Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 16 szám 1 (2024)
Tanulmányok

Koreai művészet Magyarországon a 20. század közepén: észak-koreai kulturális kapcsolatok és nemzeti identitás egy tárgycsoport tükrében

PDF
  • Beatrix Mecsi
Beatrix Mecsi
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2024.1.7

Megjelent 2024-01-04

Kulcsszavak

  • Anak 3 sír falfestmény másolatok,
  • észak-koreai művészet,
  • művészeti cserekapcsolatok,
  • 1950-es évek

Hogyan kell idézni

Mecsi, B. (2024). Koreai művészet Magyarországon a 20. század közepén: észak-koreai kulturális kapcsolatok és nemzeti identitás egy tárgycsoport tükrében. Távol-Keleti Tanulmányok, 16(1), 171–184. https://doi.org/10.38144/TKT.2024.1.7
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

A budapesti Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban található Koguryŏ-kori festmények XX. századi másolatainak kontextusba helyezésekor kirajzolódik az a kép, hogy a másolatok készítésével nemcsak az emlékek bemutatása és megőrzése volt a cél, hanem az újonnan létrejövő észak-koreai állam saját nemzeti művészetének megújítását is látta ezekben a festményekben. Az ősi falképek iránti fokozott figyelem a gyarmatosító japánokkal kezdődött, akik az újonnan tanult tudományos módszereket alkalmazták a régészeti kutatáshoz, feltárták a gyarmatosított területeik rejtett kincseit, és a falfestmények másolatainak elkészítésével bővítették az ismereteiket az újonnan megszerzett területeikről. A japán uralom alóli felszabadulás után az észak-koreaiak az új felfedezéseket új nemzeti identitás kialakítására és a múltjukhoz való kapcsolódásra használták fel, és nemcsak a történelemre összpontosítottak, hanem új művészeti módszereket is kialakítottak (hagyományos tusfestészet nagyszabású újjáélesztése, a közösségi műalkotások), miközben tanulmányozták és lemásolták ezeket. A falképek lemásolásánál nemcsak a tudatosan készített formákat, hanem a sérüléseket is ábrázolták, így a több évtizeden keresztül több művész által különböző időszakokban készített másolatok egymással való összehasonlítása fontos adalékként szolgál a festmények állapotváltozásainak nyomon követésében. A tömegesen gyártott (gyakran nemzetközi felhasználásra készült) festménymásolatok közép- és kelet-európai kiállításokon való szerepeltetése kiemeli ezen festmények propagandacélra készült és a korabeli nemzeti identitást kifejező szándékát.

Az észak-koreai művészeti alkotásokon keresztül képviselt koreai kultúra magyarországi láthatóságát erős és tudatos kultúrpolitika segítette, különösen a koreai háború után, amikor Észak-Korea a koreai művészet közép- és kelet-európai megismertetésére és népszerűsítésére használt kulturális termékeivel adománygyűjtő tevékenységet folytatott az 1950-es években a koreai háború után romjaiból felemelkedő ország helyreállítására. A Kína és a Szovjetunió közötti konfliktust követően 1956 és az 1960-as évek között Észak-Korea és Közép-Kelet-Európa országai között egyre aktívabb diplomáciai kapcsolatoknak és kulturális cseréknek lehetünk tanúi. Észak-Koreából érkező művészek közép- és kelet-európai művészeti múzeumok kiállításain látott, XIX. századi népi és történelmi témájú művészete által inspirálódtak, és a korábban jellemző, politikai színezetű propagandaképek helyett a nemzeti, etnikai és helyi elemeket bemutató művészeti alkotásokat kezdtek készíteni, így az 1950-es évek közepén a politikai töltetű propagandisztikus, antiimperialista tárgyakról (mint például a politikai plakátok) a nemzeti művészetet illusztráló tárgyak felé mozdultak el, bemutatva az Észak-Koreában reprezentatívnak tekintett műtárgyak másolatait.

