A magyar zeneszerzői hagyomány folytatója a 21. században: Tallér Zsófia (1970-2021)
A kortárs zene szerepe a pedagógiában
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.118.127Kulcsszavak:
magyar zenekultúra, zenepedagógia, kortárs zene, meseopera, befogadóvá nevelésAbsztrakt
A tanulmány célja egyrészt, hogy a fiatalon elhunyt, tehetséges, sokoldalú zeneszerző, Tallér Zsófia munkásságára irányítsa a figyelmet, másrészt, hogy a kortárs zene és az iskolai ének-zene oktatás összekapcsolásának néhány szempontja révén inspirációt adjon a zenepedagógusok számára. Tallér Zsófia tanáraitól, Draskóczy Lászlótól, Bozay Attilától és Petrovics Emiltől a magyar zeneszerzői hagyomány elveit és eszközeit sajátíthatta el, műveinek fontos eleme a témafejlesztés és a melodikus gondolkodásmód. A kísérletező technikák helyett a hagyományos dallamalkotással dolgozott, mindig szem előtt tartotta, hogy hús-vér embereknek komponál. Petrovics Emil hatására fordult a színpadi zene felé, munkáiban a drámaiság, az érzelmek és a zene kapcsolata érdekelte. Szívesen komponált gyermekeknek, kedvelte a klasszikus meseirodalmat. A tanulmány három különböző műfajú, gyermekeknek szánt zeneművét mutatja be, amelyek élményszerűen használhatók az ének-zene órákon. A Boribon muzsikál című dalsorozat (2010), a Kippkopp és Tipptopp című zongorasorozat (2009) és a Leander és Lenszirom című kétfelvonásos opera (2015) – amelyet 3 évadon át tartottak a Magyar Állami Operaház műsorán – változatos pedagógiai lehetőségeket nyújtanak a zenei képességfejlesztés, a hangszertanulás és a befogadóvá nevelés területén.
Letöltések
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Szerző
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.