Okoseszköz-használati szokások kisgyermeket (3–7 év) nevelő családok körében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.198.224Kulcsszavak:
okoseszköz-használat, technoferencia, kisgyermekkori szülői nevelés, digitalizációAbsztrakt
Háttér és célkitűzések: A legtöbb család életének része az okoseszközök jelenléte és használata, mely a családtagok életvitele és társas kapcsolatai szempontjából is meghatározó. Jelen kutatásban arra kerestük a választ, hogy mennyire bejósolható a szülői okoseszköz-használat a demográfiai jellemzők (életkor, nem, iskolázottság), valamint az észlelt stressz és technoferencia függvényében. Továbbá vizsgáltuk a gyermeki és szülői eszközhasználat közti összefüggést is. Módszer: A vizsgálatban óvodás korú gyermeket (3-7 éves) nevelő szülők (N = 714) vettek részt. Az online formában, önkéntes részvétellel végzett kutatás során a szülők okoseszköz-használati szokásait saját szerkesztésű kérdőívvel, a szülő-gyerek interakció zavartságát önbevallással, a DISRUPT-skála (McDaniel, 2021) kérdéseivel térképeztük fel. Eredmények: Az óvodás gyerekek szüleinek napi átlagos okoseszköz-használata közel 5 óra (M= 292 perc, SD = 170 perc) volt. A felhasználási szokásokat tekintve erős prediktor volt a szülő neme és iskolai végzettsége, valamint a szülői stressz szintje. Az észlelt technoferencia gyengén, de pozitívan összefüggött a szülő okoseszköz-használatának mértékével. A családok gyermekei is megjelentek mint okoseszköz használók, de jelentős volt a képernyőmentességre törekvő családok aránya is (13%). Családon belül az óvodás gyerekek és szüleik képernyőideje közt közepes erősségű korrelációt találtunk (hétköznap: rS = 0,234, p < 0,001; hétvége: rS = 0,235, p < 0,001). Következtetések: Kutatásunk kiemeli a szülők célzott edukálásának fontosságát, hogy az okoseszközök előnyei mellett azoknak a gyermekükkel való kapcsolataikra gyakorolt veszélyei is láthatóvá váljanak számukra.
Letöltések
Hivatkozások
AAP Council on Communications and Media (2016). Media and young minds. Pediatrics, 138(5), e20162591. https://doi.org/10.1542/peds.2016-2591
Almeida, M. L., Garon-Carrier, G., Cinar, E., Frizzo, G. B., & Fitzpatrick, C. (2023). Prospective associations between child screen time and parenting stress and later inattention symptoms in preschoolers during the COVID-19 pandemic. FRONTIERS IN PSYCHOLOGY, 14, 1053146. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1053146
Andres-Pasztor, J., & Bak, G. (2020). Z generáció online—Közösségi média használat, FoMO és társas kapcsolatok közötti összefüggések. https://doi.org/10.6084/m9.figshare.12751049.v1
Belic, I., Winskel, H., Allen, K., & Longstaff, M. G. (2024). Communication Preferences and Factors Predicting Smartphone Addiction Among Four Generations of Australians: Gender and Generational Differences. Journal of Technology in Behavioral Science. https://doi.org/10.1007/s41347-024-00437-3
Brauchli, V., Sticca, F., Edelsbrunner, P., von Wyl, A., & Lannen, P. (2024). Are screen media the new pacifiers? The role of parenting stress and parental attitudes for children’s screen time in early childhood. COMPUTERS IN HUMAN BEHAVIOR, 152, 108057. https://doi.org/10.1016/j.chb.2023.108057
Braune-Krickau, K., Schneebeli, L., Pehlke-Milde, J., Gemperle, M., Koch, R., & von Wyl, A. (2021a). Smartphones in the nursery: Parental smartphone use and parental sensitivity and responsiveness within parent–child interaction in early childhood (0–5 years): A scoping review. Infant Mental Health Journal, 42(2), 161–175. https://doi.org/10.1002/imhj.21908
Bronfenbrenner, U. (1992). Ecological systems theory. In Six theories of child development: Revised formulations and current issues (o. 187–249). Jessica Kingsley Publishers.