PDF

Hivatkozások

  1. Ahn Hwi-Joon 안휘준 1988. „Characteristics and Significance of Ancient Korean Painting Part I.” Misul charyo 41: 36.
  2. Ahn Hwi-Joon 안휘준 2015. „Development of Goguryeo Tomb Murals.” Journal of Korean Art and Archaeology 9: 8–31.
  3. Choi Jang Yeol 최장열 2007. „The Survey and Reproduction of Goguryeo Tomb Murals During the Japanese Occupation.” In: National Museum of Korea (ed.) Mural Paintings from Tombs of Goguryeo. Reproduced Copies in the National Museum of Korea. Seoul: Jujaso, 257–268.
  4. Fajcsák, Györgyi 2009. Kínai Műgyűjtés Magyarországon a 19. század elejétől 1945-ig. Bibliotheca Hungarica Artis Asiaticae. Budapest: Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum kiskönyvtára, Iparművészeti Múzeum.
  5. Gong Seokgu 공석구 1998. Goguryeo yeongyeok hwangjangsa 高句麗領域擴張史研究 [Tanulmány Goguryeo területi terjeszkedéstörténetéről]. Seoul: Seogyoung Munhwasa.
  6. Horlyck, Charlotte 2017. Korean Art. From the 19th Century to the Present. London: Reaktion Books.
  7. Hyung Il Pai 裵炯逸 2000. Constructing ‟Korean” Origins. A Critical Review of Archaeology, Historiography, and Racial Myth in Korean State-Formation Theories. Harvard East Asian Monograph 187. Cambridge: Harvard University Press.
  8. Jeon Hotae 전호태 2004. The World of Goguryeo Tomb Murals. Seoul: Soul National University Press.
  9. Jeon Hotae 전호태 2018. „Segyemunhwayusan goguryeo gobun byeoghwa ui gachi wa uimi 세계문화유산고구려고분벽화의가치와의미 [A világörökség részét képező Koguryŏ sírok falfestményeinek értéke és jelentése].” In: Gugnip munhwajae yeonguso 국립문화재연구소 [Nemzeti Kulturális Örökségkutató Intézet] (ed.) Bukhan Goguryeo gobun byeokhwa mosado 구려고분벽화모사도 [Koguryŏ sírfalfestményeinek másolatai Észak-Koreában]. Seoul: Seoul Baekje Museum, 338–351.
  10. Jeon Junong 전주농 1959. „Anak'hamudeom(3hobun)'edaehayeoeugeubalgyeon 10junyeon-eulginyeomhayeo 안악'하무덤(3호분)'에대하여ㅡ그발견10주년을기념하여 [Anak 3. sírjáról: A sír felfedezésének 10. évfordulója alkalmából].” Munhwa Yusan 문화유산 [Kulturális Örökség] 5.
  11. Kim Hong Nam 2007. „Foreword.” In: National Museum of Korea (ed.) Mural Paintings from Tombs of Goguryeo. Reproduced Copies in the National Museum of Korea. Seoul: Jujaso, 55.
  12. Kim Seung-ik 김승익 2018. „1950nyeondae bukhangwa dong-yureop-euimisulgyoryuwa Jeong Hyeonung 1950년대북한과동유럽의미술교류와정현웅 [Művészeti csere Észak-Korea és Kelet-Európa között az 1950-es években és Jung Hyunwoong”].” Hanguk misulsa hakhoe 한국 미술사 학회 [Koreai Művészettörténeti Társaság] 51: 7–37. https://doi.org/10.15819/rah.2018..51.7
  13. Korea a szabadságért: Képzőművészeti kiállítás. 1953. [Katalógus]. [Budapest]: Magyar Nemzeti Múzeum: Történelmi Múzeum, 1953. 6.
  14. Korea a szabadságért: Képzőművészeti kiállítás a Nemzeti Szalonban. [Katalógus]. Budapest: Kultúrkapcsolatok Intézete, 1953. 12.
  15. Lee Joohyun 이 주 현 2020. „Észak-koreai művészet, Észak-koreai művészet az 1950-es években, Észak-Korea és Kelet-Európa, Észak-Korea művészeti cseréje.” 1950 년대 후반 북한미술의 동유럽전시와 민족 미술의 형성 Korean Journal of Art History 2020; 美術史學硏究 第305號 2020. 3. 305:109-147. online: március 31., 109–147.
