A képviselôjelölési rendszer kritikája az 1925. évi választójogi törvény nemzetgyûlési vitájában
Absztrakt
Az 1922. évi választásokon az új képviselőjelölési rendszer visszásságai már jól tapasztalhatók voltak, így 1925-ben a választójogi rendelet törvénynyé fejlesztésekor e kérdéskör lett a nemzetgyűlési vita egyik legfontosabb tárgya. Elég csak egy nemzetgyűlési képviselő beszédének legelső mondatát idézni:
„A titkosság mellőzéséről rendelkező 13. § mellett ez a 62. § az, amely a választójogi törvényjavaslatban a legnagyobb figyelmet érdemli, mert ebben a szakaszban vannak elrejtve azok a rendelkezések, amelyek a választási eljárás szabadságát megnehezítik.”
Tanulmányomban a korabeli képviselőjelölési rendszert átfogó jelleggel nem ismertetem, mert azt a Jogtörténeti Szemlében egy korábban megjelent írásomban már megtettem, ahol a magyar rendszer európai kontextusára, illetve a legjellemzőbb visszaélésekre is kitértem. Az alábbi sorok célja az, hogy belelapozva az egykori nemzetgyűlési naplókba, összegyűjtsem és felidézzem azokat az ellenzéki kritikákat és indítványokat, amelyek az 1925-ben elfogadott választójogi törvényjavaslat képviselőjelölésre vonatkozó szabályaival szemben megfogalmazódtak.
Módszertani szempontból azt tartom megfelelőnek, mivel a törvényjavaslat nemzetgyűlési vitaanyaga rendkívül terjedelmes – a választójogi bizottság huszonöt tagjának megválasztása a 388. ülésen, a törvényjavaslat harmadszori olvasása viszont csak a 443. ülésen történt meg –, ha annak történetét jogintézményenként dolgozom fel. E helyen a képviselőjelölést emeltem ki kísérletképpen. Másrészt hangsúlyozom: az eseménytörténet bemutatását szükségtelennek tartottam. Nem arra koncentrálok tehát, hogy melyik képviselőtől, mikor hangzott el felszólalás – erre a jegyzetekben természetesen mindig van utalás –, hanem hogy rendszerbe helyezzek minden fontosabbnak ítélt ellenzéki javaslatot és kritikát. Ennek megfelelően alakítottam ki a tanulmány fejezetbeosztását. Harmadrészt, mindig a végleges törvényszöveg volt a kiindulópontom, ezért a nemzetgyűlési vita során benyújtott indítványokat, illetve az ott megfogalmazódott észrevételeket mindig ahhoz és nem a korábbi, tervezeti vagy javaslati szövegváltozatokhoz viszonyítom. Továbbá írásomban a korabeli képviselőjelölésnek csak azokat a fontosabb szabályait veszem sorra, amelyek körül hevesebb vita bontakozott ki, illetve amelyeken az ellenzék változtatott volna. Mindez épp elég arra, hogy kirajzolódjon e jogintézmény akkori arca.
