A képviselőjelölési rendszer kritikája az 1938. évi választójogi törvény országgyűlési vitájában

Absztrakt

Immár a harmadik tanulmányunk, melyben a Jogtörténeti Szemle hasábjain a két háború közötti képviselő-jelölés kérdéskörét tárgyaljuk. Első munkánkban a Horthy-kori jelölési rendszert európai kontextusára, illetve általában véve, az ahhoz kapcsolódó visszaélésekre tekintettel mutattuk be, a másodikban pedig az 1925. évi választójogi törvény2 nemzetgyűlési vitáján elhangzott, jelölési rendszert illető főbb kritikákat foglaltuk össze. Ezek az előzmények indokolják jelen írásunk témaválasztását. Hogyan látták az országgyűlési képviselők bő egy évtizeddel később, a korszak második nagy vá- lasztójogi törvényének megalkotásánál a képviselőjelölés problematikáját; hova kerültek, vagy egyáltalán módosultak-e a súlypontok 1925-höz képest az újabb vitában?

Módszertanunkkal ismételten nem foglalkozunk, hiszen utóbb hivatkozott munkánk bevezetőjében már leírtuk. Csak annyit emelünk ki újra, hogy nem célunk az eseménytörténet rekonstruálása. Figyelembe kellett vennünk továbbá azt, hogy az 1937. évi ajánlási novella módosításai miatt nem minden esetben lehet az 1925-ös választó- jogi törvény az összehasonlítás alapja.

Hogy a felesleges terjengősséget kerüljük, a kevésbé lényeges kérdések tárgyalását mellőzzük. Módosítani kellett például a törvényjavaslat képviselőjelölésre vonatkozó szövegrészét amiatt, hogy az időközi választások elkerülését lehetővé tevő pótképviselői intézményt elvetették az egyéni választókerületek vonatkozásában. Az ebből következő szövegjavításokat természetesen senki sem kifogásolta. Előző munkánkkal ellentétben nem részletezzük az ajánlások átvételét és elbírálását illetően a választási biztos jogkörében beállt változásokat sem, mivel ezzel kapcsolatban felszólalás alig hangzott el, ami jelzi, hogy e problémakörnek az 1925-ös vitához képest már jól kisebb volt a hordereje. Végül, a törvényjavaslat képviselőjelölésre vonatkozó szakaszait a felsőház vita nélkül elfogadta, ez az oka annak, hogy csak a képviselőházi felszólalásokra alapozzuk vizsgálatunkat.