A hazai publikált óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlatok szisztematikus áttekintése

##semicolon## óvoda–iskola átmenet, iskolakezdés, szisztematikus áttekintés

Absztrakt

Az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésére a nemzetközi és a hazai szakirodalom számos gyakorlatot ismertet, ezek hazai kutatói reflexiója azonban még nem ismert. Ezért az áttekintésünk célja a hazai óvoda–iskola átmenetet segítő publikált gyakorlatok összegyűjtése, rendszerezése és elemzése. A tanulmányunkban a 2020 márciusáig megjelent hazai szakirodalomban 42 gyakorlatot azonosítottunk, ezeket hét szempont alapján elemeztük. Így láthatóvá vált, hogy a legtöbbet gyakorló pedagógusok dolgozták ki, s a 2000-es évek közepén tették közzé. Leginkább az új intézmény és a leendő tanítók megismertetésére irányulnak. Legjellemzőbb, hogy a szerzők nem ágyazzák be a munkájukat elméleti kontextusba. A működésükben inkább a személyi feltételek hangsúlyosak, mint a tárgyi-környezeti feltételek. A fellelt gyakorlatok eltérő hosszúságú intervallumot ölelnek fel az átmenetből; a leggyakoribb az óvodai nagycsoport teljes tanévére kiterjedő óvoda-iskola átmenetet segítő gyakorlat. A legtöbb gyakorlat esetében nem találtunk utalást hatásvizsgálatra.

Referenciák

/2018 (VI. 14.) EMMI rendelete a 2018/2019. tanév rendjéről. Magyar Közlöny. 85. sz.

évi LXXIX. törvény a közoktatásról. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/kozokt_tv_070823.pdf

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a1100190.tv&targetdate=&printTitle=2011.+%C3%A9vi+CXC.+t%C3%B6rv%C3%A9ny

Alföldiné Hende, M., Kasza, J., Ménkű, J., Molnárné Hegedűs, K., Szabóné Nagy, O., Szeremete, G. & Szilvási, M. (2013). Fogom a kezed. Iskolatáska. Educatio. https://iskolataska.educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/jogyak_print_show/jogyakId/1028/1580973443.edu

Apró, M. (2013). A hazai iskolaérettségi vizsgálatok gyakorlata napjainkban. Iskolakultúra, 23(1), 52–71.

Bartáné Tóth, M. M. (2018). Problémafelvetés: óvoda-iskola átmenet. Módszertani Közlemények, 58(3), 3–6.

Bischofné Blandl, M., Fáth, E., Győriné Meiszter, K., Hidasiné Volk, A., Rainer, P. & Nichterné Ruppert, K. (2012). Sikeres oktatási és nevelési utak. Ajánlások az átmenetek szervezéséhez. Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

Bondor, M. (2019). Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a LÜK játékkal. Módszertani Közlemények, 58(3), 15–22.

Borsiné Lódri, E. (1997). Az óvodaiskola. In Benedek, I. (Ed.), Óvodavezetés másképpen?! (pp. 166–189). Okker Oktatási Iroda.

Borsiné Lódri, E. (2001). Innovációs törekvések a Károlyi Mihály utcai Óvodában és Óvodaiskolában. Módszertani Közlemények, 41(2), 72–74.

Britto, P. R. (2012). School readiness: A conceptual framework. United Nations Children’s Fund. https://www.unicef.org/earlychildhood/files/Child2Child_ConceptualFramework_FINAL(1).pdf

Commodari, E. (2013). Preschool teacher attachment, school readiness and risk of learning

difficulties. Early Childhood Research Quarterly, 28(1), 123–133.

Czihlár, K. (1997). Hogyan várjuk őket? Módszerek és tapasztalatok az első osztályosok fogadására. Tanító, 35(7), 15.

Csordásné A, É. & Józsa, K. (2007). A számolási készség fejlesztése hátrányos helyzetű első osztályos tanulók körében. VII. Országos Neveléstudományi Konferencia, 41.

Decsiné Lovasi, M. (1994). Elsős lesz a gyermekem! Kulcslyuk Kiadó.

Deliné Fráter, K. (1997). Lépésről lépésre: óvodafejlesztő program. Deli Kiadó.

DIFER programcsomag (n.d.). http://www.edu.u-szeged.hu/difer/?pid=bemutatas (2020.07.21.)

Dockett, S. & Perry, B. (2002). Who’s ready for what? Young children starting school. Contemporary Issues in Early Childhood, 3(1), 67–89.