  16. Lee Junghee 2011. The Evolution of Koguryo Tomb Murals. 2011.07.19. (http://eng.buddhapia.com/_Service/_ContentView/ETC_CONTENT_2.ASP?PK=0000594065&danrak_no=&clss_cd=&top_menu_cd=0000000808)
  17. Mecsi Beatrix 2011. „Hanguk-eui misul yeoksareul sseugi: ilbon sikminji sidaeui yeonghyang” 한국의미술역사를쓰기: 일본식민지시대의영향 “Writing Art Histories of Korea: The Impact of the Japanese Colonial Era”. VISUAL (Annual publication by the Center for Visual Studies, School of Visual Arts, Korea National University of Arts) 8: 49–74.
  18. Mecsi Beatrix 2012/13. „Diverse Attitudes for Writing Art Histories of Korea: The Impact of the Colonial Period on the Research of Korean Art.” International Journal of East Asian Studies 2.1: 98–106. https://doi.org/10.22452/IJEAS.vol2no1.9
  19. Mecsi Beatrix 2019. „Korean Culture in Hungary: Reception and Context of Collecting Korean Art Shown in Two Case Studies from the Ferenc Hopp Asian Art Museum Budapest.” Sogang IIAS Research Series on International Affairs 19: 61–91.
  20. Nagy Ildikó 2000. „Copies of Murals from Anak Tomb No.3. In the Korean Collection of the Ferenc Hopp Museum of Eastern Asiatic Arts.” Ars Decorativa 19: 28.
  21. Nagy Ildikó 2004. Sír, élet, kép: Koreai sírfestészet a IV. században: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum [2004. november 4. – 2005. február 28.]. [Közreadja] Budapest: Iparművészeti Múzeum, 23.
  22. Nagy Ildikó 2012. „Reproductions of the Mural Paintings of Anak Tomb No. 3.” In: Fajcsák Györgyi – Mecsi Beatrix (eds.) The Land of Morning Calm: Korean Art in the Ferenc Hopp Museum of Eastern Asiatic Arts. Budapest: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 57–65.
  23. Park Soon-Won 박순원 2001. „Colonial Inventions: Korean Art Histories Written by Japanese Scholars”. Establishing a Discipline: The Past, Present and Future of Korean Studies. Los Angeles: County Museum of Art, 14–26.
  24. Park Yoon-hee 박윤희 2018. „Bukhan Goguryeo gobunbyeokhwa mosadoeui gachiwahwalyong-e daehayeo 북한고구려고분벽화模寫圖의가치와활용에대하여 [A falfestmények másolatainak előállítása és felhasználása az észak-koreai koguryŏi sírokban].” In: Gugnip munhwajae yeonguso 국립문화재연구소 [Nemzeti Kulturális Örökségkutató Intézet] (ed.) Bukhan Goguryeo gobun byeokhwa mosado 한고구려고분벽화모사도 [A koguryŏi sírfestmények másolatai Észak-Koreában]. Seoul: Seoul Baekje Museum, 353–373.
  25. Pak Youngsook 1990. „Buddhist Themes in Koguryo Murals.” Asiatische Studien, Etudes Asiatiques 44.2: 180.
  26. Yi Eunchang 이은창 1985. „Hanguggodae byeoghwaui sasangsajeog-yeongu 한국고대벽화의사상사적연구 [Tanulmány az ősi koreai falfestményeken tükröződő emberek gondolatainak és hiedelmeinek történetéről].” Journal of the Sungkok Academy Cultural Foundation 16: 417–491.
  27. Wang Feifeng 王 飞 峰: 冬寿塞莲花纹研究 [Tanulmány a Dongshou sírjának lótusz díszeiről] 考古 [Régészet] 2015.01.13. 136. (135–151) http://www.kaogu.cn/uploads/soft/2014/20140723wangfeifengdongshoumu1.pdf (utolsó megtekintés: 2023.10.15.)