A digitális és a papíralapú mérési módszerek összehasonlítása az óvodások számolási készségeinek vizsgálatában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.154.168

Kulcsszavak:

digitális diagnosztika, matematikai alapkészségek, óvodáskor, tesztmódszer-ekvivalencia, szülői végzettség

Absztrakt

A tanulmány a digitális és papíralapú vizsgálati módszerek összehasonlítását vizsgálja az óvodáskorú gyermekek számolási készségeinek mérésében, valamint elemzi a szülői végzettség és a digitális eszközhasználat szerepét a teljesítmény alakulásában. A kutatás keretében a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) Ovi2 teszt digitális változatát fejlesztettük ki, és empirikusan hasonlítottuk össze a hagyományos papíralapú eljárással. A vizsgálatban 57 nagycsoportos óvodás vett részt. A gyermekek kiegyensúlyozott sorrendben töltötték ki a papíralapú és digitális tesztet, a két mérés között háromhetes időközzel. A szülői háttér feltárására kérdőíves adatfelvétel történt. Az eredmények erős, szignifikáns pozitív kapcsolatot mutattak a digitális és papíralapú teszteredmények között (R²= .783), ami a két mérési forma magas fokú összehasonlíthatóságát jelzi. A digitális forma nem eredményezett szisztematikus teljesítményeltérést, ugyanakkor rövidebb felvételi időt és azonnali kiértékelést biztosított. A szülői végzettség pozitív összefüggést mutatott a gyermekek matematikai teljesítményével, valamint negatív kapcsolatot a napi képernyőidővel és digitális tartalomfogyasztással. A magasabb végzettségű szülők gyermekei jobb eredményeket értek el mindkét mérési formában, miközben esetükben tudatosabb digitális eszközhasználati mintázat rajzolódott ki. Az eredmények alapján a digitális DPV alkalmas és megbízható előszűrő eszköz lehet a korai matematikai képességek vizsgálatában. A tanulmány hozzájárul a digitális diagnosztikai eljárások óvodáskori alkalmazhatóságának empirikus megalapozásához, valamint rávilágít a családi háttér és a digitális környezet szerepére a kognitív fejlődés alakulásában.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.

Hivatkozások

Al-Amri, S. & Ali, Z. (2016). Systematic review of computer based assessments in medical education. Saudi Journal of Medicine & Medical Sciences, 4(2), 79–88. https://doi.org/10.4103/1658-631X.178288

Blair, C. & Razza, R. P. (2007). Relating effortful control, executive function, and false belief understanding to emerging math and literacy ability in kindergarten. Child Development, 78(2), 647-663. https://doi.org/10.1111/j.1467-8624.2007.01019.x

Bolten, M. & Unternaehrer, E. (2025). Digital media use in early childhood—contextual factors, developmental outcomes, and pathways. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 4, 1627511. https://doi.org/10.3389/frcha.2025.1627511

Bull, R., Espy, K. A. & Wiebe, S. A. (2008). Short-term memory, working memory, and executive functioning in preschoolers: Longitudinal predictors of mathematical achievement at age 7 years. Developmental Neuropsychology, 33(3), 205–228. https://doi.org/10.1080/87565640801982312

Christakis, D. A., Benedikt Ramirez, J. S., Ferguson, S. M., Ravinder, S. & Ramirez, J. M. (2018). How early media exposure may affect cognitive function: A review of results from observations in humans and experiments in mice. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(40), 9851-9858. https://doi.org/10.1073/pnas.1711548115

Chua, Y. P. (2012). Effects of computer-based testing on test performance and testing motivation. Computers in Human Behavior, 28(5), 1580-1586. https://doi.org/10.1016/j.chb.2012.03.020

Clarke, W. & Abbott, L. (2016). Young pupils’, their teacher’s and classroom assistants’ experiences of iPads in a Northern Ireland school: „Four and five years old, who would have thought they could do that?” British Journal of Educational Technology, 47(6), 1051–1064. https://doi.org/10.1111/bjet.12266

Csapó, B., Molnár, G. & Nagy, J. (2014). Computer-based assessment of school readiness and early reasoning. Journal of Educational Psychology, 106(3), 639–650. https://doi.org/10.1037/a0035756

Csapó, M. (2012). Az alapkészségek fejlődése az iskola kezdő szakaszában. Iskolakultúra, 22(1), 14-35.

