Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 12 szám 2020/1 (2021)
Tanulmányok

Zsákutcák és középutak: Az eszmetörténeti vizsgálódások és az individuális cselekvés viszonya Maruyama Masao-nál

PDF
  • Ferenc Takó
Ferenc Takó
ELTE
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.5

Megjelent 2021-02-25

Kulcsszavak

  • Maruyama Masao,
  • G.W.F. Hegel,
  • Karl Marx,
  • Max Weber,
  • történelemfilozófia,
  • Tokuawa-kor,
  • Meiji-kor,
  • ultranacionalizmus,
  • modernizáció
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Takó, F. (2021). Zsákutcák és középutak: Az eszmetörténeti vizsgálódások és az individuális cselekvés viszonya Maruyama Masao-nál. Távol-Keleti Tanulmányok, 12(2020/1), 101–127. https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.5

Copyright (c) 2021 a szerző(k)

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Maruyama Masao a XX. századi japán gondolkodás egyik meghatározó alakja volt. Számos jelentős írásában olyan történelmi korszakokkal foglalkozott, amelyekben a japán társadalom „fejlődését” előre mozdítani képes erőket, vagy épp ellenkezőleg, ezt „késleltető” akadályokat fedezett fel. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan interpretálta Maruyama ezeket a tényezőket, összehasonlítva a Tokugawa-korról nyújtott értelmezését azzal, ahogyan saját korát, azaz a második világháború után Japánt leírta. Az elemzés középpontjában történelemértelmezésének azok a sajátosságai állnak, amelyek az európai történelemfilozófiában gyökereznek.