COUNCIL ON COMMUNICATIONS AND MEDIA, Hill, D., Ameenuddin, N., Reid Chassiakos, Y. (Linda), Cross, C., Hutchinson, J., Levine, A., Boyd, R., Mendelson, R., Moreno, M., & Swanson, W. S. (2016). Media and Young Minds. Pediatrics, 138(5), e20162591. https://doi.org/10.1542/peds.2016-2591
Csépe V., & Török Á. (2020). Az okoseszközök használata kognitív idegtudományi nézőpontból. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.133.145
Digital 2022: April Global Statshot Report. (2022, április 21). DataReportal – Global Digital Insights. https://datareportal.com/reports/digital-2022-april-global-statshot
Digital economy and society statistics—Households and individuals. (é. n.). Elérés 2025. január 5., forrás https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Digital_economy_and_society_statistics_-_households_and_individuals
Domoff, S. E., Borgen, A. L., Kim, S. J., & Emond, J. A. (2021). Prevalence and predictors of children’s persistent screen time requests: A national sample of parents. HUMAN BEHAVIOR AND EMERGING TECHNOLOGIES, 3(5), 700–709. https://doi.org/10.1002/hbe2.322
Domoff, S. E., Radesky, J. S., Harrison, K., Riley, H., Lumeng, J. C., & Miller, A. L. (2019). A Naturalistic Study of Child and Family Screen Media and Mobile Device Use. Journal of Child and Family Studies, 28(2), 401–410. Scopus. https://doi.org/10.1007/s10826-018-1275-1
Efrati, Y., & Rosenberg, H. (2023). Latent Profile Analysis of Problematic Smartphone Use and Parental Strategies: A Six-month Prospective Study. International Journal of Mental Health and Addiction. https://doi.org/10.1007/s11469-023-01144-5
Farkas P., Schreindorfer L. A., Szabó G., Varga G., & Rausch A. (2021). Digitális eszközhasználati szokások vizsgálata bölcsődés gyermekek és családjaik körében – Szülők kikérdezése a pandémia idején. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.354.377
Fekete, M., & Nagy, Á. (2020). Vitaindító: Megszólal-e az új csendes generáció? Avagy mit várhatunk az Ifjúság 2020 adatfelvétel eredményeképp. Szociológiai szemle, 30(1), 98–106. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.1.6
Fitzpatrick, C., Almeida, M. L., Harvey, E., Garon-Carrier, G., Berrigan, F., & Asbridge, M. (2022). An examination of bedtime media and excessive screen time by Canadian preschoolers during the COVID-19 pandemic. BMC PEDIATRICS, 22(1), 212. https://doi.org/10.1186/s12887-022-03280-8
Glassman, J., Humphreys, K. L., Jauregui, A., Milstein, A., & Sanders, L. (2024). Evidence for Changes in Screen Use in the United States During Early Childhood Related to COVID-19 Pandemic Parent Stressors: Repeated Cross-Sectional Study. JMIR Pediatrics and Parenting, 7. Scopus. https://doi.org/10.2196/43315
Guidelines on physical activity, sedentary behaviour and sleep for children under 5 years of age. (é. n.). Elérés 2024. május 22., forrás https://www.who.int/publications-detail-redirect/9789241550536
Hódi Á., Tóth E., Németh M. B., & Dombi A. F. (2019). Óvodások IKT-használata otthon – szülői minta és szerepvállalás. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 7(2), Article 2. https://doi.org/10.21549/NTNY.26.2019.2.2
Kattein, E., Schmidt, H., Witt, S., Jörren, H. L., Menrath, I., Rumpf, H.-J., Wartberg, L., & Pawils, S. (2023). Increased Digital Media Use in Preschool Children: Exploring the Links with Parental Stress and Their Problematic Media Use. Children, 10(12), 1921. https://doi.org/10.3390/children10121921
Képernyőidő-csökkentő Program—Bethesda Gyermekkórház. (2024, október 30). https://www.bethesda.hu/kepernyoido-csokkento-program/ (letöltve: 2025.11.24.)