Dhir, A., Gahwaji, N. M. & Nyman, G. (2013). The role of the iPad in the hands of the learner. Journal of Universal Computer Science, 19(5), 706-727. https://doi.org/10.3217/jucs-019-05-0706

Gentile, D. A., Swing, E. L., Lim, C. G. & Khoo, A. (2012). Video game playing, attention problems, and impulsiveness: Evidence of bidirectional causality. Psychology of Popular Media Culture, 1(1), 62–70. https://doi.org/10.1037/a0026969

Gerebenné, V. K., Reményi, T. & Rosta, K. (2021). Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. Gondolat Kiadó.

Jármi, É., Lénárd, K. & Polgárdi, V. (2012). Szakmai útmutató az óvodában és az iskolában a matematika tanulási zavar felismeréséhez, vizsgálatához és a segítésnyújtáshoz. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Konok, V., Binet, M.-A., Korom, Á., Pogány, Á., Miklósi, Á. & Fitzpatrick, C. (2024). Cure for tantrums? Longitudinal associations between parental digital emotion regulation and children’s self-regulatory skills. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1276154. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1276154

Krajcsi, A. (2010). A numerikus képességek zavarai. In Cs. Pléh, Lukács Á. & Racsmány M. (Eds.), Kognitív idegtudomány (pp. 787-800). Osiris Kiadó.

Liszkai-Peres, K., Budai, Zs., Kocsis, A., Jurányi, Zs., Pogány, Á., Kampis, Gy., Miklósi, Á. & Konok, V. (2024). Association between the use of mobile touchscreen devices and the quality of parent-child interaction in preschoolers. Frontiers in Child and Adolescent Psychiatry, 3, 1330243. https://doi.org/10.3389/frcha.2024.1330243

McClelland, M. M., Cameron, C. E., Connor, C. M., Farris, C. L., Jewkes, A. M. & Morrison, F. J. (2007). Links between behavioral regulation and preschoolers’ literacy, vocabulary, and math skills. Developmental Psychology, 43(4), 947-959. https://doi.org/10.1037/0012-1649.43.4.947

Molnár, G. & Pásztor, A. (2015). A számítógép alapú mérések megvalósíthatósága kisiskolás diákok körében: első évfolyamos diákok egér-és billentyűzet-használati képességeinek fejlettségi szintje. Magyar Pedagógia, 115(3), 239-254. https://doi.org/10.17670/MPed.2015.3.239

Moore, R. C., Swendsen, J. & Depp, C. A. (2017). Applications for self-administered mobile cognitive assessments in clinical research: A systematic review. International Journal of Methods in Psychiatric Research, 26(4), e1562. https://doi.org/10.1002/mpr.1562

Nagy, J. (2003). A képességfejlődés és az iskolai tanulás. In Nagy J. (Ed.), Nevelési kézikönyv (pp. 227-329). Okker Kiadó.

Nótin, É., Polonkai, M. & Pásztor, A. (2012). Az óvodások matematikai műveltségének vizsgálata. Magyar Pedagógia, 112(4), 243-268.

Pandey, J. P., Sarva, M. K. & Kumar, A. (2025). Digital transformation in psychometric assessment: Opportunities and challenges. TPM - Testing, Psychometrics, Methodology in Applied Psychology, 32(S7), 1104–1114. https://doi.org/10.4473/TPM32.S7.7

Pew Research Center. (2020). Children’s engagement with digital devices, screen time. https://www.pewresearch.org/internet/2020/07/28/childrens-engagement-with-digital-devices-screen-time/ (2026.01.13.)

Polgárdi, V., Láz, Cs. & Dékány, J. (2018). Alapismeretek a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálatáról. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(1), 24–54. https://doi.org/10.31074/gyn201812454

Pons, M., Bennasar-Veny, M. & Yañez, A. M. (2020). Maternal education level and excessive recreational screen time in children: A mediation analysis. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(23), 8930. https://doi.org/10.3390/ijerph17238930

Svraka, B., Álvarez, C. & Szücs, D. (2024). Anxiety predicts math achievement in kindergarten children. Frontiers in psychology, 15(1). https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1335952

Wright, A. J. (2020). Equivalence of remote, digital administration and traditional, in-person administration of the Wechsler Intelligence Scale for Children, Fifth Edition (WISC-V). Psychological Assessment, 32(9), 809–817. https://doi.org/10.1037/pas0000939

Downloads

Megjelent

2026-03-13

Hogyan kell idézni

Iváncsics, A. R., Konok, V., & Svraka, B. (2026). A digitális és a papíralapú mérési módszerek összehasonlítása az óvodások számolási készségeinek vizsgálatában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 14(1), 154–168. https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.154.168