Évf. 11 szám 2019/1 (2020)
Tanulmányok

Sadayakko és Hanako Budapesten

Petra Doma
PTE
Bio

Megjelent 2020-03-30

Kulcsszavak

  • Kawakami Sadayakko,
  • Hanako,
  • japán színház,
  • haláljelenet

Hogyan kell idézni

Doma, P. (2020). Sadayakko és Hanako Budapesten. Távol-Keleti Tanulmányok, 11(2019/1), 79–112. https://doi.org/10.38144/TKT.2019.1.5

Absztrakt

In the beginning of the 20th century, two celebrated Japanese actresses, Kawakami Sadayakko (1871–1946) and Hanako (1868–1945), visited Budapest. Sadayakko, accompanied by the Kawakami troupe, arrived in February 1902 and performed at the Uránia Theatre. Hanako visited the Hungarian capital twice: in 1908 and 1913. Both of them played in ‘Japanese-style’ performances, which at first seemed traditional and authentic to the Hungarian audience. The most important and spectacular element of these plays was the death scene and the supernatural way the actresses performed this on stage. In the present paper I analyse various kinds of contemporary articles and examine how the two actresses appeared in and influenced Hungarian theatre history. Additionally, through the analysis of the press of the times, I will argue that Hanako’s second visit was less successful than her first or than Sadayakko’s, and show that the audience’s opinion about the authenticity of the performance changed completely.

