Online prevenciós szülőtréning program hatékonyságának vizsgálata randomizált kontrollált elrendezésben
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.106.126Kulcsszavak:
óvodáskor, viselkedésproblémák, szülőtréning, internet, prevencióAbsztrakt
A viselkedéses problémák megelőzésében és kezelésében fontos szerepe van a szülő támogatásának. A szülőtréning programokhoz való hozzáférést a távsegítés internet-alapú formái növelhetik. Óvodáskorú gyermekek szülei számára készítettünk el egy viselkedésterápiás szemléletű prevenciós programot, amelyet email-kurzus formájában alkalmaztunk. A program hatékonyságát randomizált kontrollált elrendezésben, 180 szülő bevonásával vizsgáltuk. Két budapesti kerület és egy Pest megyei település összevont óvodájában toboroztunk. Az intervenciós csoport (N = 120) öt héten keresztül kapta email fiókjába a hírlevelet. Véletlenszerűen kiválasztott 60 szülőt a várólistás kontrollcsoportban való részvételre kértünk. A két csoportot három hónappal az első hírlevél elküldése után hasonlítottuk össze az észlelt szülői kompetencia, a pozitív és negatív szülői magatartásformák, illetve a gyermek engedelmességével, szabálykövetésével kapcsolatos tapasztalatok mentén. A hírlevélküldő program adatai szerint az első hírlevelet 67%, a másodikat 77%, a harmadikat 80%, a negyediket 66%, az ötödiket 59% nyitotta meg. Az után-követés kérdőívét az intervenciós csoportból 32, a kontrollcsoportból 22 fő töltötte ki hiánytalanul, így 54 szülő adataival dolgoztunk. Ismételt-méréses varianciaanalízist alkalmazva egyik csoportban sem találtunk különbséget az észlelt szülői kompetenciában és a szülői magatartásformákban a két mérés adatai között. Az intervenciós csoportban azonban a szülők szignifikánsan kevesebb engedetlenségről számoltak be a hétköznapi helyzetekben az után-követéskor, mint az alapfelmérésben. A kontrollcsoportban nem volt különbség a két mérés adatai között. Bár a jelentős kiesés további vizsgálatot indokol, eredményeink arra utalnak, hogy a viselkedésterápiás szemléletű szülőtréning email-kurzus formájában közvetítve is hatékony lehet a szülő-gyermek együttműködés javításában.
Letöltések
Hivatkozások
American Psychiatric Association (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders: DSM-5. https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
Arney, F. M. (2004). A comparison of direct observation and selfreport measures of parenting behaviour. University of Adelaide, Dept. of Psychiatry, Thesis. https://digital.library.adelaide.edu.au/dspace/handle/2440/37713 (2020.10.01.)
Baker, S. & Sanders, M. R. (2017). Predictors of Program Use and Child and Parent Outcomes of A Brief Online Parenting Intervention. Child Psychiatry & Human Development, 48(5), 807–817. https://doi.org/10.1007/s10578-016-0706-8
Barkley, R. A. (2013). Defiant children: A clinician’s manual for assessment and parent training. The Guilford press.
Barkley, R. A., Shelton, T. L., Crosswait, C., Moorehouse, M., Fletcher, K., Barrett, S., Jenkins, L. & Metevia, L. (2000). Multi-method psycho-educational intervention for preschool children with disruptive behavior: Preliminary results at post-treatment. The Journal of Child Psychology and Psychiatry and Allied Disciplines, 41(3), 319–332. https://doi.org/10.1111/1469-7610.00616
Baumel, A., Pawar, A., Kane, J. M. & Correll, C. U. (2016). Digital Parent Training for Children with Disruptive Behaviors: Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Trials. Journal of Child and Adolescent Psychopharmacology, 26(8), 740–749. https://doi.org/10.1089/cap.2016.0048
Bausback, K. B. & Bunge, E. L. (2021). Meta-Analysis of Parent Training Programs Utilizing Behavior Intervention Technologies. Social Sciences, 10(10), 1–27. https://doi.org/10.3390/socsci10100367
Beauchaine, T. P., Hinshaw, S. P. & Pang, K. L. (2010). Comorbidity of attention-deficit/hyperactivity disorder and early-onset conduct disorder: Biological, environmental, and developmental mechanisms. Clinical Psychology: Science and Practice, 17(4), 327–336. https://doi.org/10.1111/j.1468-2850.2010.01224.x
Chacko, A., Wymbs, B. T., Rajwan, E., Wymbs, F. & Feirsen, N. (2017). Characteristics of Parents of Children with ADHD Who Never Attend, Drop Out, and Complete Behavioral Parent Training. Journal of Child and Famliy Studies, 26(3), 950–960. https://doi.org/10.1007/s10826-016-0618-z
Cheung, C. & Delany, D. (2022). Measuring Mothers’ Warmth: Naïve Observers, Trained Coders, and Self-Reports. Parenting, 22(1), 1–10. https://doi.org/10.1080/15295192.2021.2004076
