The Mechanism of Action of Music Therapy. Considering Social, Cognitive and Emotional Development within a Pedagogical Framework.
DOI:
https://doi.org/10.31074/gyntf.2025.3.197.212Kulcsszavak:
music therapy, musical experiment, musical transfer effect, music therapy experimentsAbsztrakt
Music therapy is a collective term for music as a tool in the process of development, correction and rehabilitation. Its theoretical background, framework and methodology are always adapted to the activity in which it is applied. The therapy uses music as a catalyst for emotional mobilization. This allows the processing of feelings and memories in the form of symbols. Among its effects can be highlighted the following: stress relief, relaxation, mobilization of experiences, conflict management, and enhancement of experiences and activity. At the same time, there are also experimental examples of its effects on relaxation, taste formation and skill development. In pedagogy, it is now natural to use music as a tool to achieve the musical transmission effect. In therapy, music acts as a catalyst in triggering emotions and emphasizing verbal information, and the goal is for the participant to become a creative participant in his/her own life by creating musical improvisations. This does not require musical expertise. In music pedagogy, on the other hand, the main goal is to create aesthetic values (Konta, 2005, 2010; Szabadi, 2021). According to Lindenbergerné (2005), both therapy and pedagogy serve personality development. In the course of leisure activities and workshops, the teacher can apply the methods and tools of music therapy within a pedagogical framework. At the same time, music education can also develop skills targeted by therapy, such as adaptation, empathy, attention, and so forth (Urbánné, 2005). And within this pedagogical framework, the social, emotional and cognitive transfer effect of music is realized in a measurable way.Letöltések
Hivatkozások
Altenmüller, E., Marco-Pallares, J., Münte, T. F. & Schneider, S. (2009). Neural reorganization underlies improvement in stroke-induced motor dysfunction by music-supported therapy. Annals of the New York Academy of Sciences, 1169(1), 395-405. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04580.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04580.x
Bagdy, E. (2005). Úton a zene és az ember lelke felé. In Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából (pp. 174–181). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Bradt, J. & Dileo, C. (2010). Music therapy for end-of-life care. The Cochrane database of systematic reviews, (1), CD007169. https://doi.org/10.1002/14651858.CD007169.pub2 DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.CD007169.pub2
Bruscia, K. E. (1987). Improvisational Models of Music Therapy. Charles C. Thomas Publisher.
Buzasi, N. (2003). Írások a zeneterápiáról: jegyzetek, előadások. PTE Művészeti Kar Kiadványa, Bornus Kft.
Buzasi, N. (2006). Gondolatok a metodikáról. I-II. PTE Művészeti Kar. http://www.art.pte.hu/menu/105/88 (2008. 06. 12.)
Büttner, S., Altenmüller, E., Sailer, M., Münte, T., Marco-Pallarés, J. & Schneider, S. (2009). Musikunterstütztes Training in der neurologischen Rehabilitation motorischer Funktionen nach Schlaganfall. Klinische Neurophysiologie, 40(01), P400. https://doi.org/10.1055/s-0029-1216259 DOI: https://doi.org/10.1055/s-0029-1216259
Case, C. & Dalley, T. (2006). The Handbook of Art Therapy. Routhledge, Taylor & Francis.
Clements-Cortés, A. (2004). The use of music in facilitating emotional expression in the terminally ill. American Journal of Hospice and Palliative Medicine, 21(4), 255–260. https://doi.org/10.1177/104990910402100406 DOI: https://doi.org/10.1177/104990910402100406
Ekman, P. (1999). Basic emotion. In Dalgleish, T. & Power, N. (Eds.), Handbook of cognition and emotion (pp. 45–60). John Wiley & Sons. DOI: https://doi.org/10.1002/0470013494.ch3
Fabényi, R. M. (2017). A Kodály-módszer adaptálása értelmileg sérült gyermekeknél. Fejlesztő Pedagógia, 28(1–2), 59–62.
Gilboa, A., Bodner, A. & Amir, A. (2006). Emotional communicability in improvised music: the case of music therapists. Journal of Music Therapy, 43(3), 198–225. https://doi.org/10.1093/jmt/43.3.198 DOI: https://doi.org/10.1093/jmt/43.3.198
Harmat, L. (2009). Zeneterápia az alvászavarokban. LAM, 12(2), 160–169.
Hauck, M., Metzner, S., Rohlffs, F., Lorenz, J. & Engel, A. K. (2013). The influence of music and music therapy on pain-induced neuronal oscillations measured by magnetencephalography. Pain, 154(4), 539–547. https://doi.org/10.1016/j.pain.2012.12.016 DOI: https://doi.org/10.1016/j.pain.2012.12.016
Herkenrath, A. (2005). Von der Klangwerdung des Seins. Musiktherapie mit Menschen im Wachkoma-Ein musiktherapeutischer Ansatz. Musiktherapeutischen Umschau, 26(4), 347–358.
Hou, J. (2022). Effective Ways for College Students’ Mental Health Education Based on Music Therapy. Journal of Healthcare Engineering, 1, 3031064 https://doi.org/10.1155/2022/3031064 DOI: https://doi.org/10.1155/2022/3031064
Koelsch, S. (2009). A Neuroscientific Perspective on Music Therapy. The Neurosciences and Music III—Disorders and Plasticity. Annals of New York Academy Sciences, 1169, 374–384. https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04592.x DOI: https://doi.org/10.1111/j.1749-6632.2009.04592.x
Koelsch, S., Gunter, T., Friederici, A. D. & Schröger, E. (2000). Brain indices of music processing: „Nonmusicians” are musical. Journal of Cognitive Neuroscience, 12(3), 520–541. https://doi.org/10.1162/089892900562183 DOI: https://doi.org/10.1162/089892900562183
Kollár, J. (2007). Zeneterápia a daganatos betegek kezelésében. LAM, 17(11), 828–832.
