Évf. 14 szám 1 (2022)
Tanulmányok

Semantic Similarities and Differences of kong 空, ti 體, and li 理: A Case Study of the Treatise on Eighteen Kinds of Emptiness (Shiba kong lun 十八空論)

Gediminas Giedraitis
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio

Megjelent 2022-11-22

Kulcsszavak

  • kong 空,
  • ti 體,
  • li 理,
  • Shiba kong lun 十八空 論,
  • Paramārtha,
  • pudgala-dharma,
  • daoli 道理,
  • yong 用,
  • kínai buddhizmus,
  • üresség,
  • princípium
  • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Giedraitis, G. (2022). Semantic Similarities and Differences of kong 空, ti 體, and li 理: A Case Study of the Treatise on Eighteen Kinds of Emptiness (Shiba kong lun 十八空論). Távol-Keleti Tanulmányok, 14(1). https://doi.org/10.38144/TKT.2022.1.2

Absztrakt

A tanulmány a kong 空 (üresség), a ti 體 (lényeg) és a li 理 (princípium) fogalmak szemantikai hasonlóságait és különbségeit vizsgálja a Shiba kong lun 十八空論 (Értekezés a tizennyolcféle ürességről) című íráson belül. Az értekezés szerzője feltételezhetően az indiai fordító, Paramārtha (Zhendi 真諦; 499–569), aki a kínai buddhista szöveghagyomány egyik legkiemelkedőbb fordítója és értelmezője.

A Shiba kong lun című értekezés alkalmas a kong, a ti és a li fogalmak szemantikai vizsgálatára, mivel a szöveg egyik célja feltehetően az indiai buddhista fogalmak jelentésének magyarázata volt a kínai közönség számára. A magyarázat indiai (például szkt. *pudgala-dharma; k. renfa 人法; személyek és dharmák), illetve kínai (például daoli 道理, a dao princípiuma) fogalmak alkalmazásával történik. A tizennyolcféle üresség magyarázata a ti 體 (lényeg) és a yong 用(funkció) kínai hermeneutikai keretrendszerén belül kerül bemutatásra, és ezzel szemléletes példaként szolgál arra, hogy az indiai buddhista eszmék miként kerültek be a kínai filozófia fogalomtárába.

Az értekezésben szereplő három fogalom magyarázata az olvasó számára rendkívül árnyalt és sokrétegű képet ad a tizennyolcféle ürességről, amely a magyarázat során ontológiai és ismeretelméleti jelentésekkel is gazdagodik. Ezenkívül az üresség különböző aspektusainak a szövegben található magyarázata a buddhizmus szoteriológiai céljához, a nirvāṇaeléréséhez is szorosan kapcsolódik.