Grammar teaching: food for thought
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2023.4.4Keywords:
Grice, maxims, implicature, violation of maximsAbstract
This study presents ideas for exercises for the teaching of Grice’s maxims at secondary school. This paper argues for the type of grammar teaching which provides information, makes students think and is thought-provoking, playful and entertaining at the same time. This study also encourages the use of diverse text types that stand close to students. As part of the curriculum, Grice’s theory is appropriate for the demonstration of this teaching approach because following and violating the maxims as well as recognizing the implied content and making it recognized may support students in everyday communication. In addition, it also reveals how useful grammatical knowledge might be in ordinary life.
References
Antalné Szabó Ágnes 2015. Paradigmaváltás az anyanyelvi nevelésben és a magyartanárképzésben. In: Antalné Szabó Ágnes – Major Éva (szerk.) Szakpedagógiai körkép I. Anyanyelv- és irodalompedagógiai tanulmányok. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Budapest. 9–27. https://doi.org/10.21030/anyp.2016.2.6
Árvay Anett 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In: Németh T. Enikő – Bibok Károly (szerk.) Tanulmányok a pragmatika köréből. Akadémiai Kiadó. Budapest. 11–35.
Ballér Endre 1973. Tanulói attitűdök vizsgálata. Pedagógiai Szemle 7–8: 644–657.
Baranyai Katalin (szerk.) 2017. Magyar nyelv 11. Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Eger. https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/FI-501011101_1__teljes.pdf (2023. szeptember 1.)
Constantinovits Milán – Istók Béla – Ludányi Zsófia – Schirm Anita 2022. Digitális tartalmak az anyanyelvi nevelésben. In: Jánk István – H. Tomesz Tímea – Domonkosi Ágnes (szerk.) A digitális oktatás nyelvi dimenziói. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Líceum Kiadó. Eger. 105–135. https://doi.org/10.17048/PeLiKon2020.2022.105
Csapó Benő 2000. A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia 3: 343–366.
Csapó Benő 2002. Az iskolai tudás vizsgálatának elméleti keretei és módszerei. In: Uő (szerk.) Az iskolai tudás. Második, javított kiadás. Osiris Kiadó. Budapest.15–43.
Csíkos Csaba 2012. Melyik a kedvenc tantárgyad? Tantárgyi attitűdök vizsgálata a nyíltvégű írásbeli kikérdezés módszerével. Iskolakultúra 1: 3–13.
Forgács Tamás 2007. Bevezetés a frazeológiába. A szólás- és közmondáskutatás alapjai. Tinta Könyvkiadó. Budapest.
Gonda Zsuzsa 2015. Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. ELTE. Budapest. https://metodika.btk.elte.hu/dstore/document/5814/7-TAMOP_BTK_BMK_7-Digit%C3%A1lis_sz%C3%B6vegek.pdf (2023. szeptember 1.)
Grice, H. Paul 1997. A társalgás logikája. In: Pléh Csaba – Terestyéni Tamás – Síklaki István (szerk.) Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Osiris Kiadó. Budapest. 213–227.
Herbszt Mária 2008. Grice társalgási maximáinak érvényesülése a tantermi interakcióban. Anyanyelv-pedagógia 2–3. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=88 (2023. szeptember 1.) https://doi.org/10.21030/anyp.2008.3.4.3
Horváth Zsófia 2022. Nyelvtanóra a kicsengetés után. Legyen élmény a grammatikatanulás! Édes Anyanyelvünk 2: 18–20.
Istók Béla – Istók Ilona 2020. Unalmas magyaróra – egyhangú IKT? Nyelvtani gyakorlatok PowerPointtal. In: Lőrincz Gábor – Domonkosi Ágnes (szerk.) Stílus – variativitás – műfordítás. Köszöntő kötet Lőrincz Julianna 70. születésnapjára. Selye János Egyetem. Komárom. 133–150.
Kocsis Mihály 2000. Egy Baranya megyei iskolai tudásmérés néhány vizsgálati területéről. Iskolakultúra 8: 3–13.
Koncz-Kovács Anna 2012. A kérdés-felelet alapú szóviccek pragmatikai vonatkozásai. In: Váradi Tamás (szerk.) VI. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest. 102–111. http://archive.nytud.hu/alknyelvdok12/proceedings12/koncz-kovacs2012.pdf (2023. szeptember 1.)
Korom Erzsébet 2002. Utószó a második kiadáshoz. Az iskolai tudás: újabb elemzések és eredmények. In: Csapó Benő (szerk.) Az iskolai tudás. Második, javított kiadás. Osiris Kiadó. Budapest. 321–335.
Kugler Nóra 2018. A nyelvtan életre keltése. In: Balázs Géza – Lengyel Klára (szerk.) Grammatika és oktatás – időszerű kérdések, Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) – Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 37–47.
Lendvai Endre 2008. A vicc anatómiája és élettana. In: Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.) Ezerarcú humor. Tinta Könyvkiadó. Budapest. 231–239.
McLuhan, Marshall 1964. Understanding media: The extensions of man. Signet Books. New York.
