“Autopia” – The Freeway as a Utopian Motif in Californian Art

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.54310/Elpis.2025.2.11

Kulcsszavak:

autópálya, Los Angeles, nem-hely, utópia, kaliforniai művészet, térfilozófia, Heidegger, Augé, otthonosság, tranzitzóna, esztétika

Absztrakt

A tanulmány a Los Angeles-i autópálya-hálózatot szociológiai megközelítés helyett esztétikai-ontológiai szempontból vizsgálja. Marc Augé nem-helyekről szóló elméletére, Heidegger térelméletére és Bacsó Béla vonatkozó gondolataira támaszkodva azt a problémát járja körül, hogy egy olyan átmeneti tér, mint az autópálya, képes lehet-e hellyé válni, azaz képes-e a kortárs művészet emberivé tenni a személytelen tranzitzónákat. A kérdésekre Kalifornia-fókuszú, de különböző megközelítésekkel élő képzőművészeti projektek elemzése révén kívánok választ adni, minthogy Kalifornia egyfelől az utópisztikus álmok földjeként, másfelől az autópályák által átszőtt, sétálóutcák nélküli világként megfelelő kontextust biztosíthat ehhez. A vizsgálódás általános tétje, hogy a művészet mint alapvetően „helyképző” entitás miként nézhet szembe a nem-hellyel, hogyan mutathatja fel, s feloldhatja-e egyáltalán ezt a paradoxont.

##submission.downloads##

Megjelent

2025-10-01

Hogyan kell idézni

László, L. (2025). “Autopia” – The Freeway as a Utopian Motif in Californian Art. Elpis Filozófiatudományi Folyóirat, 18(2), 167–180. https://doi.org/10.54310/Elpis.2025.2.11

Folyóirat szám

Rovat

Tematikus