A kreativitás és érzelmek kapcsolata: az érzelmi kreativitás fogalma és neveléstudományi implikációi
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2026.1.67.77Kulcsszavak:
kreativitás, érzelmek, rendszerszemlélet, érzelmi kreativitás, pedagógusképzésAbsztrakt
A kreativitás és az érzelmek kapcsolatának neveléstudományi értelmezése egyszerre érinti (1) az érzelmek szerepét a kreatív teljesítmény, motiváció és tanulási kitartás alakulásában, valamint (2) a kreatív folyamat érzelmi minőségeit (például öröm, frusztráció, ambivalencia) és pedagógiai kezelésük feltételeit. A nemzetközi szakirodalomban mindkét irányhoz kapcsolódik az érzelmi kreativitás (emotional creativity, EC) konstrukciója, amely az érzelmi tapasztalatok újszerű, hatékony és hiteles alakítását, illetve az érzelmi tudás és reflektivitás szerepét hangsúlyozza (Averill & Thomas-Knowles, 1991; Averill, 1999, 2000, 2005). A tanulmány elméleti szintézisre vállalkozik: az EC fogalmi keretének bemutatását és összekapcsolását a kreativitás rendszerszemléletű megközelítésével (személy–tartomány–mező; Csíkszentmihályi, 1996, 2014), majd az ebből következő neveléstudományi implikációk megfogalmazását adja közre. A kézirat hozzájárulása abban ragadható meg, hogy az érzelmi kreativitást nem kizárólag individuális különbségként tárgyalja, hanem pedagógiai szempontból mező- és normatívan érzékeny jelenségként értelmezi: az osztálytermi érzelemnormák, a visszajelzési kultúra és a pedagógus érzelmi munkája olyan strukturális feltételek, amelyek az EC megjelenését és fejleszthetőségét alakítják (Vincent-Lancrin et al., 2019). A tanulmány táblázatos összegzésekkel támogatja a fogalmi integrációt, és kutatási–fejlesztési irányokat jelöl ki, támaszkodva a közelmúlt nemzetközi áttekintéseire és alkalmazott vizsgálataira (Kuška et al., 2020; González-Zamar & Abad-Segura, 2021; Čábelková et al., 2022).
Letöltések
Hivatkozások
Averill, J. R., Thomas-Knowles, C. (1991). Emotional creativity. In Strongman, K. T. (Ed.), International Review of Studies on Emotion 1. (pp. 269–299), Wiley. https://doi.org/10.1037/t56524-000
Averill, J. R. (1999). Individual differences in emotional creativity: Structure and correlates. Journal of Personality, 67(2), 331–371. https://doi.org/10.1111/1467-6494.00058
Averill, J. R. (2000). Intelligence, emotion and creativity: From tracheotomy to trinity. In: Bar On, R. & Parker, D. A. (Eds.), The handbook of emotional intelligence: Theory, development, assessment, and application at home, school, and in the workplace (pp. 277–298). Jossy-Bass – Wiley.
Averill, J. (2005). Emotions as Mediators and Products of Creative Activity. In Kaufman,
J. & Baerr, J. (Eds), Creativity Across Domains: Faces of the Muse (pp. 225–243). Erlbaum.
Asendorpf, J. B. & Neyer, F. J. (2012). Psychologie der Persönlichkeit. 5. Auflage. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-30264-0
Čábelková, I., Dvořák, M., Smutka, L., Strielkowski, W. & Volchik, V. (2022). The predictive ability of emotional creativity in motivation for adaptive innovation among university professors under COVID-19 epidemic: An international study. Frontiers in Psychology, 13, Article 997213. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.997213
Csíkszentmihályi M. (1996). Creativity : Flow and the psychology of discovery and invention. Harper Collins.
Csíkszentmihályi M. (2014). Kreativitás. Akadémiai Kiadó.
Doorman, M. (2006). A romantikus rend. Typotex.
Ericsson, K. A. (2005). Recent advances in expertise research: A commentary on the contributions to the special issue. Applied Cognitive Psychology, 19(2), 233–241. https://doi.org/10.1002/acp.1111
Frölich, W. D. (1996). Pszichológiai szótár. Springer Kiadó.