Dömény, I. (2012). A korai fejlesztés és a sikeres óvoda-iskola átmenet gyakorlati megvalósulása egy bajai óvodában. In Tóth, S. A. (Ed.), Hatékonyság, eredményesség és multidiszciplinaritás. Segédanyagok pedagógusképzésben résztvevők számára. (pp. 45–53). Eötvös József Főiskolai Kiadó.

Duncan, G. J., Dowsett, C. J., Claessens, A., Magnuson, K., Huston, A. C., Klebanov, P., Pagani, L., Feinstein, L., Engel, M., Brooks-Gunn, J., Duckworth, K., Japel, Ch. & Sexton, H. (2007). School readiness and later achievement. Developmental Psychology, 43(6), 1428.

Esztergomi, K. (2012). Iskolába hívogató a Palánta Általános Iskolában. In Kereszty, Zs. (Ed.), Gyermekközpontú módszerek. Módszertani válogatás alternatív iskolák jó gyakorlataiból. (pp. 34–46). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Fabian, H. (2007). Informing Transitions. In Dunlop, A. and Fabian, H. (Eds.), Informing transitions in the early years (pp. 3‒17). Open University Press.

Falus, I., Környei, L., Németh, Sz. & Sallai, É. (2012). A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Fazekas, Sz. T. (2015). Óvoda-iskola átmenet. Iskolatáska. Educatio: https://iskolataska.educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/jogyak_print_show/jogyakId/946/1580907501.edu (2020.02.06.)

Fazekasné Fenyvesi, M. (2006). A beszédhanghallás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Fazekasné Fenyvesi, M. & Józsa, K. (2011). A beszédhiba korrekciója a beszédhanghalló készség fejlesztése alapján: egy kísérlet tapasztalatai. XI. Országos Neveléstudományi Konferencia.

Fazekasné Fenyvesi, M. & Józsa, K. (2012). A beszédhanghallás és a beszédhiba összefüggése tanulásban akadályozott gyermekek esetében. Gyógypedagógiai Szemle, 40(1), 1–13.

Fisher, J. (2011). Building on the Early Years Foundation Stage: Developing good practice for transition into Key Stage 1. Early Years,31(1), 31–42. http://dx.doi.org/10.1080/09575146.2010.512557

Földes, P. (2002). Lépésről lépésre egy iskolaprogramért. Új Pedagógiai Szemle, 52(5), 138–150.

Gáspár, L. (1990). Óvodaiskola a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központban. Óvodai Nevelés, 43(1), 3–5.

Gerebenné Várbíró, K. & Vidákovich, T. (1997). A differenciát beiskolázás néhány mérőeszköze: a Bender A-, a Budapesti Binet-, a Frostig-, a Goodenough-, a SON- és a PREFER-tesztek összehasonlító vizsgálata. Akadémiai Kiadó.

Golyán, Sz. (2013). Válogatás az óvoda–iskola átmenet európai tapasztalataiból. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 1(1), 106–128.

Görcs, I. (2002). Lépésről lépésre. Óvodai nevelés, 5(7), 279–282.

Gráczer, É. (2013). Ovi-suli. Iskolatáska. Educatio. https://iskolataska.educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/jogyak_print_show/jogyakId/814/1580971687.edu

Gyarmati, A. (2000). A „Lépésről lépésre” Iskolai Program bevezetése intézményünkben. Új Katedra, (1), 21–23.

Gyurcsik, A. (2020). Az óvoda–iskola átmenet óvodapedagógusok és tanítók szemével. XVIII. Pedagógiai Értékelési Konferencia.

Gyurcsik, A., Fehér, O. & Földi, F. (2017). Az iskolaérettség mérésének összehasonlítása Magyarországon és Szerbiában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 5(3), 93–100.

Hair, E., Halle, T. & Humen, E. T. (2006). Children’s school readiness in the ECLS- K:

Predictions to academic, Health, and social outcomes in the first grade. Early Childhood Research Quarterly, 21(4), 431–454.

Hamrák, A. (1994). Lassított iskolakezdési program. Iskolakultúra, 4(19), 16–23.

Heckman, J., Grunewald, R., & Reynolds, A. (2006). The dollars and cents of investing early: Cost–benefit analysis in early care and education. Zero to Three, 26(6), 10–17.

