A digitális és a papíralapú mérési módszerek összehasonlítása az óvodások számolási készségeinek vizsgálatában

Absztrakt

A tanulmány a digitális és papíralapú vizsgálati módszerek összehasonlítását vizsgálja az óvodáskorú gyermekek számolási készségeinek mérésében, valamint elemzi a szülői végzettség és a digitális eszközhasználat szerepét a teljesítmény alakulásában. A kutatás keretében a Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálata (DPV) Ovi2 teszt digitális változatát fejlesztettük ki, és empirikusan hasonlítottuk össze a hagyományos papíralapú eljárással. A vizsgálatban 57 nagycsoportos óvodás vett részt. A gyermekek kiegyensúlyozott sorrendben töltötték ki a papíralapú és digitális tesztet, a két mérés között háromhetes időközzel. A szülői háttér feltárására kérdőíves adatfelvétel történt. Az eredmények erős, szignifikáns pozitív kapcsolatot mutattak a digitális és papíralapú teszteredmények között (R²= .783), ami a két mérési forma magas fokú összehasonlíthatóságát jelzi. A digitális forma nem eredményezett szisztematikus teljesítményeltérést, ugyanakkor rövidebb felvételi időt és azonnali kiértékelést biztosított. A szülői végzettség pozitív összefüggést mutatott a gyermekek matematikai teljesítményével, valamint negatív kapcsolatot a napi képernyőidővel és digitális tartalomfogyasztással. A magasabb végzettségű szülők gyermekei jobb eredményeket értek el mindkét mérési formában, miközben esetükben tudatosabb digitális eszközhasználati mintázat rajzolódott ki. Az eredmények alapján a digitális DPV alkalmas és megbízható előszűrő eszköz lehet a korai matematikai képességek vizsgálatában. A tanulmány hozzájárul a digitális diagnosztikai eljárások óvodáskori alkalmazhatóságának empirikus megalapozásához, valamint rávilágít a családi háttér és a digitális környezet szerepére a kognitív fejlődés alakulásában.