A figyelmetlen „fiatal franciától” a mai ADHD-ig – a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar története
DOI:
https://doi.org/10.52092/gyosze.2024.1.1Kulcsszavak:
ADHD, történet, DSM, BNOAbsztrakt
Bár az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder – figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté, jó, ha tudjuk, hogy ez az idegrendszeri fejlődési zavar nem csak a 20. században jelent meg. Jelen tanulmányban áttekintem az ADHD történetét, a változó elnevezéseket és definíciókat.
A történeti érdekességen túl célom rávilágítani, hogy a szindróma nem újkeletű, csak a változó világ állítja új és új kihívások elé az érintett személyeket. Bár az ADHD-s emberek hasonló viselkedést tanúsítottak az elmúlt évszázadok során, az azonosításukra használt diagnosztikai címkék nagyrészt a kulturális, orvosi és tudományos változások és felfedezések következtében sokat módosultak (Mayes & Rafalovich, 2007), és változnak a mai napig is. Ami állandó, hogy az első leírástól napjainkig biológiai eredetűnek gondolták ezt az állapotot.
A kezdeti, elszórtan megjelenő esettanulmányok után a 20. század elején írták le a tünetegyüttest, akkor még „morális kontroll zavarként”. Ez a fogalom a „minimális agyi károsodáson/diszfunkción” keresztül, a DSM-2 pszichodinamikusan orientált hiperkinetikus reakció fogalmán át jutott el a biológiai pszichiátriához közelítő ADD, majd napjaink ADHD meghatározásáig.
Kulcsszavak: ADHD, történet, DSM, BNO