Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 14 szám 2 (2022)
Tanulmányok

A gárda dala: A Dalok könyve 185. versének magyar műfordításairól

PDF
  • Zsolt Tokaji
Zsolt Tokaji
Károli Gáspár Református Egyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2022.2.3

Megjelent 2022-12-06

Kulcsszavak

  • Dalok könyve,
  • Klabund,
  • Kassák Lajos,
  • Ágner Lajos,
  • háborúellenes költészet

Hogyan kell idézni

Tokaji, Z. (2022). A gárda dala: A Dalok könyve 185. versének magyar műfordításairól. Távol-Keleti Tanulmányok, 14(2), 47–86. https://doi.org/10.38144/TKT.2022.2.3

Copyright (c) 2022 Zsolt Tokaji

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

A klasszikus kínai líra első és egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású gyűjteményének, a Dalok könyve (Shi jing 詩經) 305 verse közül egynéhány különös figyelmet kapott a magyar költők, fordítók körében. A szerző a 185. versnek (Qifu 祈父) nem kevesebb, mint tíz – többségében lappangó, illetve mára elfeledett – fordítás-változatát gyűjtötte össze. Alighanem ez a vers az egyik, magyar nyelvre legtöbbet átültetett klasszikus kínai költemény. Fordításai közül nyolc az 1924. és 1949. között eltelt, két és fél évtized alatt született. Némelyik igen jeles alkotókhoz köthető, sőt Kassák Lajost (1887–1967) az egyik fordítás megjelentetése miatt két hónap fogházban letöltendő büntetésre is ítélték. A tanulmány a vers korabeli népszerűségének okát, a háborúellenes világlíra magyar nyelvű költői propagandájában betöltött szerepét vizsgálja.

