Vakvezetőkutyák – születéstől a nyugdíjazásig
DOI:
https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.2.4Kulcsszavak:
vakvezetőkutya, vakság, látássérülés, vakvezetőkutya-kiképzésAbsztrakt
Háttér és célok: Cikkünkben a tájékozódás- és közlekedéstanítás egy speciális területét, a vakvezetőkutyával való közlekedéshez kapcsolódó vakvezetőkutya-kiképzést mutatjuk be, ismertetve a nemzetközi és hazai történetét is. A téma feldolgozását nagyban nehezítette, hogy a vakvezetőkutyás közlekedéssel kapcsolatosan kevés magyar nyelvű szakirodalom található, így írásunk fontos célja a szakirodalom bővítése is.
Módszer: A vakvezetőkutya-kiképzés nemzetközi hátterét a témakörben publikált tudományos cikkek mellett elsősorban az International Guide Dog Federation online elérhető anyagait és történeti összefoglalóit követve mutatjuk be. A hazai kiképzés ismertetésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Vakvezetőkutya-kiképző Központ és a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület szakanyagait használjuk.
Eredmények: A szakirodalom alátámasztja, hogy a vakvezetőkutya-kiképzés egy empirikus kutatásokra támaszkodó, dinamikusan fejlődő terület, melynek szabályozása törvényi szinten is megtörtént. A magyar vakvezetőkutya-kiképzés hazai és nemzetközi tapasztalatokra épülve alakult ki. Napjainkban a hazai kiképzés módszertana és maga a szolgáltatás is nemzetközi viszonylatban is elismert.
Következtetések: A vakvezetőkutya-kiképzés magasszintű műveléséhez a megfelelő szakmai háttéren és törvényi szabályozáson túl elengedhetetlen a teammunka. Mivel a központok nem képesek a valódi igényeknek megfelelő számú kutyát kiképezni, ezért nagyon fontos lenne, hogy – folyamatos anyagi háttér biztosításával – a szolgáltatás kibővítése megtörténjen.
Kulcsszavak: vakvezetőkutya, vakság, látássérülés, vakvezetőkutya-kiképzés