PDF

Hivatkozások

  1. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1979a. A Szellem fenomenológiája. Ford. Szemere Samu. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  2. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich 1979b. Előadások a világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  3. Kozai Yoshishige 古在由重 – Shimizu Ikutarō 清水幾太郎 – Hayashi Kentarō 林健太郎 – Mashita Shin’ichi 真下信一 – Matsumura Kazuto 松村一人 – Maruyama Masao 丸山眞男 – Miyagi Otoya 宮城音弥 1969. „Yuibutsushikan to shutaisei 唯物史観と主体性』 [Történeti materializmus és szubjektivizmus].” In: Yoshino Genzaburō 吉野源三郎 (ed.): Genten. „Sengo” to sono mondai. 原点－「戦後」とその問題－[Kiindulópont. A „háború után” és annak problémája]. Tokió: Hyōronsha, 15–60.
  4. Maruyama Masao 1969. „Authors Introduction.” In: Thought and Behaviour in Modern Japanese Politics. Ford. Ivan Morris. Oxford: Oxford University Press, xi–xxvii.
  5. Maruyama Masao 丸山眞男 1997. „Chōkokkashugi no ronri to shinri 超国家主義の論理と心理 [Az ultranacionalizmus logikája és lélektana].” In: Maruyama Masao zenshū丸山眞男集 [Maruyama Masao összes műve]. 3. kötet. Tokió: Iwanami Shoten, 17–36; [utószó:] 247–250.
  6. Maruyama Masao 1974. „Author’s Introduction to English Edition.” In: Studies in the Intellectual History of Tokugawa Japan. Ford. Mikiso Hane. Princeton University Press – University of Tokyo Press, xv–xxxvii.
  7. Maruyama Masao 丸山眞男 1985. Nihon seiji shisōshi kenkyū 日本政治思想史研究 [Japán politikai eszmetörténeti vizsgálódások]. Tokió: Tōkyō Daigaku Shuppankai.
  8. Maruyama Masao 丸山眞男 1998. Maruyama Masao kōgiroku 丸山眞男講義録 [Maruyama Masao előadásjegyzetei]. 1. kötet. Nihon seiji shisōshi 日本政治思想史 [Japán politikai eszmetörténet], 1948. Tokió: Tōkyō Daigaku Shuppankai.
  9. Maruyama Masao 丸山眞男 2010. Nihon no shisō 日本の思想 [Japán gondolkodás]. Tokió: Iwanami.
  10. Marx, Karl MEM 13 [1957–1988]: Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához. Karl Marx és Friedrich Engels művei, 13. kötet. Budapest: Kossuth.
  11. Marx, Karl MEM 23 [1957–1988]: A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata, 1. kötet. Karl Marx és Friedrich Engels művei, 23. kötet. Budapest: Kossuth.
  12. Weber, Max 2007. „Bevezetés.” Ford. Hidas Zoltán. In: Világvallások gazdasági etikája. Összeáll., szerk.: Hidas Zoltán. Budapest: Gondolat – ELTE Társadalomtudományi Kar, 51–85. Németül: Max Weber 1989. „Einleitung.” In: Helwig Schmidt-Glintzer, Petra Kolonko (eds.): Die Wirtschaftsethik der Weltreligionen. Konfuzianismus und Taoismus. Schriften 1915–1920. Max Weber Gesamtausgabe I/19. Tübingen: J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), 87–127.
  13. Barshay, Andrew A. 2004. The Social Sciences in Modern Japan: The Marxian and Modernist Traditions. Berkeley – Los Angeles – London: University of California Press.
  14. Calman, Donald 1992. The Nature and Origins of Japanese Imperialism. A Reinterpretation of the Great Crisis of 1873. London – New York: Routledge.
  15. Conrad, Sebastian 1999. Auf der Suche nach der verlorenen Nation. Geschichtsschreibung in Westdeutschland und Japan 1945 – 1960. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht.
  16. Howland, Douglas 2002. Translating the West: Language and Political Reason in Nineteenth-Century Japan. Honolulu: University of Hawai’i Press.
  17. Koyasu Nobukuni 子安宣邦 2003. „Ajia” wa dō katararetekitaka? Kindai Nihon no orientarizumu 「アジア」はどう語られてきたか 近代日本のオリエンタリズム [Hogyan magyarázták „Ázsiát”? A modern Japán orientalizmusa]. Tokió: Fujiwara Shoten.
  18. Miyamura Haruo 宮村治雄 1998. „Kaidai解題 [Jegyzetek].” In: Maruyama Masao kōgiroku 丸山眞男講義録 [Maruyama Masao előadásjegyzetei]. 1. kötet. Nihon seiji shisōshi 日本政治思想史 [Japán politikai eszmetörténet], 1948. Tokió: Tōkyō Daigaku Shuppankai, 265–292.
  19. Karube Tadashi 2008. Maruyama Masao and the Fate of Liberalism in Twentieth-Century Japan. Ford. David Noble. Tokió: International House of Japan.
  20. Koschmann, J. Victor 1981/82. „The Debate on Subjectivity in Postwar Japan: Foundations of Modernism as a Political Critique.” Pacific Affairs 54/4: 609–631.
  21. Kersten, Rikki 1996. Democracy in Post-War Japan. Maruyama Masao and the Search for Autonomy. London: Routledge.
  22. Sakai Naoki 酒井直樹 1998. Nihon shisō to iu mondai. Honyaku to shutai 日本思想という問題．翻訳と主体 [A japán gondolkodás problematikája. Fordítás és szubjektum]. Tokió: Iwanami.
  23. Sakamoto, Rumi 2001. „Dream of a Modern Subject: Maruyama Masao, Fukuzawa Yukichi, and ‘Asia’ as the Limit of Ideology Critique.” Japanese Studies 21/2: 137–152.
  24. Sasakura Hideo 笹倉秀夫 2003. Maruyama Masao no shisōsekai 丸山眞男の思想世界 [Maruyama Masao gondolkodásának világa]. Tokió: Tokyo Daigaku Shuppankai.
  25. Schwentker, Wolfgang 1998. Max Weber in Japan: eine Untersuchung zur Wirkungsgeschichte. Tübingen: J.C.B. Mohr (Paul Siebeck).
  26. Seifert, Wolfgang – Schamoni, Wolfgang 1988. „Vorwort”. In: Maruyama Masao: Denken in Japan. Frankfurt am Main: Suhrkamp, 7–17.
  27. Seifert, Wolfgang 1999. „Politisches Denken bei Maruyama Masao und Max Weber – Aspekte eines Vergleichs.” In: Wolfgang J. Mommsen – Wolfgang Schwentker (eds.): Max Weber und das moderne Japan. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 373–395.
  28. Seifert, Wolfgang 2017. „Maruyama Masao to Doitsu no shisō, gakumon – Senzen, senchū, soshite sengo – 丸山眞男とドイツの思想・学問―戦前、戦中、そして戦後― [Maruyama Masao és a német gondolkodás és tudomány. A háború előtt, közben, és után]. In: Nijusseiki Nihon ni okeru chishikijin to kyōyō: Maruyama Masao bunko dejitaru ākaibu no kōchiku to katsuyō 20世紀日本における知識人と教養：丸山眞男文庫デジタルアーカイブの構築と活用 [Értelmiségiek és kultúra a 20. századi Japánban: A Maruyama Masao Gyűjtemény Digitális Archívium kiépítése és alkalmazása]. Tokió: Tōkyō Joshi Daigaku Hikaku Bunka Kenkyūshofuchi Maruyama Masao Kinen Hikaku Shisō Kenkyūsentā, 125–136.
  29. Stevens, Bernard 2018. Maruyama Masao. Un regard japonais sur la modernité. Paris: CNRS Editions.
  30. Takó Ferenc 2020. Max Weber Kínája. A protestáns etika és a mandarinátus szelleme. Budapest: l’Harmattan Kiadó – ELTE BTK Filozófia Intézet – Magyar Filozófiai Társaság.
  31. Takimura Ryūichi 滝村 隆一 1987. Wēbā to Maruyama seijigaku ウェーバーと丸山政治学 [Weber és Maruyama politikatudománya]. Tokió: Keisō Shobō.
  32. Uemura Kazuhide 植村和秀 2007. „Honyakusha toshite no Maruyama Masao. Yōroppashisō to Nihon nashonarizumu” 翻訳者としての丸山眞男－ヨーロッパ思想と日本ナショナリズム [Maruyama Masao mint fordító. Európai gondolkodás és japán nacionalizmus]. Sandai Hōgaku 40/3–4: 335–365.