Hallássérült gyermekek és tanulók pragmatikai képességfejlesztésének lehetőségei az együttnevelés során

Absztrakt

Absztrakt

Háttér és célok: A hallássérült gyermekek és tanulók nehézséget élhetnek meg a társas nyelvhasználat során (Yoshinaga-Itano et al., 2020; Paul et al., 2020; Paasch & Toe, 2020; Zaidman-Zait & Most, 2020). A pragmatikai képesség eltérése sokszor még felnőttkorban is fennállhat (Matthews, 2014, id. Crowe & Dammayer, 2021), befolyásolva ezzel az egyén tényleges társadalmi beilleszkedését (Paul et al., 2020; Paatsch & Toe, 2020; Szarkowski et al., 2020). A hallássérült gyermekek és tanulók pragmatikai fejlődésével kapcsolatos nemzetközi kutatások tendenciái alapján fogalmazódott meg az a társalgási keretrendszer (Paatsch & Toe, 2020), ami lehetőséget adhat a nyelv holisztikus fejlesztésére (Paul el al., 2020; Crowe & Dammayer, 2020; Szarkowski et al., 2020) az együttnevelés során. Jelen tanulmány a társalgási keretrendszer (Paatsch & Toe, 2020) figyelembevételével a beavatkozás hazai lehetőségeire kíván rámutatni.

Módszer: Ez a narratív áttekintés a nemzetközi törekvések rövid összefoglalására építve a (naturális) auditív-verbális terápia módszertanát veti össze a pragmatikai képesség fejlesztésére alkotott társalgási keretrendszer (Paatsch & Toe, 2020) ajánlásával.

Következtetések: A hallássérült gyermekek esetében Magyarországon is alkalmazott (naturális) auditív-verbális koncepció alkalmas lehet a pragmatikai képesség tudatos fejlesztésére a formális és informális interakciók során, együttműködve a többségi pedagógusokkal és a kortársakkal.

Kulcsszavak: pragmatikai képesség, naturális auditív-verbális terápia, együttnevelés