Hivatkozások

  1. „A Beöthy–Liptai ügy”. Hazánk, 1902. április 6.
  2. „A gésa és a lovag”. Budapesti Napló, 1900. december 30.
  3. „A japán velencei kalmár”. Pesti Hírlap, 1902. február 27.
  4. „A japáni dráma és szinpad”. Vasárnapi Ujság, 1902. március 2.
  5. „A japáni társaság s a Nemzeti Szinhaz igazgatója”. Pesti Napló, 1902. február 27.
  6. „A japánok”. Vasárnapi Ujság, 1904. március 6.
  7. „A szinhaz Japánban”. Budapesti Hírlap, 1900. március 9.
  8. Ady Endre: „Beöthy László japánjai”. Nagyváradi Napló, 1902. március 6.
  9. „Arbré jeles társasága”. Magyar Polgár, 1885. július 25.
  10. „Beöthy László – magánvállalata”. Magyarország, 1902. február 26.
  11. „Beöthy László magánvállalata”. Hazánk, 1902. február 27.
  12. „Beöthy László – magánvállalata”. Magyarország, 1902. február 27.
  13. „Beöthy László és az Uránia”. Alkotmány, 1902. február 26.
  14. „Beöthy László és az Uránia”. Alkotmány, 1902. február 27.
  15. „Beöthy László magánvállalata”. Pesti Hírlap, 1902. február 27.
  16. Dömötör István: „Hanako”. Uj Idők, 1908. május 24.
  17. „Egy japán primadonna”. Pesti Hírlap, 1900. szeptember 13.
  18. „Egy új Szada-Jakkó”. Tolnai Világlap, 1908. március 15.
  19. Emma: „Saison”. A Hét, 1902. december 7.
  20. Erényi Nándor: „Sada Yacco Londonban”. Budapesti Napló, 1902. február 19.
  21. Erényi Nándor: „Hanako”. Pesti Napló, 1908. május 5.
  22. „Hanako”. Pesti Hírlap, 1906. október 22.
  23. „Hanako”. Pesti Napló, 1906. november 1.
  24. „Hanako”. Az Ujság, 1908. március 8.
  25. „Hanako”. Budapesti Hírlap, 1908. május 3.
  26. „Hanako”. Magyarország, 1908. május 3.
  27. „Hanako”. Az Ujság, 1908. május 4.
  28. „Hanako”. Világ, 1913. október 7.
  29. „Hanako”. A Hét, 1913. október 12.
  30. „Hanako Berlinben”. Népszava, 1908. február 28.
  31. „Japáni darab a Vigszinházban”. Pesti Hírlap, 1900. december 27.
  32. „Japáni sárkányok”. Vadász és Versenylap, 1868. január 30.
  33. „Japáni szinészek”. Pesti Hírlap, 1900. június 1.
  34. „Japáni szinészek”. Pesti Hírlap, 1900. június 2.
  35. „Japáni szinészek”. Vasárnapi Ujság, 1902. február 23.
  36. Kosztolányi Dezső 1966. Idegen költők. Összegyűjtött műfordítások. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
  37. „Látogatás Szada Yakkónál”. Vasárnapi Ujság, 1902. március 9.
  38. oh: „Japáni élet a szinpadon”. Budapesti Hírlap, 1902. február 25.
  39. Nádai Pál: „Hanako”. A Hét, 1908. május 3.
  40. Pásztor Árpád: „A japán szinház”. Vasárnapi Ujság, 1911. március 26.
  41. Pásztor Árpád: „Hanako és a japán szinház”. Az Ujság, 1913. október 7.
  42. Pásztor Mihály: „Pálmay Ilka, mint Pillangó kisasszony”. Vasárnapi Ujság, 1901. október 27.
  43. Ráskai Ferenc: „Hanako”. Pesti Hírlap, 1913. október 5.
  44. Reichenhallerné Petheő Irén: „Hanako”. Budapesti Hírlap, 1913. október 12.
  45. Réthi Lajos: „A japáni »sárkány-társaság« mutatványai”. Vasárnapi Ujság, 1868. január 19.
  46. „Sada Yacco”. Pesti Hírlap, 1900. augusztus 5.
  47. „Sada Yacco, a »japán Duse«”. Budapesti Napló, 1900. szeptember 13.
  48. „Sada Yacco a japán primadonna a Vigszinházban”. Pesti Hírlap, 1900. szeptember 26.
  49. „Sada Yacco kondoleál”. Hazánk, 1902. április 12.
  50. „Sada Yacco az Urániában”. Pesti Hírlap, 1902. február 22.
  51. „Saday Yacco: Életemből”. Budapesti Napló, 1900. szeptember 19.
  52. Sámi Lajos: „Japán hajdan és most – Szinészek és szinházak”. Vasárnapi Ujság, 1875. november 14.
  53. „Szada Yakko és társulata Budapesten”. Vasárnapi Ujság, 1902. március 2.
  54. Szász Zoltán: „Hanako s a többi japáni”. Pesti Hírlap, 1913. október 14.
  55. Vasárnapi Ujság, 1877. április 29.
  56. Vasárnapi Ujság, 1886. december 19.
  57. Vasárnapi Ujság, 1897. október 24.
  58. Anderson, Joseph L. 2011. Enter a Samurai: Kawakami Otojiro and Japanese Theatre in the West. Tucson: Wheatmark.
  59. Belitska-Scholtz Hedvig – Rajnai Edit – Somorjai Olga (szerk.) 2005. Színháztörténeti Képeskönyv. Budapest: Osiris Kiadó, 164–167.
