interjúszövegek elemzése Glaser (1992) által kidolgozott elemzési stratégiát és kódolási logikát követi. Kutatásunk fogalmi kereteként szolgál Pukánszky (2005) által megfogalmazott gyermekfelfogás, amely sorvezetőként szolgál a narratív interjúk elemzésekor. Az induktív kategóriaalkotás folyamatában nagy mennyiségű adattal szembesültünk, a szubsztantív kódolás során a fogalomindikátorokat kategorizáltuk és ennek alapján az eredményeinket négy fő kategória mentén értelmezzük (A társadalom, A bölcsőde, A kisgyermeknevelő, A család/A gyermek). Ezek a fő kategóriák körbefonják egymást, így a négy fő kategória egymás összefüggésrendszerében értelmezhető. Jelen tanulmányban A család/A gyermek kategória bemutatásával ismertetjük a kisgyermeknevelők gyermekfelfogását. A gyermekekről vallott nézetek feltárása mellett a szülőkről vallott nézetek is elénk tárultak, ezen mintázatok elemzése segítséget jelentett a kisgyermeknevelők gyermekfelfogásának megismerésében, értelmezésében. A pedagógus narratívákban a társadalmi változások, a digitalizáció és az ingergazdag környezet gyermekekre és családokra gyakorolt hatásai végig jelen vannak. A megkérdezett pedagógusok egyhangúan rámutatnak arra, hogy ezen hatások lenyomatát tükrözi a mai kor gyermekének érzelmi állapota, magatartása, viselkedése. A narratívákban az idealizált gyermekkor tulajdonságai is megmutatkoznak, azaz az interjúkból a kisgyermeknevelők gyermekfelfogása mellett a gyermekképük is kibontakozik.
Letöltések
Hivatkozások
Bartlett, F. C. (1985). Az emlékezés. Gondolat Könyvkiadó.
Bencsikné Molnár, R. (2023). Pedagógusok gyermekfelfogása. Tanítók gyermekekről vallott nézetei életpályájuk narratívának tükrében. Doktori értekezés. DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2023.168
Buckingham, D. (2002). A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó.
Elekes, Gy. (2018). Narratív életinterjú módszere a társadalomtudományok kvalitatív kutatásában. Szociálpedagógia, 6(1)1, 42–51.
Elkind, D. (2001). The Hurried Child.
Glaser, B. G. (1992). Basics of Grounded Theory Analysis. CA: Sociology Press.
Golnhofer, E. & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó.
Gyáni, G. (2000). Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó.
Jenks, Ch. (1996). Childhood. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203129241
Kéri, K. (2002). Gyermekképünk az ötvenes évek első felében. Iskolakultúra, 12(3), 47–59.
Krippendorff, K. (2012). Content Analysis: An Introduction to Its Methodology (3rd ed.). Thousand Oaks, Sage Publications.
Kovács, É. (é.n.). Interjús módszerek és technikák. In Feischmidt, M., Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom és kultúrakutatásban. Szabadbölcsészet. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index72c4.html?option=com_tanelem&id_tanelem=835&tip=0 (2024. 05. 13.)
Kovács, É. J. (2015). Az emlékezet szociológiai elméletéhez. In Bodor, P., Emlékezés, identitás, diszkurzus. Pszichológia és társadalom (pp. 207–230). L’Harmattan Kiadó.
Kucsera, Cs. (2008). Megalapozott elmélet: egy módszertan fejlődéstörténete. Szociológiai Szemle, (3), 92–108.
Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43 (1), 17–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02
Mitev, A. (2015). Grounded Theory. In Horváth, D. & Mitev, A., Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 85-126.). Alinea Kiadó.
Montgomery, H. (2009). An Introduction to Childhood: Anthropological Perspectives on Children’s Lives. Wiley-Blackwell, West Sussex.
Postman, N. (2000). The Disappearance of Childhood. Vintage Books.
Prout, A. (2005). The Future of Childhood. Toward the interdisciplinary study of children. Routledge Falmer. Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.4324/9780203323113_chapter_5
Pukánszky, B. (2005). A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Iskolakultúra-könyvek 28.
Pukánszky, B. (2001). A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó.
Pukánszky, B. (2018). Gyermekkép, romantika, „romantikus gyermekkép”. In Sárkány, P. & Schwendtner, T. (Eds.), A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban (pp. 37–50). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3691/ (2024. 05. 13.)
Sántha, K. (2013). A harmadik paradigma a neveléstudományi vizsgálatokban. Iskolakultúra, 23(2), 82–90.
Sántha, K. (2017). A trianguláció-tipológiák és a Maxqda kapcsolata a kvalitatív vizsgálatban. Vezetéstudomány, 48(2), 33–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.04
Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, (2), 26–36. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2
Szabolcs, É. (1999). Tartalomelemzés a gyermekkortörténet kutatásában: gyermekkép Magyarországon 1868-1890. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó.
Szabolcs, É. (2011). Gyermekből tanuló. Az iskolás gyermek, 1868-1906. Gondolat Kiadó.
Vajda, Zs. (2009). Siettetett gyerekek. Iskolakultúra, 19 (9), 3–15.
Vértesi, L. (2004). Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. Aetas, 19 (1), 158-172.
Winn, M. (1990). Gyerekek gyermekkor nélkül. Gondolat Kiadó.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.