Cs. Ferenczi, Sz. (2019). Bevezetés. In Cs. Ferenczi, Sz. (Ed ), Szülői pszichoedukációs csoportok vezetése. Pszichoedukációs csoportvezetők képzését támogató munkatankönyv (pp. 4–6). Katolikus Szeretetszolgálat. https://www.szeretetszolgalat.hu/ sites/default/files/szuloi_pszichoedukacios_csoportok_vezetese.pdf
Daley, D., Van der Oord, S., Ferrin, M., Danckaerts, M., Doepfner, M., Cortese, S., Sonuga-Barke, E. J., & Group, E. A. G. (2014). Behavioral interventions in attention-deficit/hyperactivity disorder: A meta-analysis of randomized controlled trials across multiple outcome domains. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 53(8), 835–847. https://doi.org/10.1016/j.jaac.2014.05.013
De Los Reyes, A. & Epkins, C. C. (2023). Introduction to the Special Issue. A Dozen Years of Demonstrating That Informant Discrepancies are More Than Measurement Error: Toward Guidelines for Integrating Data from Multi-Informant Assessments of Youth Mental Health. Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 52(1), 1–18. https://doi.org/10.1080/15374416.2022.2158843
Dekkers, T. J., Hornstra, R., van der Oord, S., Luman, M., Hoekstra, P. J., Groenman, A. P. & van den Hoofdakker, B. J. (2022). Meta-analysis: Which Components of Parent Training Work for Children With Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder? Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 61(4), 478-494. https://doi.org/10.1016/j.jaac.2021.06.015
Dobener, L.-M., Fahrer, J., Purtscheller, D., Bauer, A., Paul, J. L. & Christiansen, H. (2022). How Do Children of Parents With Mental Illness Experience Stigma? A Systematic Mixed Studies Review. Frontiers in Psychiatry, 13: 813519. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2022.813519
Dwyer, S. B., Nicholson, J. M., & Battistutta, D. (2006). Parent and Teacher Identification of Children at Risk of Developing Internalizing or Externalizing Mental Health Problems: A Comparison of Screening Methods. Prevention Science, 7(4), 343–357. https://doi.org/10.1007/s11121-006-0026-5
Egészségügyi Szakmai Kollégium (2019). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a gyermekkori viselkedészavarok ellátásáról. Egészségügyi Közlöny, 69(4), 420–453. https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index (2020.10.01.)
Egészségügyi Szakmai Kollégium (2020). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a hiperkinetikus zavar (figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar) kórismézéséről, kezeléséről és gondozásáról gyermek, serdülő és felnőttkorban. Egészségügyi Közlöny, 70(19), 1794–1835. https://kollegium.aeek.hu/Iranyelvek/Index (2020.10.01.)
Florean, I. S., Dobrean, A., Păsărelu, C. R., Georgescu, R. D., & Milea, I. (2020). The Efficacy of Internet-Based Parenting Programs for Children and Adolescents with Behavior Problems: A Meta-Analysis of Randomized Clinical Trials. Clinical Child and Family Psychology Review, 23(4), 510–528. https://doi.org/10.1007/s10567-020-00326-0
Forgatch, M. S., & Gewirtz, A. H. (2018). The evolution of the Oregon model of parent management training: An intervention for antisocial behavior in children and adolescents. In J. R. Weisz & A. E. Kazdin (Eds.), Evidence-based psychotherapies for children and adolescents (3rd ed., pp. 85–102). The Guilford Press.
Gyöngy K. (2021). Kisgyermeket nevelő szülők támogatásának hazai és nemzetközi lehetőségei, személyes és távsegítő formái – szakirodalmi áttekintés. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 145–168. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.145.168
Hansen, A., Broomfield, G., & Yap, M. B. H. (2019). A systematic review of technology-assisted parenting programs for mental health problems in youth aged 0–18 years: Applicability to underserved Australian communities. Australian Journal of Psychology, 71(4), 433–462. https://doi.org/10.1111/ajpy.12250
Johnston, C., & Mash, E. J. (1989). A Measure of Parenting Satisfaction and Efficacy. Journal of Clinical Child Psychology, 18(2), 167–175. https://doi.org/10.1207/s15374424jccp1802_8
Kaminski, J. W., & Claussen, A. H. (2017). Evidence Base Update for Psychosocial Treatments for Disruptive Behaviors in Children. Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 46(4), 477–499. https://doi.org/10.1080/15374416.2017.1310044
Lannert, J. (2015). Szülősegítés a kora- és kisgyermekkorban Magyarországon és máshol. Esély, (4), 42–61. http://www.esely.org/kiadvanyok/2015_4/2015-4_1-4_Lannert_ Szulosegites.pdf (2020.10.01.)