  60. Bitterli, Urs 1982. „Vadak” és „civilizáltak”. Budapest: Gondolat Kiadó.
  61. Bozó Péter 2013. Operett Magyarországon, 1860–1958 forráskatalógus. http://www.zti.hu/mza/docs/Egyeb_publikaciok/Operett-forraskatalogus_BozoPeter.pdf (2019.08.18.).
  62. Bozó Péter 2016. „A mikádó halállistája, avagy a performativitás mint szövegkritikai probléma”. Filológiai Közlöny 62.4: 350–366.
  63. Bögös László 1991. „Régi századok magyarjai Vietnamban”. Ezredvég 1.6. http://ezredveg.vasaros.com/html/1991_06/91062.html (2019.08.18.).
  64. Bradley, Ian 2016. The Complete Annotated Gilbert & Sullivan: 20th Anniversary Edition. Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/gmo/9781561592630.article.A2284441
  65. Burlingame, H. J. 1895. History Of Magic And Magicians. https://archive.org/details/HistoryOfMagicAndMagicians/page/n1 (2019.08.19.).
  66. Craig, Edward G. 2014. „Sada Yacco”. (Ford. Doma Petra.) Theatron 13.3: 3–5.
  67. Dénes Mirjam 2012a. „A pillangó-effektus, avagy a komédiából tragédiává lett japán a magyar színpadon”. Színház, http://szinhaz.net/2012/05/30/denes-mirjam-a-pillango-effektus-avagy-a-komediabol-tragediava-lett-japan-a-magyar-szinpadon/ (2019.08.18.).
  68. Dénes Mirjam 2012b. „Japonizáló díszletek, jelmezek és a tradicionális japán művészet kapcsolatai”. In: Takó Ferenc (szerk.) „Közel, s Távol” II. – Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciáinak előadásaiból. Budapest: Eötvös Collegium, 306–326.
  69. Dénes Mirjam 2013. „Cio-Cio-San szobái – A japanizmus alakváltozásai a Pillangókisasszony tükrében”. Artmagazin 1: 44–49.
  70. Dénes Mirjam 2017a. „A japonizmus árnyalatai – Japán kulturális és művészeti recepciója Magyarországon”. In: Dénes Mirjam – Fajcsák Györgyi – Marosvölgyi Gábor – Fertőszögi Péter (szerk.) Japonizmus a magyar művészetben. Budapest: Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, 111–211.
  71. Dénes Mirjam 2017b. „Fel kell adni a centrum-periféria megközelítést”. Magyar Múzeumok, https://archiv.magyarmuzeumok.hu/tema/3931_fel_kell_adni_a_centrum-periferia_megkozelitest (2019.10.19.).
  72. Dénes Mirjam 2019. Japán mint jelenség és mint téma a Monarchia színpadjain, három felvonásban. Kézirat.
  73. Dénes Mirjam – Sebestyén Ágnes Anna 2016. „Egy magyar utazó Japán-olvasata a századfordulón: Bozóky Dezső fotográfiái”. In: Doma Petra – Takó Ferenc (szerk.) „Közel, s Távol” V. – Az Eötvös Collegium Oreintalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból 2015. Budapest: Eötvös Collegium, 11–34.
  74. Doma Petra 2011. „A japán-orosz háború a magyar köztudatban”. In: Takó Ferenc (szerk.) „Közel, s Távol” – Az Eötvös Collegium Orientalisztika Műhely éves konferenciájának előadásaiból, 2009–2010. Budapest: Eötvös Collegium, 143–153.
  75. Doma Petra 2013. „Az Idegen vonzásában – Sadayakko és Matsui Sumako színészi (ön)definíciója a nyugati és a japán színházművészetben”. Theatron 12.4: 74–91.
  76. Doma Petra 2017. „A Halál arca – Hanako megjelenése az európai színpadon”. In: Doma Petra (szerk.) SZITU Kötet 2016. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium, 95–114.
  77. Doma Petra 2018. „A hagyományos kabuki és shinpa háborúja a 19–20. század fordulóján”. Távol-keleti Tanulmányok 9.2: 133–150. https://doi.org/10.38144/TKT.2017.2.6
  78. Doma Petra 2019. „Kavakami Otodzsiró: A szeigeki létrehozója”. In: Farkas Ildikó – Sági Attila (szerk.) Kortárs Japanológia III. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, L’Harmattan Kiadó, 239–258.
  79. Downer, Lesley 2003. Madame Sadayakko. Polmont: Review.
  80. Farkas Ildikó 2009. „Japán megjelenése Magyarországon a XIX–XX. század fordulóján”. In: Farkas Ildikó – Szerdahelyi István – Umemura Yuko – Wintermantel Péter (szerk.) Tanulmányok a magyar–japán kapcsolatok történetéből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 63–88.
  81. Fukai, Akiko „Japonism in Fashion”. (Ford. Amanda Mayer Stinchecum.) kci.or.jp https://www.kci.or.jp/research/dresstudy/pdf/e_Fukai_Japonism_in_Fashion.pdf (2019.08.18.).
