A gondolkodási műveletek fejlesztése meséken keresztül atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.272.296Kulcsszavak:
atipikus fejlődésmenet, mesemondás, gondolkodási műveletek, osztenzív stimulusokAbsztrakt
A mese szerepe a gyermekek fejlődésében kulcsfontosságú, hiszen nemcsak szórakoztat, hanem fejleszti a nyelvi, az érzelmi és a szociális készségeket is. A mese hatékony fejlesztőeszköz, amely lehetőséget ad a gyermeknek, hogy átgondolhassa döntése következményeit. Az osztenzív stimulusok hatékony eszköznek bizonyulnak a mese közvetítésében, ugyanis az osztenzív kulcsingerek, mint a szemkontaktus és a dallammintázat, segítik a mesék megértését. Az elmúlt öt évben erre irányulóan széles körben foglalkoztak a mesék innovatív hatásaival (például Papp, 2023; Pintér & Gál 2024) ugyanakkor atipikus fejlődésmenetű, konduktív nevelésben részesülő gyermekek körében – néhány szakdolgozati kutatás kutatás kivételével – alig születtek empirikus vizsgálatok.
Letöltések
Hivatkozások
Benyovszky, A. (2016). A konduktív pedagógia jelenléte az Egyesült Államokban. Doktori értekezés. ELTE PPK, Neveléstudományi Doktori Iskola.
Boldizsár. I. (2010). Meseterápia. Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. Magvető Kiadó.
Dankó, E. (2004). Irodalmi nevelés az óvodában. OKKER Kiadó.
Feketéné, Sz. É. (2023). Miért éppen a konduktív nevelés? In Földesi, R., Kollega-Tarsoly, I. & Túri, I. (Eds.), A konduktív pedagógiai alapelvei és módszertana (pp. 5–15). Semmelweis Egyetem, Pető András Kar.
Gátas, E. (2023). Elemi tapasztalati következtetés longitudinális vizsgálata meséken keresztül. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Pető András Kar
Györkő, E. (2020a). Az atipikus fejlődés alapvető kérdései: (1. rész). Iskolakultúra, 30(10), 83–96. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/31868/33225
Györkő, E. (2020b). Az atipikus fejlődés alapvető kérdései: (2. rész). Iskolakultúra, 30(10), 95–107. https://epa.oszk.hu/00000/00011/00238/pdf/EPA00011_iskolakutura_2020_11_095-107.pdf
Hales, R. E. (2016). Neurodevelopmental Disorders. DSM-5 selection. American Psychiatric Publishing. https://doi.org/10.1176/appi.books.9781585629879
Hári, M. & Ákos, K. (1971). A konduktív pedagógia. Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete.
Hollódy, K. (2019). Cerebralis paresis. In Hollódy K., Gyermekneurológia (p.103). Medicina Könyvkiadó.
Horváth, H. (2022). A következtetés fejlesztése ismert meséken keresztül. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Pető András Kar.
Ivaskó, L. & Papp, M. (2017a). A kulturálisan releváns információk átadása, mint az emberi nyelvhasználat egy sajátos lehetősége. In Szécsényi, T. & Németh, T. E. (Eds.), Stratégiák és kultúrák (pp. 21–35), (Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára). JatePress.
Ivaskó, L. & Papp, M. (2017b). Hogyan meséljünk? A mesemondás mint természetes pedagógiai eszköz. In Prax, L. & Hoss, A. (Eds.), Találkozások az anyanyelvi nevelésben 3. Szabályok és/vagy kivételek (pp. 163–174). PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék – Film-Virage Kulturális Egyesület. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/15095/13/talkk_v5_Papp-Ivasko.pdf
Kállay, Zs. & Pásztorné, T., I. (2023). A konduktív nevelési program és a napirend kapcsolata, azaz a konduktív nevelési folyamat tartalma és időkerete. In: Földesi, R., Kollega-Tarsoly, I. & Túri, I. (Eds.), A konduktív pedagógiai alapelvei és módszertana (pp. 61–83). Semmelweis Egyetem, Pető András Kar.
Kohári, A. (2021). Hogyan beszélünk a gyerekekhez? In Markó A. (Ed.), Tanulmányok a beszédtudomány alkalmazásának köréből (pp. 175–199). ELTE Eötvös Kiadó.
Kozma, I. & Horváth, J. (1991). Óvodáskorú csoportok konduktív nevelése: A nevelési programok tartalma, szervezése, megvalósulása. In Hári, M., Kozma, I., Horváth, J. & Kőkúti, M. (Eds.), A konduktív pedagógiai rendszer hatékony működésének alapelvei és gyakorlata (pp. 93–97). Nemzetközi Pető Intézet.
Nagy, J. (2009). A relációszókincs fejlődésének segítése. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel (pp. 32–50). Mozaik Kiadó.
Németh, E. (2024). Elemi tapasztalati következtetés longitudinális vizsgálata mesén keresztül. Szakdolgozat. Egyetem Pető András Kar.
Nyitrai, Á. (2009). A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése 4−8 éves életkorban (9−31). Mozaik Kiadó.