Minya Károly 2018. Szerethető grammatikaoktatás. In: Balázs Géza – Lengyel Klára (szerk.) Grammatika és oktatás – időszerű kérdések, Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék – Inter (IKU) – Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 257–261.
Móricz Éva – Téglássy Tamás 1999. Kreatív tervezés a reklámban. Közgazdaságtudományi Egyetem. Budapest.
Nemesi Attila László 2022. A humor pragmatikai mechanizmusai. Loisir Kiadó. Budapest.
Oktatási Hivatal Tankönyvfejlesztési Osztálya (szerk.) 2021. Magyar nyelv 11. Oktatási Hivatal. Budapest. https://www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/OH-MNY11TB__teljes.pdf (2023. szeptember 1.)
Pais Ella Regina 2013. Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához – tanulmány. Pécs. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016. Tudománykommunikáció a Z generációnak. 1–19. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/pais_alapvetesek_a_z_generacio_tudomany-kommunikaciojahoz_-_tanulmany_2013.pdf (2023. szeptember 1.)
Schirm Anita 2013. A humor szerepe a nyelvészet oktatásában. In: Vargha Katalin – T. Litovkina Anna – Barta Zsuzsanna (szerk.) Sokszínű humor. Tinta Könyvkiadó – ELTE Bölcsészettudományi Kar – Magyar Szemiotikai Társaság. Budapest. 50–58.
Schirm Anita 2018. (Nem) mindennapi metaforák nyomában, avagy miért nem tud kilépni a nyelvészet az elefántcsonttoronyból. In: Lőrincz Gábor – Lőrincz Julianna – Simon Szabolcs (szerk.) A magyar mint anyanyelv, kisebbségi és idegen nyelv oktatási kérdései és oktatási segédletei. Selye János Egyetem. Komárom. 82–100.
Schirm Anita 2021. A digitális szövegtípusok és az online alkalmazások előnyei és hátrányai a nyelvtantanításban. In: Istók Béla – Simon Szabolcs (szerk.) Online oktatás – kontaktoktatás, Edukációs folyamatok és a Covid19. Selye János Egyetem. Komárom. 24–38.
Szigetvári Csilla – Nemesi Attila László 2006. Társalgási maximák és nyelvi humor. Magyartanítás 4: 24–31.
Szerdi Ilona 2017. A lexikális jelentésviszonyok élményközpontú tanítása multimediális szövegekkel. Jelentés és Nyelvhasználat 4: 101–118. http://www.jeny.szte.hu/jeny-2017-szerdii (2023. szeptember 1.) https://doi.org/10.14232/jeny.2017.1.7
Takács Viola 2001. Tantárgyi attitűdök struktúrája. Magyar Pedagógia 3: 301–318.
Ujváry Zoltán 2001. Szólásgyűjtemény. Osiris Kiadó. Budapest.
Zvolenszky Zsófia 2006. Grice metaforaelméletének védelmében. Ki mondta, hogy az élet nem habos torta? Világosság 8–9–10: 9–19.
(1) A történelem középszintű érettségi instrukcióinak egy részlete. https://dload-oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2022tavasz_kozep/k_tort_22maj_fl.pdf (2023. szeptember 1.)
(2) Egy mém a grice-i maximákról. https://imgflip.com/memegenerator (2023. szeptember 1.)
(3) Kétértelműségen alapuló vicc. https://hu.pinterest.com/pin/382594930837165022/ (2023. szeptember 1.)
(4) Szabályos társalgás?! https://www.youtube.com/watch?v=ne34qgeYkqc (2023. szeptember 1.)
(5) A Nescafé hirdetése. https://campaignsoftheworld.com/wp-content/uploads/2018/09/nescafezzz.jpg (2023. szeptember 1.)
(6) A Coca-Cola hirdetése. https://www.adsoftheworld.com/campaigns/lemon-peel (2023. szeptember 1.)
(7) Őszinte szlogenek. https://honestslogans.com/ (2023. szeptember 1.)
(8) Hírcímek. https://tinyurl.com/2p9x4tmn (2023. szeptember 1.)
(9) Blogbejegyzés. https://economaniablog.hu/2020/03/19/koronavirus-fekete-hattyu-vagy-szurke-orrszarvu/ (2023. szeptember 1.)
(10) Vizuális metafora. https://www.adsoftheworld.com/campaigns/use-it (2023. szeptember 1.)
(11) Vizuális metonímia. https://www.adsoftheworld.com/campaigns/stay-home-0b9ad90b-14d5-486d-bbf8-e05c1f7317c4 (2023. szeptember 1.)
(12) Pinterest. https://hu.pinterest.com/ (2023. szeptember 1.)
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Anita Schirm
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
The copyright of articles published in the journal belongs to the author. The journal has the right of first publication. The published work is licensed under Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0). This means that copying, redistribution, remixing, transformation and building upon the published work is allowed for any purpose except commercial purposes as long as proper credit is given to the author, a link to the licence is provided, and any changes made to the original work are indicated.
The journal Anyanyelv-pedagógia [First Language Pedagogy] does not charge authors any fees for the processing, submission, or publication of articles. All writings published in the journal become freely accessible immediately after their publication.