Szülőket ösztönző mesecsomag-készlet validitásvizsgálata konduktív nevelésben részesülő gyermeket nevelő családok körében – Második vizsgálatsorozat
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.248.271Kulcsszavak:
mese, szülői motiváció, meseprogram, flow-élményAbsztrakt
Kutatásunkat az anyanyelvi nevelés területén végeztük, melyben egy szülőket ösztönző, otthoni alkalmazásra tervezett Mesecsomag validitásvizsgálatát folytattuk le atipikus fejlődésmenetű gyermeket nevelő családok körében. Ehhez alapul Haga (2023) és Szilágyi (2024) kutatását vettük, melyben jelen kutatásban is alkalmazott háromnapos meseprogramot próbálták ki. Fő célunk ezen kutatások kibővítése és eredményeik alátámasztása volt. Arra kerestük tehát a válaszokat, hogy valóban megfelelő eszköz-e a Mesecsomag a szülők ösztönzésére, segíti-e a szülő-gyermek között az együttes élmény kialakulását, pozitív hatással van-e a program a szülő gyermekkel való közös időtöltéshez való hozzáállásában, és sikerül-e a résztvevő párosoknak aktivizálni, motiválni egymást a mesélés során. Vizsgálatunkban csupán két szülő-gyermek páros vett részt, így a kevés esetszám okán számszerűsített adatokat elemeztünk és vontuk le belőlük a következtetéseinket. Legfőbb eredményünk, hogy a mesecsomag a résztvevők visszajelzései alapján valóban alkalmas a szülők ösztönzésére és gyermekükkel való minőségi időtöltésre, azonban a kezdeti motivációjuk rendkívül gyenge, így ebben még több támogatást kell számukra a jövőben biztosítani. Kutatási eredményeink segítenek abban, hogy minél relevánsabb képet kapjunk a szülői ösztönzés nehézségeiről és lehetőségeiről, továbbá következtetéseket tudjunk belőlük levonni egy későbbi meseprogram összeállításához.
Letöltések
Hivatkozások
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (1959–1962). Mese. In A magyar nyelv értelmező szótára. (pp. 1.). Budapest, Akadémia Kiadó. https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=mese (2025.08.15.)
Baksa, N. (2020). A verselés és mesélés szerepe az óvodás gyermekek fejlődésében a Csonkapapi és Beregsomi óvodákban. Szakdolgozat. Ukrajna Oktatásügyi Minisztérium II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszék. https://dspace.kmf.uz.ua/jspui/bitstream/123456789/514/1/Baksa_N_A_verseles_es_meseles_szerepe_2020.pdf (2025.08.14.)
Bettelheim, B. (1985). A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Kiadó.
Cairney, T., H. (2003): Literacy within family life. In: Hall, N., Larson, J. & Marsh, J. (Eds.), Handbook of early childhood literacy (pp. 85–98). SAGE. https://doi.org/10.4135/9781848608207.n8
Csíkszentmihályi, M. (1997). Flow–Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó.
Falusi, I. (2000). Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó.
Farkas, S. (2024). A gondolkodási műveletek fejlesztése meséken keresztül atipikus és tipikus fejlődésmenetű gyermekek körében. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Pető András Kar.
Feketéné, Sz. É. (2023). Miért éppen a konduktív nevelés? In: Földes, R., Kollega-Tarsoly, I. & Túri, I. (Eds.). A konduktív pedagógia alapelvei és módszertana (pp. 5–32). Semmelweis Egyetem Pető András Kar, Budapest.
Frisch, D. (2023). A fiatalok olvasási szokásai a 21. században. In Laki, I. & Schottner, K. (Eds.), Tudományos élet a Milton Friedman Egyetem falai között 2 (pp. 72–103). Milton Friedman Egyetem.
Gátas, E. (2023). Elemi tapasztalati következtetés longitudinális vizsgálata mesén keresztül (A mesemondás minősége és a következtetés feladat összefüggései atipikus fejlődésmenetű óvodások körében). Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Pető András Kar. https://semmelweis.hu/pak/files/2023/07/Tudomany-es-Hivatas_2023_1.pdf#page=129 (2025.08.15.)
Haga, O. & Pintér, H. (2022). Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról, a szülő-gyermek beszédfoglalkozásokról írásbeli kikérdezés alapján. In Molnár, Gy. & Tóth, E. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban 2021.; A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira (pp. 30–40). Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet – MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság. http://acta.bibl.u-szeged.hu/78904/1/ukn_2021_030-040.pdf (2025.08.15.)
Haga, O., Gál, F. & Pintér, H.(2022a). Szülőket ösztönző tényezők vizsgálata: egy otthoni anyanyelvi foglakozás validitásvizsgálata. In Kasik, L. & Gál, Z. (Eds.) XIX. Pedagógiai Értékelési Konferencia = 19th Conference on Educational Assessment: PÉK 2023 = CEA 2023, Szeged, 2022. április 20–22. https://www.edu.u-szeged.hu/pek2023/download/PEK_2023_CEA_2023_absztraktkotet.pdf#page=42 (2025.08.15.)
Haga, O. Gál, F. & Pintér, H. (2022b). Szülők véleménye a gyermekükkel otthon, közösen folytatott foglalkozásokba való saját bevonódásuk ösztönzőiről. In Steklács, J. & Molnár-Kovács, Zs. (Eds.), 21. századi képességek, írásbeliség, esélyegyenlőség: XXII. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet. https://konferencia.pte.hu/sites/konferencia.pte.hu/files/ONK_absztraktkotet_2022.pdf#page=362 (2025.08.15.)