Nyitrai, Á. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2016.4.75
Nyitrai, Á. (2017a). A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. (pp. 9–29). Mozaik Kiadó.
Nyitrai, Á. (2017b). Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel (pp. 58–65). Mozaik kiadó.
Nyitrai, Á (2017c). Csoportos beszélgetésre elkészített mesék. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel (pp. 105–109). Mozaik Kiadó.
Óvodai nevelés országos alapprogramja 2012. évi 363/2012 (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Letöltés dátuma: 2024.09.03., forrás: Jogszabálykereső: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról – Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Óvodai nevelés országos alapprogramja 2018. évi 137/2018. (VII. 25.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. 363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról. Magyar Közlöny 2018(118): 27346–27349. Letöltés dátuma: 2024.09.03. Jogszabálykereső: 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Papp, M. (2018). Az osztenzív stimulusok szerepe a mesék átadásában és megértésében. Anyanyelv pedagógia, 11(4), 24–36. https://doi.org/1021030/anyp.2018.4.2
Papp, M. (2023). Hogyan meséljünk az óvodás korosztálynak? A mesemondás hatékony módszerei óvodáskorban. Anyanyelv-pedagógia, 16(3), 5–26. https://doi.org/10.21030/anyp.2023.3.1
Pintér, H. (2009a). Erkölcsi gondolkodás 9–10 évesek írásbeli szövegalkotásában. Iskolakultúra, 19(10), 109–116. https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20914
Pintér, H. (2009b). Téma és motivációs lehetőség fogalmazásórán. Tanító, 47(8), 20–23.
Pintér, H. (2013a). Az írásbeli kommunikáció fejlesztése a konduktív nevelésben. Gyógypedagógiai szemle, 41(2), 140–153. https://epa.oszk.hu/03000/03047/00060/pdf/EPA03047_gyosze_2013_2_140-153.pdf
Pintér, H. (2019). A mesemondás és a mesebefogadás hatásai az óvodás gyermekekre és a halmozottan sérült cerebrális paresises gyermekek mesélési folyamatainak tipikustól eltérő vonásai. Összegző tanulmány. Tudomány és Hivatás, 2, 9–11.
Pintér, H. & Molnár, P. (2019). A cerebralis paresis intervenció-kutatások kirajzolódó problématerületei a nemzetközi folyóiratokban publikált szisztematikus összegző tanulmányok és metaelemzések témamodellezésével. Tudomány és Hivatás, 4(2), 11–36. https://semmelweis.hu/pak/files/2019/06/Tudomány-és-Hivatás_2019_1.pdf#page=11
Pintér, H. (2020b). Research of evidence based practice in conductive education. Tudomány és Hivatás, 5(1), 21–23.
Pintér, H. & Molnár, P. (2021). Kevés elemszámú, egyénfókuszú vizsgálatok a pedagógiában. Tudomány és Hivatás, 6(1), 21–34. https://epa.oszk.hu/04100/04185/00007/pdf/EPA04185_tudomany_hivatas_2021_01_021-034.pdf
Pintér, H., Gál, F. & Molnár, P. (2022). The professional network underlying cerebral palsy intervention research based on systematic reviews and meta-analyses published in international journals: authors’ communities, institutional networks, and international collaboration. Heliyon, 8(6), e09718. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2022.e09718
Pintér, H. & Gál, F. (2023). Meseintervenciós vizsgálat konduktív nevelésben részesülő atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében. Anyanyelv-pedagógia, 16(4), 19–38. https://doi.org/10.21030/anyp.2023.4.2
Pintér, H. & Gál, F. (2024). Nyelvfeldolgozási nehézségekkel küzdő gyermekek számára alkalmazható beszéd- és meseintervenció validitásvizsgálata. In Bocsi, V. & Csók, C. (Eds.), XXIV. Országos Neveléstudományi Konferencia. Absztraktkötet: Oktatás és nevelés a társadalmi jóllét szolgálatában. A nevelés és az oktatás kihívásai a válságok korában: Debreceni Egyetem 2024. október 24-26. Debrecen, Magyarország (p. 185). MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet. https://onk2024.hu/doc/absztraktkotet_v7.pdf
Pintér, H., Kovács, J. & Gál, F. (2025). Mese és beszédintervenciós vizsgálat ismételt kipróbálása atipikus fejlődésmenetű gyermekek körében. In Kinyó, L. & Dancs, K. (Eds.) XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia = 21th Conference on Educational Assessment: PÉK 2025 = CEA 2025: Program és összefoglalók: Program and Abstract (p. 58). Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola. https://www.edu.uszeged.hu/pek2025/download/CEA_2025_Book_of_abstracts.pdf
Séra, L. (2017). Percepció és figyelem. In Kollár. K. & Szabó, É. (Eds.), Pedagógusok pszichológiai kézikönyve (pp. 376–385). Osiris Kiadó.
Tülk, B. (2020). Az ítéletalkotás segítése mesén keresztül spina bifida diagnózisú óvodáskorú gyermekeknél. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Pető András Kar.
Vidákovich, T. (2009). A következtetés fejlődésének segítése. In. Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel (pp. 81–103). Mozaik Kiadó.
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 Kiss Kíra Laura
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