Konta, I. (2005). Zene-képzőművészet-mozgásterápiás elemek. In Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából (pp. 229–235). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Konta, I. (2010). Személyiség és szociáliskészség-fejlesztés zeneterápiás eszközökkel az általános iskolában. In Zsolnai, A. & Kasik, L. (Eds.), A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és gyakorlati alapjai (pp. 233–247). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Konta, I. & Zsolnai, A. (2002). A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lindenbergerné, K. E. (2005). Terápia zenével. In Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából (pp. 168–173). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Maratos, A. S., Gold, C., Wang, X. & Crawford, M. J. (2008). Music therapy for depression. The Cochrane database of systematic reviews, (1), CD004517. https://doi.org/10.1002/14651858.CD004517.pub2 DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.CD004517.pub2
Missura, A. (2005). Zeneterápia – zenei nevelés. In Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából (pp. 66–77). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Mössler, K., Chen, X., Heldal, T. O. & Gold, C. (2011). Music therapy for people with schizophrenia and schizophrenia-like disorders. Cochrane Database of Systematic Reviews, 12, 1–84. https://doi.org/10.1002/14651858.CD004025.pub4 DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.CD004025.pub3
Münte, T. F., Altenmüller, E. & Jancke, L. (2002). The musican’s brain as a model for neuroplasticity. Nature Neuroscience Reviews, 3, 473–478. https://doi.org/10.1038/nrn843 DOI: https://doi.org/10.1038/nrn843
Payne, H. (1993). Introduction to Inquiry in the Art Therappies. In Payne, H. (Ed.), Handbook of Inquiry in the Arts Therapies: One River, Many Currents (pp. 1–9). Jessica Kingsley Publisher.
Phan Quoc, E. (2007). Forschungsansätze zur Operationalisierung von emotionalem Ausdruck und Interaktion in der musiktherapeutischen Improvisation. Musiktherapeutische Umschau, 28(4), 351–361. https://doi.org/10.13109/muum.2007.28.4.351 DOI: https://doi.org/10.13109/muum.2007.28.4.351
Rickson, D. J. & Watkins, W. G. (2003). Music therapy to promote prosocial behaviors in aggressive adolescent boys-a pilot study. Journal of Music Therapy, 40(4), 283–301. https://doi.org/10.1093/jmt/40.4.283 DOI: https://doi.org/10.1093/jmt/40.4.283
Robb, S. L. (2014). Journal of Music Therapy: Advancing the Science and Practice of Music Therapy. Journal of Music Therapy, 51(1), 1–3. https://doi.org/10.1093/jmt/thu005 DOI: https://doi.org/10.1093/jmt/thu005
Chao-Fernández, R., Gisbert-Caudeli, V. & Vázquez-Sánchez, R. (2020). Emotional Training and Modification of Disruptive Behaviors through Computer-Game-Based Music Therapy in Secondary Education. Applied Sciences, 10(5), 1796. https://doi.org/10.3390/app10051796 DOI: https://doi.org/10.3390/app10051796
Scrine, E. (2021). The limits of resilience and the need for resistance: Articulating the role of music therapy with young people within a shifting trauma paradigm. Frontiers in Psychology, 12, 26. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.600245 DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.600245
Stachó, L. (2005). Hányféleképpen értjük és szeretjük a zenét? In Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből, a tudomány és a média világából (pp. 235–250). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Suda, M., Morimoto, K., Obata, A., Koizumi, H. & Maki, A. (2008). Emotional responses to music: towards scientific perspectives on music therapy. Neuroreport, 19(1), 75–78. https://doi.org/10.1097/WNR.0b013e3282f3476f DOI: https://doi.org/10.1097/WNR.0b013e3282f3476f
Sutter, R. & Wormit, A. F. (2007). Spiritualität-persönliche und berufliche Relevanz für Musiktherapeuten. Musiktherapeutische Umschau, 28(3), 231–237. DOI: https://doi.org/10.13109/muum.2007.28.3.231
Szabadi, M. (2021). A szociális kompetencia fejlesztésének lehetősége zeneterápiás eszközökkel a tanító- és tanárképzésben. ELTE Tanító- és Óvóképző Kar.
Telek, L. (2017). „Akkor ez most terápia, vagy nem?” – „Határ-kérdések” a művészetterápiában. Fejlesztő Pedagógia, 28(1–2), 54–58.
Tiszai, L. (2017). Consonante módszer: A velünk született zeneiségre épülő zenekari munka súlyosan halmozottan sérült felnőttekkel. Fejlesztő Pedagógia, 28(1–2), 67–70.
Urbánné, V. K. (2005). Rakják, rakosgatják magas gyívó várát. In K. E. Lindenbergerné, K. E. (Ed.), Zeneterápia. Szöveggyűjtemény. Válogatott írások a művészetterápia köréből a tudomány és a média világából (pp. 137–143). Kulcs a Muzsikához Kiadó.
Urbánné, V. K. (2017). Királyi út: zenéléssel a belső szabadsághoz. Fejlesztő Pedagógia, 28 (1–2), 67–70.
Vértes, L. (1995). Zene – Zeneterápia – Idősödés. Egészségkereső, 3(12), 14–15.
Vértes, L. (2010). Gerorehabilitációban alkalmazott zeneterápia. Rehabilitáció, 20(4), 90–95.
Ye, P., Huang, Z., Zhou, H. & Tang, Q. (2021). Music-based intervention to reduce aggressive behavior in children and adolescents: A meta-analysis. Medicine, 100(4), e23894. https://doi.org/10.1097/MD.0000000000023894 DOI: https://doi.org/10.1097/MD.0000000000023894
Downloads
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Magdolna Szabadi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