Kildare, C. A., & Middlemiss, W. (2017). Impact of parents mobile device use on parent-child interaction: A literature review. Computers in Human Behavior, 75, 579–593. https://doi.org/10.1016/j.chb.2017.06.003
Konok, V., Binet, M.-A., Korom, Á., Pogány, Á., Miklósi, Á., & Fitzpatrick, C. (2024). Cure for tantrums? Longitudinal associations between parental digital emotion regulation and children’s self-regulatory skills. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1276154
Konok, V., Bunford, N., & Miklósi, Á. (2020). Associations between child mobile use and digital parenting style in Hungarian families. Journal of Children and Media, 14(1), 91–109. https://doi.org/10.1080/17482798.2019.1684332
Konok, V., & Szoke, R. (2022). Longitudinal Associations of Children’s Hyperactivity/Inattention, Peer Relationship Problems and Mobile Device Use. SUSTAINABILITY, 14(14), 8845. https://doi.org/10.3390/su14148845
Kopcsó K., Ökrös F., & Boros J. (2024). A digitális médiahasználat jellemzői és korrelátumai másfél éves korban: Egy reprezentatív magyarországi felmérés eredményei. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 12(2), Article 2. https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.2.306.333
Kushlev, K., & Dunn, E. W. (2019). Smartphones distract parents from cultivating feelings of connection when spending time with their children. Journal of Social and Personal Relationships, 36(6), 1619–1639. https://doi.org/10.1177/0265407518769387
Lauricella, A. R., Wartella, E., & Rideout, V. J. (2015). Young children’s screen time: The complex role of parent and child factors. Journal of Applied Developmental Psychology, 36, 11–17. https://doi.org/10.1016/j.appdev.2014.12.001
Lee, G., Kim, S., & Yu, H. (2020). [Parental Factors Associated with Smartphone Overuse in Preschoolers: A Systematic Review and Meta-Analysis]. Journal of Korean Academy of Nursing, 50(3), 349–368. https://doi.org/10.4040/jkan.19186
Li, J., Xiao, B., Zhao, Y., Zhang, B., & Li, Y. (2025). Chinese Parental Mediation, Predictors, and Associations with Children’s Problematic Media Use: A Latent Profile Analysis. Early Education and Development, 36(1), 19–36. https://doi.org/10.1080/10409289.2024.2360867
Linnavalli, T., & Kalland, M. (2021). Impact of COVID-19 Restrictions on the Social-Emotional Wellbeing of Preschool Children and Their Families. Education Sciences, 11. https://doi.org/10.3390/educsci11080435
Liszkai-Peres, K., Budai, Z., Kocsis, A., Jurányi, Z., Pogány, Á., Kampis, G., Miklósi, Á., & Konok, V. (2024a). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243
Liszkai-Peres, K., Budai, Z., Kocsis, A., Jurányi, Z., Pogány, Á., Kampis, G., Miklósi, Á., & Konok, V. (2024b). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1330243. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243
Mallawaarachchi, S. R., Anglim, J., Hooley, M., & Horwood, S. (2022). Associations of smartphone and tablet use in early childhood with psychosocial, cognitive and sleep factors: A systematic review and meta-analysis. Early Childhood Research Quarterly, 60, 13–33. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2021.12.008
Mascheroni, G., Livingstone, S., Dreier, M., Chaudron, S., & Lage, K. (2015). How parents of young children manage digital devices at home: The role of income, education and parental style.
