Hangos zenehallgatás okozta zajártalom és füldugóhasználati hajlandóság a fiatalok körében Magyarországon

Absztrakt

Absztrakt

Háttér és célok: Az Egészségügyi Világszervezet és más kutatók 1,1-1,35 milliárd főre becsülik azon fiatalok számát a világon, akik nem biztonságos zenehallgatási szokásaik miatt ki vannak téve a halláscsökkenés veszélyének (Krug et al., 2015a; Dillard et al., 2022).

Módszer: 15-30 éves magyar fiatalok körében online kérdőíves felmérést végeztem, melynek zárt és nyitott kérdései, értékelőskálái zenehallgatási szokásaikra, hallásvédelemmel kapcsolatos ismereteikre és attitűdjükre irányultak.

Eredmények: A 335 fős felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek a fiatalokra leselkedő veszélyek közül a halláskárosodást nem érzékelik valódi veszélyforrásnak, annak ellenére, hogy 42%-uknak volt már zajártalomra jellemző tünete. Többnyire elfogadhatónak tartják, ha mások füldugót hordanak hangos zenei eseményen, de csak 9-10%-uk használt, vagy tervez használni füldugót olyan zenei helyszíneken, ahol nagymértékben ki vannak téve az egészségügyi határértéknél jóval nagyobb hangerő károsító hatásának. A vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy a fiatalok ismeretei hiányosak (pl. az átmenetinek tűnő tünetek hosszútávú hatásairól, a füldugó szerepéről és beszerzési lehetőségeiről), és a válaszadóknak csupán egynegyede találkozott konkrét füldugóajánlással.

Következtetések: Annak érdekében, hogy hazánkban jobban elterjedjen a tudatos hallásvédelem, mind a primer, mind a szekunder prevenciós szinten – széles körű együttműködésben – lépéseket szükséges tenni. Az ismeretterjesztésnek már igen kis kortól jelen kell lennie a köznevelési intézményekben, az egészségügyi hálózatban (a fiatalok által referenciaszemélyeknek tekintett orvosok és védőnők részéről), a célcsoporthoz illeszkedő médiában, valamint az esetleges állapotromlás megelőzésére szükséges lenne kiterjeszteni a hallásszűrést a 18 éven felüliekre is.

Kulcsszavak: zajártalom, zene, füldugóhasználat, hallássérülés, küszöbeltolódás, tinnitus