Lee, P., Niew, W., Yang, H., Chen, V. C., & Lin, K. (2012). A meta-analysis of behavioral parent training for children with attention deficit hyperactivity disorder. Research in developmental disabilities, 33(6), 2040–2049. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2012.05.011
Leijten, P., Gardner, F., Landau, S., Harris, V., Mann, J., Hutchings, J., Beecham, J., Bonin, E., & Scott, S. (2018). Research Review: Harnessing the power of individual participant data in a meta-analysis of the benefits and harms of the Incredible Years parenting program. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 59(2), 99–109. https://doi.org/10.1111/jcpp.12781
MacDonell, K. W., & Prinz, R. J. (2017). A Review of Technology-Based Youth and Family-Focused Interventions. Clinical Child and Family Psychology Review, 20(2), 185–200. https://doi.org/10.1007/s10567-016-0218-x
Márk-Ribiczey, N., Miklósi, M., & Szabó, M. (2016). Maternal Self-Efficacy and Role Satisfaction: The Mediating Effect of Cognitive Emotion Regulation. Journal of Child and Family Studies, 25(1), 189–197. https://doi.org/10.1007/s10826-015-0217-4
Mattiassich-Szokoli, E., & Sófi, Gy. D. (2022). A gyermek-és serdülőkori figyelemzavaros-hiperaktivitás (ADHD) okozta nemzetgazdasági problémák és azok lehetséges kezelése. IME, 21(1), 41–47. https://doi.org/10.53020/IME-2022-101
Miklósi, M. (2020). A fejlődési pszichopatológia hozzájárulása a pszichés zavarok jobb megértéséhez. Neuropsychopharmacologia Hungarica: a Magyar Pszichofarmakológiai Egyesület Lapja, 22(3), 84-90. PMID: 33055289. https://mppt.hu/magazin/pdf/vol22issue3/v22i3p84.pdf (2020.10.01.)
Miklósi, M. (2024). Szülőkre fókuszáló intervenciók a gyermekkori mentális zavarok megelőzésében és kezelésében. In Perczel-Forintos, D., Zinner-Gérecz, Á., Antal-Uram, D (Eds.), Az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók tankönyve (pp. 315-326). Medicina.
Miklósi, M., Gönczi, L. A., Györe, S., Németh, B., Nemeskéry, K., Oszterág-Barak, B., & Teleki, J. (2019.05.24.). A többdimenziós szülői magatartásformák skála (MAPS) magyar változatának bemutatása [poszter]. A Magyar Gyermek- és Ifjúságpszichiátria és Társszakmák Társasága (MAGYIPETT) 43. Kongresszusa: Fejlődés és identitás, https://www.magyipett.hu/files/file/kongresszusok/43/Magyipett2019_programfuzetA5.pdf
Miklósi, M., Sulyok, R.S., & Gallai, M. (2022). Online szülőtréningprogramok a koronavírus-járvány idején. Serdülő- és gyermek-pszichoterápia 15(2), 68–87. https://gyermekpszichoterapia.hu/megjelent_szamok
Mitter, N., Ali, A., & Scior, K. (2019). Stigma experienced by families of individuals with intellectual disabilities and autism: A systematic review. Research in developmental disabilities, 89, 10–21. https://doi.org/10.1016/j.ridd.2019.03.001
Morsbach, S. K., & Prinz, R. J. (2006). Understanding and Improving the Validity of Self-Report of Parenting. Clinical Child and Family Psychology Review, 9(1), 1–21. https://doi.org/10.1007/s10567-006-0001-5
National Institute for Health and Care Excellence (2008). Social and emotional wellbeing in primary education. [NICE Guideline PH12]. https:// www.nice.org.uk/guidance/ph12 (2020.10.01.)
National Institute for Health and Care Excellence (2017). Antisocial behaviour and conduct disorders in children and young people: recognition and management. [NICE Guideline CG158]. https:// www.nice.org.uk/guidance/CG158 (2020.10.01.)
National Institute for Health and Care Excellence (2018). Attention deficit hyperactivity disorder: Diagnosis and management [NICE Guideline NG87]. https:// www.nice.org.uk/guidance/ng87 (2020.10.01.)
Parent, J., & Forehand, R. (2017). The Multidimensional Assessment of Parenting Scale (MAPS): Development and Psychometric Properties. Journal of Child and Family Studies, 26(8), 2136–2151. https://doi.org/10.1007/s10826-017-0741-5
Purebl, Gy., Güleç, H., & Mezei, Á. (2012). E-pszichoterápia. In: Unoka, Zs., Purebl, Gy., Túry, F., Bitter, I. (Eds.): A pszichoterápia tankönyve (pp. 256-265). Semmelweis Kiadó. ISBN: 9789633312315.
Sanders, M. R. (2012). Development, evaluation, and multinational dissemination of the Triple P-Positive Parenting Program. Annual review of clinical psychology, 8, 345–379. https://doi.org/10.1146/annurev-clinpsy-032511-143104
Spencer, C. M., Topham, G. L., & King, E. L. (2020). Do online parenting programs create change?: A meta-analysis. Journal of Family Psychology, 34(3), 364–374. https://doi.org/10.1037/fam0000605
Thongseiratch, T., Leijten, P., & Melendez-Torres, G. J. (2020). Online parent programs for children’s behavioral problems: A meta-analytic review. European Child & Adolescent Psychiatry, 29(11), 1555–1568. https://doi.org/10.1007/s00787-020-01472-0
Weisenmuller, C., & Hilton, D. (2021). Barriers to access, implementation, and utilization of parenting interventions: Considerations for research and clinical applications. American Psychologist, 76(1), 104–115. https://doi.org/10.1037/amp0000613
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