  82. Gajdó Tamás (szerk.) 2001. Magyar Színháztörténet II. Budapest: Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet.
  83. GAJDÓ Tamás 2019. Színházi előadások a „bájos, kedves, elragadó” Urániában. Kézirat.
  84. Gál György Sándor – Somogyi Vilmos 1960. Operettek könyve. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat.
  85. Gellér Katalin 2017. „Japán és a Hold között”. In: Dénes Mirjam – Fajcsák Györgyi – Marosvölgyi Gábor – Fertőszögi Péter (szerk.) Japonizmus a magyar művészetben. Budapest: Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, 7–110.
  86. Jacobs, Angelika 2009. „A »vadon« mint a nyugati civilizáció vágyott tere. Az egzotizmus kritikájáról Peter Altenberg Ashantee és Robert Müller Trópusok című művében”. (Ford.: Szabó Judit.) In: Csúri Károly – Mihály Csilla – Szabó Judit (szerk.) Határátlépések. Budapest: Gondolat, 241–260.
  87. Kano, Ayako 2001. Acting Like a Woman in Modern Japan. New York: Palgrave. https://doi.org/10.1007/978-1-349-63315-9
  88. Kawaguchi, Yoko 2016. Authentic Japanese Gardens – Creating Japanese Design and Detail in the Western Garden. IMM Lifestyle Books.
  89. Koósz István 2017a. „Japáni sárkányok 1. rész – Japán akrobata csoport vendégjátéka 1868-ban a Budai Népszínházban”. McTEKA 10.3. http://mcteka.shp.hu/hpc/web.php?a=mcteka&o=100303_koosz_japs_1_6yxw (2019.08.19.).
  90. Koósz István 2017b. „Japáni sárkányok 2. rész – Japán akrobata csoport vendégjátéka 1868-ban a Budai Népszínházban”. McTEKA 10.4. http://mcteka.shp.hu/hpc/web.php?a=mcteka&o=100401_koosz_2_3kPC (2019.08.19.).
  91. Koósz István (szerk.) 2019. A japán színház Magyarországon – Bibliográfia. Budapest. http://hdl.handle.net/10831/42789 (2019.08.18.). https://doi.org/10.21862/Jap.bibl.2019
  92. Kosztolányi Dezső 1966. Idegen költők. Összegyűjtött műfordítások. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.
  93. Molnár Gál Péter 2001. A pesti mulatók. Budapest: Helikon.
  94. Moon, Krystyn N. 2009. „Paper Butterflies: Japanese Acrobats in Mid-Nineteenth-Century New England”. In: Monica Chiu (ed.) Asian Americans in New England. New Hampshire: University of New Hampshire Press.
  95. Penley, Nicole 2003. „Japanese Orientalism in Britain: As Seen through the Eyes of W. S. Gilbert and Arthur Sullivan in their opera, The Mikado”. Fairmount Folio: Journal of History 5: 52–64.
  96. Roberts, Jeremy 2009. Japanese Mythology A to Z. Chelsea House.
  97. Rothfels, Nigel 2002. Savages and Beasts – The Birth of the Modern Zoo. Baltimore&London: The Johns Hopkins University Press. https://doi.org/10.1353/book.3441
  98. Savarese, Nicola – Flower, Richard 1988. „A Portrait of Hanako”. Asian Theatre Journal. 5.1: 63–75. https://doi.org/10.2307/1124024
  99. Sawada Suketrō 澤田助太郎 1996. Rodan to Hanako ロダンと花子 [Rodin és Hanako]. Tokyo: Chūnichi shubbansha 中日出版社.
  100. Sarayashiki. https://www.kabuki21.com/banshu_sarayashiki.php (2019.08.19.).
  101. Staud Géza 1999. Az orientalizmus a magyar romantikában. Budapest: Terebess Kiadó. https://terebess.hu/keletkultinfo/staud.html (2019.08.18.).
  102. Szerdahelyi G. István 1996. „Az orosz–japán háború és a magyar politikai közvélemény”. In: Yamaji Masanori (szerk.) Japán-kutatás Magyarországon. Budapest: ELTE Japanese Studies, 33–55.
  103. Szerdahelyi István 2009. „Az Osztrák Magyar Monarchia és a Japán Császárság között 1869. október 18-án kötött kereskedelmi szerződés”. In: Farkas Ildikó – Szerdahelyi István – Umemura Yuko – Wintermantel Péter (szerk.) Tanulmányok a magyar-japán kapcsolatok történetéből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 27–43.
  104. Tarjányi Eszter 2016. „Regénybe rejtett operett – Kosztolányi Pacsirtája – a lélektani regény és a népszerű műfaj szimbiózisa”. Partitúra 11.2: 31–50. https://doi.org/10.17846/PA.2016.11.2.31-50
  105. Tóth Gergely 2018. Japán–magyar kapcsolattörténet 1869–1913. Budapest: Gondolat.
  106. Traubner, Richard 2003. Operetta. London&New York: Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203509029