PDF

Hivatkozások

  1. ÓU 8 Órai Ujság
  2. AE Az Est
  3. BH Budapesti Hírlap
  4. Diogenes
  5. EK Esti Kurir
  6. FU Friss Ujság
  7. KU Kis Ujság
  8. M Munka
  9. Ma
  10. MaNa Magyarország és a Nagyvilág
  11. MN Magyar Nemzet
  12. MO Magyarország
  13. NSZ Népszava
  14. OFU Orosházi Friss Ujság
  15. PN Pesti Napló
  16. PT Pásztortűz
  17. T Tűz
  18. U Ujság
  19. ÚI Új Idők
  20. VU Vasárnapi Ujság
  21. Ágner Lajos 1937. Száz kínai vers. Budapest: Bethlen R. T.
  22. Cramer, Johann 1844. Schi-King oder Chinesische Lieder: Gessammelt von Confucius. Crefeld.
  23. Csaplár Ferenc 1987. Kassák körei. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó.
  24. Csehy Zoltán 2014. „Walt Whitman Szloveszkón és Szíriában. (Megjegyzések Jarnó József) Prometheus című verskötetéhez.” Irodalmi Szemle 6: 23–25.
  25. Csongor Barnabás 1958. „Illyés Gyula kínai versfordításairól.” Kortárs, augusztus (2. évfolyam, 8. szám) 255–259.
  26. Dalok Könyve (Si King) 1957. Ford. Csanády Imre et al. Budapest: Európa Könyvkiadó.
  27. Egri Viktor 1935. „Jarnó József.” Magyar Írás IV/1: 104–105.
  28. Ehrenstein, Albert 1922. Schi-King. Nachdichtungen chinesischer Lyrik.
  29. Ehrenstein, Albert 1924. China klagt. Nachdichtungen revolutionärer chinesischer Lyrik aus drei Jahrtausenden. Berlin: Malig-Verlag.
  30. Faludy György 1988. Test és lélek. Budapest: Magyar Világ.
  31. Faludy György 2000. Kínai költészet. Faludy tárlata. Budapest: Glória Kiadó.
  32. Ferenczyné Wendelin Lídia 1959. Kínai-magyar bibliográfia. Új Bibliográfiai Füzetek IV. Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár.
  33. Franyó Zoltán 1922. „Kínai antológia. A Shi-King dalaiból.” Tűz. Bécs–Bratislava (Pozsony), 1922. 1–2–3. sz. 59–63.
  34. Franyó Zoltán 1959. Kínai verses könyv. Négy évezred költészetéből. Bukarest: Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó.
  35. Gál István 1979. Mészáros Zoltán. „Egy elfelejtett szocialista költő.” Irodalomtörténet 11/61: 627–637.
  36. Guillermaz, Patricia 1957. La poésie chinoise. Paris: Seghers.
  37. Hatvany Bertalan [1934]. Ázsia lelke. Budapest: Franklin.
  38. Heinrich Gusztáv (szerk.) 1903. Egyetemes irodalomtörténet I. Budapest: Franklin-Társulat, 129–146.
  39. Huszár Sándor 1965. „A műfordító életműve.” Utunk 20/17: 2.
  40. Illés Ilona 1977. Tűz 1921–1923, Diogenes 1923–1927. repertóriumok. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum.
  41. Illyés Gyula 1958. Kínai szelence. Budapest: Európa Könyvkiadó.
  42. Jennings, William 1891. The Shi King, the Old “Poetry Classic” of the Chinese. London–New York: George Routledge and Sons.
  43. József Attila 1936. „Ázsia lelke. Megjegyzések Hatvany Bertalan könyvéhez.” Szép Szó 1: 68–71.
  44. Karlgren, Bernhard 1974. The Book of Odes. Stockholm: Museum of Far Eastern Anrtiquities.
  45. Kassák Lajos 1937. Anyám címére. Budapest: Cserépfalvi.
  46. Klabund 1915. Dumpfe Trommel und herauschtes Gong. (Nachdichtungen chinesischer Kriegslyrik von Klabund.). Leipzig: Insel Verlag.
  47. Klabund 1929. Chinesische Lyrik. Wien: Phaidon-Verlag.
  48. Klabund 1933. Chinesische Gedichte: Nachdichtungen von Klabund. Vienna: Phaidon-Verlag.
  49. Kosztolányi Dezső [1931]. Kínai és japán versek. [Budapest]: Genius–Lantos.
  50. Kővágó Sarolta 1976. „Az egykori Nyomdász Szavalókórus dokumentumai a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban.” Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Közleményei 2: 26–30.
  51. Kővágó Sarolta 1980. „Szavalókórusok a magyar munkásmozgalomban (1926–1933).” Párttörténeti Közlemények 26/2: 77–102.
  52. Lator László 2014. „Illyést érdekelte a véleményünk.” Jelenkor LVII/9: 979–985.
  53. Legge, James 1876. The She King; or, the Book of Poetry. (The Chinese Classics III.) London.
  54. Lévay Zsolt 2002. 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. Budapest: „Árpád Gimnázium” Alapítvány.
  55. Leviné, Eugen 1924. Stimmen der Völker zum Krieg. Berlin: Malig-Verlag.
  56. Li Feng 2006. Landscape and Power in Early China: The Crisis and Fall of the Western Zhou 1045–771 BC. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511489655
  57. Markovits Györgyi – Tóbiás Áron (szerk) 1966. A cenzúra árnyékában. Budapest: Magvető.
  58. Markovits Györgyi 1967. „Kassák Lajos az osztálybíróság előtt.” Magyar Könyvszemle, 371–375.
  59. Miklós Pál 1958. „A Dalok Könyvéről.” Helikon 3: 278–284.
  60. Nánási László 2010. A magyar királyi ügyészség története. 1871–1945. (PhD-értekezés.) Szeged: Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
  61. Rückert, Friedrich 1833. Schi-king. Chinesische Liederbuch, gesammelt von Confucius. Altona.
  62. Strauß, Victor von 1880. Schi-king. Das kanonische Liederbuch der Chinesen. Heidelberg.
  63. Szele Bálint 2013. „A szó hatalma – Illyés Gyula műfordításai.” Palócföld, LIX3: 56–73.
  64. Tokaji Zsolt 2018a. „A tábornagy metódusa című ókori kínai hadtudományi munka.” Tokaji Zsolt – P. Szabó Sándor (szerk.). A kínai hadtudomány klasszikusai. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 97–122.
  65. Tokaji Zsolt 2018b. „Tai Gong hat titkos tanítása.” Tokaji Zsolt – P. Szabó Sándor (szerk.). A kínai hadtudomány klasszikusai. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 193–266.
  66. Tokaji Zsolt 2018c. „Mozi (Hadtudományi fejezetek).” Tokaji Zsolt – P. Szabó Sándor (szerk.). A kínai hadtudomány klasszikusai. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 325–396.
  67. Tokaji Zsolt 2020a. „»Méltán nevezhetni chinai Homérnak« – A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada I.” Távol-keleti Tanulmányok1: 27–56.
  68. Tokaji Zsolt 2020b. „»Méltán nevezhetni chinai Homérnak« – A Dalok könyvével (Si king) kapcsolatos magyar nyelvű ismeretek és fordítások első évszázada II.” Távol-keleti Tanulmányok2: 27–56.
  69. Zágonyi Ervin 2008. „Kosztolányi kínai és japán versfordításainak keletkezéstörténete; A japán közvetítő szövegek jegyzéke.” Irodalomtörténeti közlemények 4: 407–434.