A képviselô-jelölési rendszer problematikája a két háború közötti közjogi szakíróink munkáiban

Absztrakt

Témánk feldolgozásánál abból indultunk ki, hogy a Horthy-korszak országgyűlési választásai köré csoportosítottuk időrendben az általunk legfontosabbnak vélt korabeli közjogi szerzők tanulmányunk tárgyát érintő főbb munkáit, egyes esetekben ugyanazon mű átdolgozott kiadásait. Így mutatjuk be azt, hogy miként formálódott a képviselő-jelölési rendszer kritikája a két háború közötti
közjogi szakirodalomban a választások hatása alatt. Módszerünkben azonban nem lehettünk egészen következetesek, hiszen az 1935. évi választásokat követően már nem a fennálló rendszer, hanem az új választójogi törvény javaslatának kritikái a lényegesebbek. Továbbá, mert az 1939. évi választás volt az utolsó általános országgyűlési választás a korszakban, célszerűnek tűnt, hogy ezzel
csak lazább összefüggésben foglaljuk össze az 1938. évi választójogi törvény jelölési rendszerét illető megállapításokat. Mindenekelőtt azonban azt tartottuk fontosnak, hogy egy önálló fejezetbe gyűjtsük ki a korabeli szerzők munkáiból – megjelenésük időpontjára tekintet nélkül – a képviselő-jelölés mibenlétére vonatkozó „dogmatikai” álláspontokat. A kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket tanulmányunkban csak szükség szerint ismertetjük, mivel korábban azt már megtettük.