GhadiriI, F. & AbdiI, B. (2010). Factor Structure of Emotional Creativity Inventory Among Iranian Undergraduate students in Tehran Universities. Procedia. Social and Behavioral Sciences, 5 1836–1840. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2010.07.374
Glazer, E. (2009). Rephrasing the madness and creativity debate: What is the nature of the creativity construct? Personality and Individual Differences, 46(8), 755–764. https://doi.org/10.1016/j.paid.2009.01.021
González-Zamar, M. D. & Abad-Segura, E. (2021). Emotional Creativity in Art Education: An Exploratory Analysis and Research Trends. International Journal of Environmental Research and Public Health, 18(12), 6209. https://doi.org/10.3390/ijerph18126209
Gyarmathy, É. (2011). Kreativitás és beilleszkedési zavarok. In Münich, Á. (Ed.), A kreativitás több szempontú vizsgálata (pp. 13–45). Debreceni Egyetem – Didakt Kiadó. Ivcevic, Z., Brackett, M. A. & Mayer, J. D. (2007). Emotional intelligence and emotional creativity. Journal of Personality, 75(2), 199–235. https://doi.org/10.1111/j.14676494.2007.00437.x
Kőhalmi, P. (2019). Egy neoavantgárd utópia Magyarországon – Erdély Miklós kreativitás elméletéről és művészetpedagógiájáról. In Bihari, E., Molnár, D. & Szikszai-Németh, K. (Eds.), Tavaszi szél 2019 – Spring Wind 2019: Konferenciakötet (pp. 215–226). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Kőváry, Z., Jakab, K., Pusztai, B. & Orosz, G. (2014). Az érzelmi kreativitás leltár (ECI) hazai adaptációja. Pszichológia, 34(4), 339–362. https://doi.org/10.1556/Pszicho.34.2014.4.2
Kőváry, Z. (2020). Homo creativus. Létezés, élettörténet, kreativitás. L’Harmattan Kiadó.
Kuška, M., Trnka, R., Mana, J. & Nikolai, T. (2020). Emotional creativity: A meta-analysis and integrative review. Creativity Research Journal, 32(2), 151–160. https://doi.org/10.1080/10400419.2020.1751541
Lorenz, E. & Lundvall, B. A. (2009). Creativity at work in the European Union. In Villalba, E. (Ed.), Measuring Creativity (pp.157– 181). OPOCE.
Mező, K. (2015). Kreativitás és élménypedagógia. Kocka Kör.
Mirnics, Zs. (2006). A személyiség építőkövei. Bölcsész Konzorcium.
Orkibi, H. & Ram-Vlasov, N. (2019). Linking trauma to posttraumatic growth and mental health through emotional and cognitive creativity. Psychology of Aesthetics, Creativity, and the Arts, 13(4), 416–430. https://doi.org/10.1037/aca0000193
Pléh, Cs. (2010). Kreativitás, tehetség és gyakorlás: hangsúlyváltások a kutatásban. Magyar pszichológiai szemle, 65(2), 199–220. https://doi.org/10.1556/MPSzle.65.2010.2.3
Simonton, D. K. (2000). Creativity. Cognitive, personal, developmental, and social aspects. American Psychologist, 55 (1), 151–158. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.151
Tatarkiewicz, W. (2000). Az esztétika alapfogalmai. Kossuth Kiadó.
Tóth, L. (2000). Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó.
Tóth, L. (2008). Kreativitás és szövegértés. Iskolakultúra, 18(5–6), 29–39.
Vincent-Lancrin, S., González-Sancho, C., Bouckaert, M., de Luca, F., Fernández-Barrerra, M., Jacotin, G., Urgel, J. & Vidal, Q. (2019). Fostering Students’ Creativity and Critical Thinking: What it Means in School. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/62212c37-en.
Vitányi, I. (2000). A kultúra jellege és a kreativitás. Minőség az oktatásban, k.n.
Zétényi, T. (2010). A kreativitás pszichometriája és a gondolkodás. Magyar Pszichológiai Szemle, 65(2), 233–242. https://doi.org/10.1556/MPSzle.65.2010.2.5
Zhai, H.-K., Li, Q., Hu, Y.-X., Cui, Y.-X., Wei, X.-W. & Zhou, X. (2021). Emotional creativity improves posttraumatic growth and mental health during the COVID-19 pandemic. Frontiers in Psychology, 12, Article 600798. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.600798
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 József Révész
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
