Kisgyermeknevelők gyermekfelfogása – Gyermekekről vallott nézetek narratív életútinterjúk tükrében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.265.305

Kulcsszavak:

kisgyermeknevelők gyermekfelfogása, bölcsőde, narratív interjú, kvalitatív tartalomelemzés

Absztrakt

Jelen tanulmány a kisgyermeknevelők gyermekekről vallott nézeteiről szól, és arra vállalkozik, hogy értelmezze azokat a narratív mintázatokat, amelyek a megkérdezett kisgyermeknevelők gyermekfelfogását tükrözik. A mintánkban 15 olyan kisgyermeknevelő szerepel, akik több évtizede vannak a pedagóguspályán. Kvalitatív kutatásunkban az egyéni szóbeli kikérdezés módszerét – azon belül a narratív interjús technikát – alkalmaztuk. A számítógéppel támogatott kvalitatív adatelemzésünk az Atlas.ti tartalomelemző szoftver segítségével valósult meg, amely a megalapozott elméleten – grounded theory-n – alapul. A narratív interjúszövegek elemzése Glaser (1992) által kidolgozott elemzési stratégiát és kódolási logikát követi. Kutatásunk fogalmi kereteként szolgál Pukánszky (2005) által megfogalmazott gyermekfelfogás, amely sorvezetőként szolgál a narratív interjúk elemzésekor. Az induktív kategóriaalkotás folyamatában nagy mennyiségű adattal szembesültünk, a szubsztantív kódolás során a fogalomindikátorokat kategorizáltuk és ennek alapján az eredményeinket négy fő kategória mentén értelmezzük (A társadalom, A bölcsőde, A kisgyermeknevelő, A család/A gyermek). Ezek a fő kategóriák körbefonják egymást, így a négy fő kategória egymás összefüggésrendszerében értelmezhető. Jelen tanulmányban A család/A gyermek kategória bemutatásával ismertetjük a kisgyermeknevelők gyermekfelfogását. A gyermekekről vallott nézetek feltárása mellett a szülőkről vallott nézetek is elénk tárultak, ezen mintázatok elemzése segítséget jelentett a kisgyermeknevelők gyermekfelfogásának megismerésében, értelmezésében. A pedagógus narratívákban a társadalmi változások, a digitalizáció és az ingergazdag környezet gyermekekre és családokra gyakorolt hatásai végig jelen vannak. A megkérdezett pedagógusok egyhangúan rámutatnak arra, hogy ezen hatások lenyomatát tükrözi a mai kor gyermekének érzelmi állapota, magatartása, viselkedése. A narratívákban az idealizált gyermekkor tulajdonságai is megmutatkoznak, azaz az interjúkból a kisgyermeknevelők gyermekfelfogása mellett a gyermekképük is kibontakozik. 

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Bartlett, F. C. (1985). Az emlékezés. Gondolat Könyvkiadó.

Bencsikné Molnár, R. (2023). Pedagógusok gyermekfelfogása. Tanítók gyermekekről vallott nézetei életpályájuk narratívának tükrében. Doktori értekezés. DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2023.168

Buckingham, D. (2002). A gyermekkor halála után. Helikon Kiadó.

Elekes, Gy. (2018). Narratív életinterjú módszere a társadalomtudományok kvalitatív kutatásában. Szociálpedagógia, 6(1)1, 42–51.

Elkind, D. (2001). The Hurried Child.

Glaser, B. G. (1992). Basics of Grounded Theory Analysis. CA: Sociology Press.

Golnhofer, E. & Szabolcs, É. (2005). Gyermekkor: nézőpontok, narratívák. Eötvös József Könyvkiadó.

Gyáni, G. (2000). Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó.

Jenks, Ch. (1996). Childhood. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203129241

Kéri, K. (2002). Gyermekképünk az ötvenes évek első felében. Iskolakultúra, 12(3), 47–59.

Krippendorff, K. (2012). Content Analysis: An Introduction to Its Methodology (3rd ed.). Thousand Oaks, Sage Publications.

Kovács, É. (é.n.). Interjús módszerek és technikák. In Feischmidt, M., Kvalitatív módszerek az empirikus társadalom és kultúrakutatásban. Szabadbölcsészet. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index72c4.html?option=com_tanelem&id_tanelem=835&tip=0 (2024. 05. 13.)

Kovács, É. J. (2015). Az emlékezet szociológiai elméletéhez. In Bodor, P., Emlékezés, identitás, diszkurzus. Pszichológia és társadalom (pp. 207–230). L’Harmattan Kiadó.

Kucsera, Cs. (2008). Megalapozott elmélet: egy módszertan fejlődéstörténete. Szociológiai Szemle, (3), 92–108.

Mitev, A. Z. (2012). Grounded theory, a kvalitatív kutatás klasszikus mérföldköve. Vezetéstudomány, 43 (1), 17–30. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.01.02

Mitev, A. (2015). Grounded Theory. In Horváth, D. & Mitev, A., Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv (pp. 85-126.). Alinea Kiadó.

Montgomery, H. (2009). An Introduction to Childhood: Anthropological Perspectives on Children’s Lives. Wiley-Blackwell, West Sussex.

Postman, N. (2000). The Disappearance of Childhood. Vintage Books.

Prout, A. (2005). The Future of Childhood. Toward the interdisciplinary study of children. Routledge Falmer. Taylor & Francis Group. https://doi.org/10.4324/9780203323113_chapter_5

Pukánszky, B. (2005). A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Iskolakultúra-könyvek 28.

Pukánszky, B. (2001). A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó.

Pukánszky, B. (2018). Gyermekkép, romantika, „romantikus gyermekkép”. In Sárkány, P. & Schwendtner, T. (Eds.), A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban (pp. 37–50). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3691/ (2024. 05. 13.)

Sántha, K. (2013). A harmadik paradigma a neveléstudományi vizsgálatokban. Iskolakultúra, 23(2), 82–90.

Sántha, K. (2017). A trianguláció-tipológiák és a Maxqda kapcsolata a kvalitatív vizsgálatban. Vezetéstudomány, 48(2), 33–40. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2017.12.04

Sántha, K. (2020). Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben. Neveléstudomány, (2), 26–36. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.2

Szabolcs, É. (1999). Tartalomelemzés a gyermekkortörténet kutatásában: gyermekkép Magyarországon 1868-1890. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szabolcs, É. (2001). Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki Könyvkiadó.

Szabolcs, É. (2011). Gyermekből tanuló. Az iskolás gyermek, 1868-1906. Gondolat Kiadó.

Vajda, Zs. (2009). Siettetett gyerekek. Iskolakultúra, 19 (9), 3–15.

Vértesi, L. (2004). Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. Aetas, 19 (1), 158-172.

Winn, M. (1990). Gyerekek gyermekkor nélkül. Gondolat Kiadó.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-10-22

Hogyan kell idézni

Bencsikné Molnár, R., Orbán, D., & Motolainé Kelemen, K. (2024). Kisgyermeknevelők gyermekfelfogása – Gyermekekről vallott nézetek narratív életútinterjúk tükrében. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(2), 265–305. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.265.305