McCloskey, M., Johnson, S. L., Benz, C., Thompson, D. A., Chamberlin, B., Clark, L., & Bellows, L. L. (2018). Parent Perceptions of Mobile Device Use Among Preschool-Aged Children in Rural Head Start Centers. JOURNAL OF NUTRITION EDUCATION AND BEHAVIOR, 50(1), 83-+. https://doi.org/10.1016/j.jneb.2017.03.006
McDaniel, B. T. (2019). Parent distraction with phones, reasons for use, and impacts on parenting and child outcomes: A review of the emerging research. Human Behavior and Emerging Technologies, 1(2), 72–80. https://doi.org/10.1002/hbe2.139
McDaniel, B. T. (2021). The DISRUPT: A measure of parent distraction with phones and mobile devices and associations with depression, stress, and parenting quality. Human Behavior and Emerging Technologies, 3(5), 922–932. https://doi.org/10.1002/hbe2.267
McDaniel, B. T., Coyne, S. M., & Holmes, E. K. (2012). New mothers and media use: Associations between blogging, social networking, and maternal well-being. Maternal and Child Health Journal, 16(7), 1509–1517. https://doi.org/10.1007/s10995-011-0918-2
McDaniel, B. T., & Radesky, J. S. (2018). Technoference: Longitudinal associations between parent technology use, parenting stress, and child behavior problems. Pediatric Research, 84(2), 210–218. https://doi.org/10.1038/s41390-018-0052-6
McDaniel, B. T., & Radesky, J. S. (2020). Longitudinal Associations Between Early Childhood Externalizing Behavior, Parenting Stress, and Child Media Use. CYBERPSYCHOLOGY BEHAVIOR AND SOCIAL NETWORKING, 23(6), 384–391. https://doi.org/10.1089/cyber.2019.0478
Mohammadyari, S., & Singh, H. (2015). Understanding the effect of e-learning on individual performance: The role of digital literacy. Computers & Education, 82, 11–25. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2014.10.025
Németh M. B., Hódi Á., Juhász F., Sárik A. M., & Tóth E. (2021). Szülők véleménye az óvodáskorú gyermekek IKT-eszköz használatának negatív és pozitív hatásairól. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(1), Article 1. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.1.8.38
Nikken, P., & Opree, S. J. (2018). Guiding Young Children’s Digital Media Use: SES-Differences in Mediation Concerns and Competence. Journal of Child and Family Studies, 27(6), 1844–1857. https://doi.org/10.1007/s10826-018-1018-3
Nikken, P., & Schols, M. (2015). How and Why Parents Guide the Media Use of Young Children. Journal of Child and Family Studies, 24(11), 3423–3435. https://doi.org/10.1007/s10826-015-0144-4
Nurdiantami, Y., & Agil, H. M. (2020). The Use of Technology in Early Childhood Education: A Systematic Review: Proceedings of the International Conference of Health Development. Covid-19 and the Role of Healthcare Workers in the Industrial Era (ICHD 2020). International Conference of Health Development. Covid-19 and the Role of Healthcare Workers in the Industrial Era (ICHD 2020), Jakarta, Indonesia. https://doi.org/10.2991/ahsr.k.201125.045
Oduor, E., Neustaedter, C., Odom, W., Tang, A., Moallem, N., Tory, M., & Irani, P. (2016). The Frustrations and Benefits of Mobile Device Usage in the Home when Co-Present with Family Members. Proceedings of the 2016 ACM Conference on Designing Interactive Systems, 1315–1327. https://doi.org/10.1145/2901790.2901809
Pons, M., Bennasar-Veny, M., & Yañez, A. M. (2020). Maternal Education Level and Excessive Recreational Screen Time in Children: A Mediation Analysis. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(23), 8930. https://doi.org/10.3390/ijerph17238930
Ponti, M. (2023). Screen time and preschool children: Promoting health and development in a digital world. PAEDIATRICS & CHILD HEALTH, 28(3), 184–192. https://doi.org/10.1093/pch/pxac125
Qian, H., Wang, C., & Li, H. (2024). Parental Risk Factors and Moderators of Prolonged Digital Use in Preschoolers: A Meta-Analysis. Education and Information Technologies, 29(13), 17601–17619. https://doi.org/10.1007/s10639-024-12558-6
Radesky, J., Leung, C., Appugliese, D., Miller, A. L., Lumeng, J. C., & Rosenblum, K. L. (2018). Maternal Mental Representations of the Child and Mobile Phone Use During Parent-Child Mealtimes. Journal of Developmental and Behavioral Pediatrics: JDBP, 39(4), 310–317. https://doi.org/10.1097/DBP.0000000000000556