Hunyady, Gy. (1998). Lépésről lépésre – iskolai program I., II. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

Janurik, M. & Józsa, K. (2016). A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 4(1), 49–69.

Jékiné Szabó, R. & Göndöcs, G. (2002). Lépésről Lépésre Program a Pécsi Csokonaiban. Tanító, 40(4), 17–18.

Józsa, K. (2004). Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége − Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 14(11), 3–16.

Józsa, K. (2007). Az elemi alapkészségek szerepe az olvasási képesség fejlődésében: egy longitudinális vizsgálat tapasztalatai. Szimpózium előadás. In Korom, E. (Ed.), PÉK 2007 – V. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók (pp. 55).

Józsa, K. (2014). A számolás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Józsa, K, (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra, 26(4), 59–74.

Józsa, K. (2007). Hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése. In Korom, E. (Ed.), PÉK 2007 – V. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók (pp. 119–124). SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola.

Józsa, K. & Zentai, G. (2007a). Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. Új Pedagógiai Szemle, 57(5), 3–17.

Józsa, K. & Zentai, G. (2007b). Óvodások kritériumorientált fejlesztése DIFER Programcsomaggal. In Nagy, J. (Ed.), Kompetencia alapú kritériumorientált pedagógia (pp. 299–311). Mozaik Kiadó.

Józsa, K., Zentai, G. & Hajduné Holló, K. (2017). A gondolkodás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Józsa, K., Csima M., Nyitrai, Á. & Podráczky, J. (2019). A korai fejlettségi mutatók szerepe az iskolai sikerességben: egy longitudinális kutatás első lépései. In Juhász, E. & Endrődy, O. (Eds.), Oktatás – Gazdaság – Társadalom. HERA Évkönyvek (pp. 848–860). Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete.

Kagan, S. L., Moore, E., & Bredekamp, S. (1995). Reconsidering children’s early learning and development: Toward shared beliefs and vocabulary. Report of the National Education Goals Panel. Government Printing Office.

Kálmán, L. (2016). Óvodapedagógusok, tanítók és szülők nézetei a gyermekek iskolaérettségéről. MA szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem.

Kende, A. (2008). A rugalmas beiskolázás szerepe az oktatási szakadék elmélyülésében. Pszichológiai és szociológiai érvek egy oktatáspolitikai intézkedés kapcsán. In Erőss, G. & Kende, A. (Eds.), Túl a szegregáción – kategóriák burjánzása a magyar közoktatásban (pp. 105–136). L’Harmattan Kiadó.

Kende, A. & Illés, A. (2007). A rugalmas beiskolázás és az oktatási szakadék összefüggései. Új Pedagógiai Szemle, (11), 17–41.

Kerekes, G., Simon, I. & Szép, L. (2011). Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára. (n.d.). https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_1_4_evf (2020.08.27.)

Kis, I. (2012). Óvodaiskola “Vásárhelyi-módra” 5. Tanító Módszertani Folyóirat, 50(1), 19–21.

Kiss, T. & Szabóné Kálmán, Á. (2002). Az óvoda-iskola átmenet problémáinak kérdése Miskolc városában. Óvodai Élet, 10(3), 36–40.

Kissné Takács, E. (1996). Feladatgyűjtemény a képességszintek megállapításához. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet.

Kissné Takács, E. (2004). Belső Gondozói Rendszer. Óvodai Nevelés, 57(6), 184–190.

Klaus, S. (2004). Stepping into the future: A history of the Step by Step program. Educating Children for Democracy, 8, 3–13.

Kócza, T. (1995). Iskolánk együttműködése az óvodákkal. Tanító Módszertani Folyóirat, 33(2), 10–11.

Kolátné Kovács, V. Cs. & Kormosné Kovács, T. (2015). Gondolatok az óvoda és az iskola közötti átmenetről. Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó, 11(4), 57–60.

Kósáné Ormai, V. (2017). Az „akadálymentesített” óvoda-iskola átmenet jellemzői. Tanító, 55(7), 7–11.

Kovács, M. & Kakuk, Zs. (2013). Óvoda az iskolában. Óvodai Nevelés, 66(10), 25.

Kovács, R. (2012). Óvodaiskola “Vásárhelyi-módra” 3. Tanító Módszertani Folyóirat, 50(3), 10–12.

Kovácsné Papp, Á. (2010). Játékos ismerkedés az iskolával. Tanító Módszertani Folyóirat , 48(9), 29–31.

