Évf. 22 szám 3–4 (2023): Pindaros és utóélete
A jelen szám rendhagyó módon nem egy központi tematika köré épül, hanem egy kisebb tematikus összeállítást és egy nagyobb, alkalomhoz kötött válogatást talál benne az Olvasó. Pindaros és utóélete címmel – Ferenczi Attila szerkesztésében, az NKFIH K 124232 számú pályázata keretében – olvashatják Agócs Péter átfogó írását a pindarosi metapoétikáról, Keisz Ágoston tanulmányát a hazai Pindaros-recepció alapvető és különös képviselőjéről, Ungvárnémeti Tóth Lászlóról, de ehhez az összeállításhoz csatlakozik Nagy Árpád Miklós értelmező áttekintése is az ókori Pindaros-portrékról. Az utóbbi egyszersmind alapító szövegéül szolgál az Ókor és a Palladion Műhely együttműködésében létrejövő új rovatnak, a Dualisnak, amely mostantól, nevéhez illően kétlaki módon, terveink szerint minden számban és ezzel párhuzamosan a Palladion honlapján is hírt ad magáról. Ahogy ez most is észrevehető, a Dualis szerves egységet alkot a színes borítóinkra kerülő képekkel, és az antik művészet szépségére és nélkülözhetetlenségére hívja fel a figyelmet – ezúttal természetesen Pindaros-portrék segítségével. A fényképekért hálás köszönet illeti Hans Rupprecht Goettét (Berlin, Deutsches Archäologisches Institut, Zentrale). A másik, nagyobb terjedelmű összeállítás a 2023-as Mathéma-konferencia anyagából válogat. A fiatal ókorkutatók – köztük még egyetemi tanulmányaikat végző hallgatók, doktori hallgatók és doktorjelöltek, valamint fokozatukat nemrég szerzettek – az ELTE BTK-n évről évre megrendezett konferenciája egyre fontosabb fóruma a magyar nyelvű ókortudománynak; előadásai, vitái és a konferenciák anyagából szerkesztett, évről évre megjelenő kötetek jól tükrözik az ókorkutatás pillanatnyilag legizgalmasabb irányait.
