A gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés gyakorlati tapasztalatai
DOI:
https://doi.org/10.52092/gyosze.2025.1.1Kulcsszavak:
állapotmegismerési gyakorlat, jogszabályi környezet, szakértői bizottsági tevékenység, szakértés tevékenység, gyakorlóintézményAbsztrakt
A tanulmányban az ELTE Gyakorló Országos Pedagógia Szakszolgálat (továbbiakban: ELTE GYOPSZ) két munkatársa, vezetője[1] az elmúlt több mint tíz év állapotmegismerési gyakorlatával összefüggő intézményi tapasztalatait foglalja össze. Az ELTE GYOPSZ unikális feladatellátásából adódóan, gyógypedagógiai-pszichológiai-orvosi modellhez illeszkedően, a teljes életívet érintően lát el köznevelésre és felsőoktatásra vonatkozó feladatokat. Az évtized történései, a jelentős számú esetkezelés tapasztalatai, a jogszabályi változások nyomán fellépő, a diagnosztikai és ellátási rendszert érintő főbb jelenségeinek, dilemmáinak tárgyalására vállalkozik a tanulmány; az állapotmegismerési folyamattól a különleges bánásmódra való jogosultság, fogyatékosság megállapításáig, a sokszereplős folyamat sokszor eltérő szemléletmódjait bemutatva.
[1] A szerzők 2013 és 2015 óta látják el az igazgatói és az igazgatóhelyettesi feladatokat.