Kozákné Szentgyörgyi, I. (2011). Lehet-e törésnek nélkül kisiskolás az óvodásból? Tanító Módszertani Folyóirat, 49(7), 6–9.

Kőrösné Mikis, M. (2006). Ikt az oktatás kezdő szakaszában. Tanító szakmódszertani folyóirat,44(5), 8–9.

Krajcsi, J. (2000). Egy elsős tanító évindító tapasztalataiból. Tanító: Módszertani Folyóirat, 38(6), 26.

Kristofori, A. (1994). Óvodaiskola Kecskeméten. Prevenciós, komplex fejlesztés. Óvodai Nevelés, 47(10), 340–341.

Kutiné Adorján, Gy. (1990). Az óvoda-iskola átmenet gondjainak enyhítése egy, a gyermekek megismerésére irányuló eljárással. Tolna Megyei Pedagógiai Intézet.

Ligeti, Cs. (2000). Amikor iskolás lesz a gyermek. Óvodai Élet, 8(2), 30–32.

Lovrity, S. (1984). Az óvoda és az általános iskola együttműködése. Módszertani Közlemények, 24(5), 261–268.

Markovics, O. (2020). Óvoda-iskola átmenet nehézségei a pedagógusok szemszögéből. MA szakdolgozat. Szegedi Tudományegyetem.

Márványköviné Jászberényi, Á. (1994). Óvodaiskola Kecskeméten. Óvodai Nevelés, 47(9), 306–308.

Márványköviné Jászberényi, Á. (1995a). Óvodaiskola Kecskeméten. Csengőszó, 3(2), 28–32.

Mérei Ferenc, & V. Binét, Á. (1978). Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó.

Mihály, O. (1999). Gyakorlati válaszok: fejlesztések, kísérletek Szolnoktól Pécsig. In Horváth, A. & Trencsényi, L. (Eds.), Az emberi minőség esélyei. Pedagógiai tanulmányok. (pp.205–225). Okker Kiadó.

Miskolcziné Radics, K. & Nagy, J. (2006). Az írásmozgás-koordináció fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Molnár, B., Pálfi S., Szerepi S. & Vargáné Nagy, A. (2015). Kisgyermekkori nevelés Magyarországon. Educatio,24(3),121–128.

Murányiné Sipőcz, Zs. (2001). Te leszel az én tanító nénim. Hogyan Tovább? (2), 15.

Nagy, A. (2018). Harmonikus óvoda-iskola átmenet határon innen és túl. Paideia, 6(1), 179–194. https://doi.org/10.33034/PAIDEIA.2018.6.1.179

Nagy, J. (1974a). Iskolaelőkészítés és beiskolázás. Akadémiai Kiadó.

Nagy, J. (1974b). Kompenzáló beiskolázási modell. Akadémiai Kiadó.

Nagy, J. (1976). PREFER, preventív fejlettségvizsgáló rendszer 5-6 éves gyermekek iskolakészültségének mérése. MTA Pedagógiai Kutatócsoport.

Nagy, J. (1980). Az 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó.

Nagy, J. (1986). PREFER: Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4-7 éves gyermekek számára. Akadémiai Kiadó.

Nagy, J. (2003). Az eredményesebb képességfejlesztés feltételeiről és lehetőségeiről. Iskolakultúra,13(8), 40–52.

Nagy, J. (2008). Az alsó tagozatos oktatás megújítása. In Fazekas, K., Köllő, J. & Varga, J. (Eds.), Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért 2008 (pp. 53–69). ECOSTAT.

Nagy, J. (2012). Oktatási rendszerünk jövője. Iskolakultúra, 22(3), 25–43.

Nagy, J. (2009). Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv. a gondolkodás fejlesztésének segítése mesékkel a 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004a). DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4-8 évesek számára. Mozaik Kiadó.

Nagy, J., Józsa, K., Vidákovich, T. & Fazekasné Fenyvesi, M. (2004b). Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Nagy, V. (2017). Óvodából iskolába. Pedagógiai és Módszertani Tanácsadó,3(9), 2–15.

Nagy-Borús, E. (1998). Szeptemberi útravaló a szülőknek és az elsősöknek. Új Kép,2(7), 3.

Németh, M. (1993). Az óvodaiskola funkciója és szervezete. In Németh, M. & Golobics, K. (Eds.), Óvodaiskolai program 1. (pp. 9–29). Iskolafejlesztési Alapítvány.

Nemzeti Alaptanterv (2012). 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny. 66.