Haga, O. (2023). Tipikus és atipikus gyermekek szülei számára alkalmazható, szülőket ösztönző, otthon, családi környezetben végezhető anyanyelvi foglalkozások adaptálása. Tudományos Diákköri dolgozat. Semmelweis Egyetem, Pető András Kar, Budapest.
Haga, O. & Szilágyi, D. (megjelenés alatt). Szülő-gyermek kapcsolatot támogató Mesecsomag program kipróbálása szegregált intézményben tanuló gyermekek és elsődleges gondozóik körében: pilotvizsgálat. Várható megjelenés: Iskolakultúra.
Havlikné, R. A. & Pozsár, É. (2013). Otthoni mesélési szokások vizsgálata öt-hat éves szegedi óvodások körében. Módszertani Közlemények, 53(2), 12–20. https://www.iskolakultura.hu/index.php/modszertani-kozlemenyek/article/download/35549/34588 (2025.08.23.)
Kövesdi, A., Soltész-Várhelyi, K., Törő, K., Csikós, G., Hadházi, É., Takács, Sz., Rózsa, S. & Földi, R. (2020). Reziliencia változása és támogató szerepe a szülő-gyermek kapcsolatban – longitudinális vizsgálat COVID-19. Psychologia Hungarica Caroliensis, 8(3), 7–29.
Magyaródi, T. & Oláh, A. (2015). Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben. In Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(3), 271–296. https://doi.org/10.1556/0406.16.2015.3.4
Mérei, F. & V. Binet, Á. (2006; 15. kiadás). Gyermeklélektan. Medicina Kiadó.
Molnár, E. (2019). Mese vagy rajzfilm? = Tale or cartoon? Gradus, 6(3), 11–15. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/d63c9c9a-f531-48b1-bf4c-06d530d1b0c2/content (2025. 08.15.)
Nádai, P. (1999). A mesélésről. In Szávai I. (Ed.), Fordulópont (pp. 5–12). Pont Kiadó.
Nagy, J. (1980). 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémia Kiadó.
Néma, J. E. (2022). A családi literáció szerepe rurális közegben élő diplomás családok olvasóvá nevelői habitusában. Iskolakultúra, 32(12), 89–109. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/view/44175/43239 (2025. 08.15.)
Nyitrai, Á. (2009). Mesék és fejlődéssegítő feladatok az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvekben. Iskolakultúra 19(11), 3–18. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/20921/20711 (2025.08.15.)
Nyitrai, Á. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.75
Nyitrai, Á. (2017). Az összefüggés-kezelés fejlesztésének segítése. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4–8 éves korban (pp. 53–79). Mozaik Kiadó.
Papp, M. (2018). Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv-pedagógia, 11(4), 24–36. https://doi.org/10.21030/anyp.2018.4.2
Pintér, H., Szilágyi, D. & Gál, F. (2025). A mesélő szülő (Szülők ösztönzésére és bevonására irányuló meseolvasási program validitásvizsgálata). Anyanyelv-pedagógia, 8(4), https://doi.org/10.21030/anyp.2025.4.1
Sándor, I. (2017). A mesemondás három aranyalmája. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26(12), 45–49. https://www.epa.hu/01300/01367/00297/pdf/EPA01367_3K_2017_12_045-049.pdf (2025.08.19.)
Szilágyi, D. (2024). Szülőket ösztönző Mesecsomag-készlet validitásvizsgálata konduktív nevelésben részesülő gyermeket nevelő családok körében. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem, Pető András Kar, Budapest.
Szinger, V. (2009). Interaktív mesemondás és meseolvasás az óvodában a szövegértés fejlesztéséért. Anyanyelv-pedagógia, 3(1). https://doi.org/10.21030/anyp.2009.3.4
Szokolszky, Á. (2020). A pszichológiai kutatás módszertana. Osiris Kiadó.
Tancz, T. (2019). Mesemorzsa: Élményalapú módszerek a mesék óvodai feldolgozásában. In Bordás S. Módszerek, művek, teóriák (pp. 391–400). Eötvös József Főiskolai Kiadó. https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/f14ce85a-ca21-46b3-a3db-31bbe14d49c4/content (2025.08.02.)
Tóth, M. (2018). Olvasás és médiahasználat. Könyvtári Figyelő, 64(1), 45–60. http://epa.niif.hu/00100/00143/00351/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2018_2_188-200.pdf (2025.08.12.)
Urbanik, T. (2020). Az óvodáskori olvasóvá nevelés kommunikációs módjai. In Juhász ,V. & Sulyok, H. (Eds.), Kommunikáció- és beszédfejlesztés a gyakorlatban. (pp. 196–210). SZTE JGYPK Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. https://real.mtak.hu/119923/3/198_urbanik_timea_Az_ovodaakori_olvasova_neveles_kommunikacios_modjaiKommunikacio-es-beszedfejlesztes-a-gyakorlatban.pdf (2025.08.11.)
Vakula, T. (2015). Óvodások hallás utáni szövegértésének fejlesztése mesetréninggel. Anyanyelv-pedagógia, 8(4). https://doi.org/10.21030/anyp.2015.4.3
Voigt, V. (1999). A mese neve. In Szávai, I. (Ed.), Fordulópont (pp. 5–12). Pont Kiadó.
Kormányrendelet
5/2020. (I. 31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 17. (2020. 01 31.), 290–446. https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/3288b6548a740b9c8daf918a399a0bed1985db0f/megtekintes (2026.02.15.)
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Csenge Megyesi Villő, Franciska Gál
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
