Tendenciák a hallássérült gyermekek ellátásában az újszülöttkori hallásszűrés nyomán Az UNHS (Univerzális Neonatális HallásSzűrés) hatása a hallássérülés diagnosztikájára és a hallókészülékes ellátásra

Absztrakt

ABSZTRAKT

Magyarországon 2015 óta kidolgozottan működik a hallásszűrés protokollja. A hallássérült kisgyermek életútjának alakulását döntően befolyásolja, hogy a hallásszűrést követően haladéktalanul megtörténik-e a diagnózis felállítása, és meghatározó, hogy a kisgyermek ezután milyen ellátórendszerbe kerül, hiszen a vizsgálatok nem zárulnak le a diagnózis felállításával, hanem a fókusz áthelyeződik a technikai ellátásra. Jól működő ellátórendszerben az érintettek egy szabályozott folyamat részeseivé válnak, amely folyamatba – szerencsés esetben – minden szakellátó a megfelelő időben és helyen kapcsolódik be. Hazánkban azonban nincs egységes rendszere a diagnosztikai és habilitációs folyamatnak, nincs meghatározva a megfelelő beavatkozás tartalma és hatóköre.

Vizsgálatainkat az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérült Személyek Pedagógiája és Rehabilitációja Szakcsoport és a Hangzoona Kft. közösen működtetett audiológiai vizsgálóállomásán végeztük.

Jelen tanulmányban 281 gyermek vizsgálatáról, ellátásáról számolunk be. A gyermekek mindegyike a 2015-ben kötelezően bevezetett újszülöttkori objektív hallásszűrési program hivatalos kezdetét követően született. Közülük a legidősebb 2015. novemberében, a legfiatalabb 2022. októberében született. A vizsgálatokra 2017. november 30. és 2022. november 30. közötti időszakban jelentkeztek ellátásra intézményünkbe. Ezen esetek ismertetésével mutatjuk be azt a módszertant, amit a hallássérült kisgyermekek hatékony megsegítésére alkalmazunk. Ezzel kívánjuk megalapozni egy egységes protokoll kialakítását.

Kulcsszavak: hallásszűrés, folyamatdiagnózis, hallás-beszédfejlesztés, családközpontú beavatkozás, funkcionális hallásvizsgálat, multidiszciplináris team, protokoll