„A kicsiny asszony zsenijétől megkapva…”: Hanako magyar körútja és a japán színház autentikusságának kérdése 1910 és 1911 között

Absztrakt

Hanako 花子 (1868–1945) az 1900-as évek elejének egyik legismertebb japán színésznője volt Európában. 1904-től fellépéseit a kor neves táncosnője és impresszáriója, Loïe Fuller szervezte. Hanako az európai közönség számára a Loi-Fu által írt japán darabok naturalista haláljeleneteivel vált híressé. A darabok azonban csak japán stílusúak voltak, s valójában Fuller írta őket, kielígítve a korabeli közönség egzotikum iránti vágyakozását. Hanako kétszer járt Budapesten, 1908-ban és 1913-ban, illetve a két látogatás között részt vett egy magyarországi turnén is.

Jelen tanulmány a japán színésznő 1910 októbere és 1911 májusa közötti – eddig még feltáratlan – magyarországi vidéki körútját vizsgálja, illetve az ez idő alatt játszott A teaházban és az Otake című darabokat rekonstruálja és elemzi. A térképpel és táblázattal ellátott tanulmánynak köszönhetően pontosan végigkövethető a négyfős japán társulat útja, s látható, hogy melyik előadás valósult meg, illetve maradt el betegség vagy technikai okok miatt. Az útvonal áttekintésével láthatóvá válik, hogy Hanakót és társulatát 21 helyszínen láthatta a magyar közönség a különböző városi színházakban, valamint pár alkalommal a város kiemelt szállodáiban, egyesületeiben. A társulat érkezését a legtöbb esetben rendkívüli érdeklődés és várakozás előzte meg, s a korabeli kritikák sikeres fogadtatásról számoltak be, de ez alapvetően nem az előadások színvonalának volt köszönhető. A teaházban és a Otake című darabok tartalma tökéletesen elemezhető a fennmaradt színlapok jóvoltából, egyértelművé válik azonban, hogy cselekményüket tekintve rendkívül egyszerű alkotásokról van szó, amelyekben a „fő attrakció” a Hanako által alakított karakter halála volt. Összességében elmondható, hogy az előadások inkább az egzotikum iránti kíváncsiság miatt voltak sikeresek, nem pedig művészi értékük miatt.

A tanulmány kitér továbbá a társulat és a repertoár autentikusságának kérdésére is, amely a marosvásárhelyi elmaradt előadás kapcsán merült fel. A vizsgálathoz elsősorban a korabeli sajtóorgánumokat és színházi plakátokat használtam, hogy részletes képet adjak Hanako körútjáról, valamint a kritikai visszhangról, amely a fellépéseit kísérte.