Nemzeti Alaptanterv Tervezete (2018). https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2018/08/a-nemzeti-alaptanterv-tervezete_2018.08.31.pdf

Novák, G. (1998). Intenzív előkészítés. Köznevelés, 54(12), 12–13.

Nyitrai, Á. (2009). A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In Nagy, J. (Ed.), Fejlesztés mesékkel. Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban (pp. 9–29). Mozaik Kiadó.

Nyitrai, Á. (2009). Mesék és fejlődéssegítő feladatok az 1. és a 2. osztályos olvasókönyvekben. Iskolakultúra, 19(11), 3–18.

Nyitrai, Á. (2016). Mese és mesélés. Iskolakultúra, 26(4), 75–83.

Nyitrai, Á. & Darvai, S. (2013). A mese és a játék jelenléte a kisgyermekes családok életében. Iskolakultúra, 23(11), 73–85.

Nyitrai, Á. & Zentai, G. (2012). Az összefüggés-kezelés fejlődésének segítése mesékkel 4−8 éves gyermekek körében. In Kozma, T. & Perjés, I. (Eds.), Új kutatások a neveléstudományokban, 2011 (pp. 99–122).MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága.

Óvodai nevelés országos alapprogramja (1996). 137.1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.

Óvodai nevelés országos alapprogramja (2012). 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.

Páli, J. (1997). Óvoda-iskola átmenet. In Báthory, Z. & Falus, I. (Eds,), Pedagógiai lexikon (pp. 93–94). Keraban Kiadó.

Pányiné Segesdi, N. (2004). Az óvoda-iskola közti átmenet segítése számítógépes környezetben. Esetleírás. Budapest: Országos Fejlesztő Intézet. https://ofi.oh.gov.hu/az-ovoda-iskola-kozti-atmenet-segitese-szamitogepes-kornyezetben-esetleiras

Pap, J. (2016). Lurkó iskola-előkészítő program. Módszertan. Novum Könyvklub.

Pászti, É. (2007). A jó iskolakezdés tényezőiről, feltételeitől, hátteréről – óvónői szemmel. Óvodai Nevelés, 60(5), 154–157.

Perlai, R. (2009). Az iskoláskor hajnalán. Az óvoda-iskola átmenet kérdései. Óvodai Nevelés, 62(7), 236–237.

Pintér, K. (2007). Az óvoda-iskola közötti átmenetet segítő program. Tanító, 45(1), 10–12.

Porkolábné Balogh, K., Balázsné Szűcs, J. & Szaitzné Gregorits, A. (1997). Komplex prevenciós óvodai program „kudarc nélkül az iskolában”. Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt.

Pozsonyi, M. & Tóthné Balogh, Á. (2005a). START óvodai fejlesztő program. Új Pedagógiai Szemle, 55(5), 72–84.

Pozsonyi, M. & Tóthné Balogh, Á. (2005b). A START könnyítő óvodai program, azaz egy tíz éve működő fejlesztő óvodai program bemutatása. Fejlesztő Pedagógia, 16(2-3), 106–112.

Reidl, K. (2012). Óvodaiskola “Vásárhelyi-módra” 6. Tanító Módszertani Folyóirat, (7), 11–13.

Rozsnyai, M. (2002). Képességfejlesztő játékok a Lépésről Lépésre programban. Közoktatás. 13(3), 6–7.

Schüttler, V. (1997). Mi is az az Ovi-Suli? Beszélgetés Baksay Lászlónéval, az Ovi-Suli vezetőjével. Új Pedagógiai Szemle, 47(7-8), 173–179.

Sóstói, P. (2003). Szemléletváltással az óvodából iskolába való átmenet zökkenőmentességért! In Kováts, D. (Ed.), Ködöböcz József emlékére (pp. 157–163). Sárospataki Pedagógiai Füzetek.

Szabó, G. & Gacsályi, L. (2013). Iskolakezdés másképp. Iskolatáska. Educatio: https://iskolataska.educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/jogyak_print_show/jogyakId/790/1580969681.edu

Szabó, M. (2005). Az iskola kezdő szakasz helyzetének feltárása. Új Pedagógiai Szemle, (3), 80–97.

Szabóné Sóvágó, J. (2011). Nyílt nap szülőknek, tanítóknak a sikeres iskolakezdésért. Óvodai Nevelés, 64(5-6), 30–32.