Radó, S. I., Molnár, M., Széll, R., Szőllősi, G. J., Törő, V., Shehab, B., Manios, Y., Anastasiou, C., Iotova, V., Tsochev, K., Chakarova, N., Giménez-Legarre, N., Miguel Berges, M. L., Schwarz, P. E. H., Rurik, I., & Sárváry, A. (2024). Association between Screen Time and Sociodemographic Factors, Physical Activity, and BMI among Children in Six European Countries (Feel4Diabetes): A Cross-Sectional Study. Children, 11(4), Article 4. https://doi.org/10.3390/children11040458
Rashid, A., Zeb, M. A., Rashid, A., Anwar, S., Joaquim, F., & Halim, Z. (2020). Conceptualization of smartphone usage and feature preferences among various demographics. Cluster Computing, 23(3), 1855–1873. https://doi.org/10.1007/s10586-020-03061-x
Remete, E. P., Pachner, O. C., Schrőter, P., Simon, A. C., Hartmann, V., Tafferner, I., & Aranyi, G. (2024). Technoferencia: Okoseszközök hatása a társas interakciókra. https://doi.org/10.1556/0016.2024.00082
Shin, E., Choi, K., Resor, J., & Smith, C. L. (2021). Why do parents use screen media with toddlers? The role of child temperament and parenting stress in early screen use. Infant Behavior and Development, 64, 101595. https://doi.org/10.1016/j.infbeh.2021.101595
Stauder, A., & Thege, B. K. (2006). AZ ÉSZLELT STRESSZ KÉRDŐÍV (PSS) MAGYAR VERZIÓJÁNAK JELLEMZŐI. Mentálhigiéné És Pszichoszomatika, 7(3), 203–216. https://doi.org/10.1556/mental.7.2006.3.4
Szabó-Prievara D. K., & Nádudvari G. E. (2023). A családi minta fontossága – szülő és gyermek médiahasználata a COVID-19 idején. Iskolakultúra, 33(1–2), Article 1–2. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.1-2.93
Székely, L. (2020). A generációs elméletek értelméről. Szociológiai szemle, 30(1), 107–114. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2020.1.7
Tang, L., Hruska ,Valerie, Ma ,David W.L., Haines ,Jess, & and. (2021). Parenting under pressure: Stress is associated with mothers’ and fathers’ media parenting practices in Canada. Journal of Children and Media, 15(2), 233–248. https://doi.org/10.1080/17482798.2020.1765821
Tombeau Cost, K., Korczak, D., Charach, A., Birken, C., Maguire, J. L., Parkin, P. C., & Szatmari, P. (2020). Association of Parental and Contextual Stressors With Child Screen Exposure and Child Screen Exposure Combined With Feeding. JAMA Network Open, 3(2), e1920557. https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2019.20557
Torjinski, M., & Horwood, S. (2023). Associations between nature exposure, screen use, and parent–child relations: A scoping review protocol. Systematic Reviews, 12(1), 217. https://doi.org/10.1186/s13643-023-02367-2
Twenge, J. M., & Campbell, W. K. (2018). Associations between screen time and lower psychological well-being among children and adolescents: Evidence from a population-based study. Preventive Medicine Reports, 12, 271–283. https://doi.org/10.1016/j.pmedr.2018.10.003
Walton, K., Simpson, J. R., Darlington, G., & Haines, J. (2014). Parenting stress: A cross-sectional analysis of associations with childhood obesity, physical activity, and TV viewing. BMC Pediatrics, 14, 244. https://doi.org/10.1186/1471-2431-14-244
Wolfers, L. N. (2021). Parental mobile media use for coping with stress: A focus groups study. Human Behavior and Emerging Technologies, 3(2), 304–315. https://doi.org/10.1002/hbe2.252
Yang, H., Ng, W. Q., Yang, Y., & Yang, S. (2022). Inconsistent Media Mediation and Problematic Smartphone Use in Preschoolers: Maternal Conflict Resolution Styles as Moderators. CHILDREN-BASEL, 9(6), 816. https://doi.org/10.3390/children9060816
Yang, X., Jiang, P., & Zhu, L. (2023). Parental Problematic Smartphone Use and Children’s Executive Function: The Mediating Role of Technoference and the Moderating Role of Children’s Age. Early Childhood Research Quarterly, 63, 219–227. https://doi.org/10.1016/j.ecresq.2022.12.017
Zoromba, M. A., Abdelgawad, D., Hashem, S., El-Gazar, H., & Abd El Aziz, M. A. (2023). Association between media exposure and behavioral problems among preschool children. Frontiers in Psychology, 14. Scopus. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1080550
Zurcher, J. D., King, J., Callister, M., Stockdale, L., & Coyne, S. M. (2020). “I can multitask”: The mediating role of media consumption on executive function’s relationship to technoference attitudes. Computers in Human Behavior, 113, 106498. https://doi.org/10.1016/j.chb.2020.106498
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Veronika Magyar, Eszter P. Remete, Anikó Zsolnai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