Szabóné Szél, J. (2004). Iskolamarketing a beiskolázás szolgálatában. In Szontagh, P. (Ed.), Kihívások és válaszok az általános iskolában (pp. 51–67). Ikerhold Kiadó és Pont Kiadó közös kiadása.

Szalayné Szöllősi, M. (1997). „0.” osztály a Józsefvárosban. Budapesti Nevelő, 33(1), 39–44.

Szalóky, B. (1994). Gondolatok a gyermekközpontú napközi otthonról. Mozaik Kiadó.

Szalontai, E., Kocsis, G., Kovács, S. & Pap Szigetiné Németh, A. (2012). Óvodaiskola “Vásárhelyi-módra” 4. Tanító Módszertani Folyóirat, 50(4), 25–28.

Sz. Németh, I. (1993). Pedagógusok attitűdváltozása. In Németh, M. & Golobics, K. (Eds.), Óvodaiskolai program 1 (pp. 45–49). Iskolafejlesztési Alapítvány.

Szigetiné Sulyok, J. (2012). Szivárvány-híd, az óvoda-iskola átmenetet segítő program. Tanítás-tanulás szakmódszertani folyóirat - tanítók számára, 9(8) 41–43.

Tóth, I. & Soósné Hűse, T. (2013). Legyen élmény az iskola. Iskolatáska. Educatio: https://iskolataska.educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/jogyak_print_show/jogyakId/782/1580974399.edu

Török, B. (2004). A gyermeküket óvodáztató szülők körében végzett országos felmérés eredményei. Felsőoktatási Kutató Intézet.

T. Pusztafalvi, H. (1993). Szülők az óvodaiskoláról. In Németh, M. & Golobics, K. (Eds.), Óvodaiskolai program 1 (pp. 49–57). Iskolafejlesztési Alapítvány.

Vágásiné Vajda, R. (2012). „Hívogat az Eszterházy”: Beiskolázási program az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában. Módszertani Közlemények, 55(4), 1–4.

Varga, I. (1996). Én így kezdem. Módszerek és tapasztalatok a tanulók megismeréséhez I. osztályban. Tanító Módszertani Folyóirat, 34(7), 9–10.

Veszprémi, J. & Solymos, A. (2005). Beszoktatás? Avagy: a szemléletváltás első jele a kérdőjel. Újpesti Pedagógiai Szemle, 11(2), 9–13.

Villányi, J. (2018). NAT véleményezése. Kisgyermeknevelési Szakosztály. http://pedagogiai-tarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/09/NAT.pdf

Wesley, P. W. & Buysse, V. (2003). Making meaning of school readiness in schools and

communities. Early Childhood Research Quarterly. 18(3), 351–375.

Zentai, G. & Józsa, K. (2012). Az elemi alapkészségek óvodáskori fejlettségének prediktív ereje az elsős készségfejlettségre: egy longitudinális vizsgálat eredményei. In Benedek, A, Tóth, P. & Vedovatti, A. (Eds.), A munka és nevelés világa a tudományban. Program és Összefoglalók (pp. 154). XII. Országos Neveléstudományi Konferencia: MTA Pedagógiai Bizottság.

Zentai, G. & Józsa, K. (2014). Óvodás gyermekek gondolkodási képességének fejlesztése: egy fejlesztő program módszerei és eredményei. Fejlesztő Pedagógia, 25(3), 9–14.

Zill, N. & West, J. (2001). Entering kindergarten: Findings from the Condition of Education 2000 (NCES 2001-035). US Department of Education, Office of Educational Research and Development.

Zsíros, M. (1995). Folyamatos képességfejlesztés az Óvodaiskolában. Csengőszó, 3(4), 7–11.

Zsíros, M. (2012). Óvodaiskola “Vásárhelyi-módra” 2. Tanító Módszertani Folyóirat, 50(2), 6–7.

Zsoldos, M. (2009). Kognitív fejlesztő terápia a tanulási zavarok kezelésével. Brigitte Sindelar kognitív fejlesztőprogramja. In M. Tamás, M. (Ed.), Fejlesztőpedagógia (pp. 103–123). ELTE Eötvös Kiadó.

Zsolnai, A. (2006). A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó.

Megjelent
2021-10-19
Hogyan kell idézni
Fleisz-Gyurcsik, A. (2021). A hazai publikált óvoda–iskola átmenetet segítő gyakorlatok szisztematikus áttekintése. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(2), 56-90. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.2.56.90
Rovat
Tanulmányok