Felhívás

(a Kritérion rovat felhívása vitában való részvételre)

2021/2-es számunkban jelent meg "A vita minimuma" című dolgozat, mely vitaindítója kíván lenni egy olyan metafilozófiai diskurzusnak (másképp megfogalmazva: metavitának), ami a filozófiai viták természetéről, feltételeiről, illetve legitimitásáról/értelméről folytatható le. A cikk két vitát vizsgál: először a most lezajlott "imposztorvitát" Dombrovszki Áron és Lovász Ádám között (MFSZ 63/3, 64/2, 65/3), illetve a 15 éve lezajlott analitikus-kontinentális vitát, mely az álfilozófia - valódi filozófia problémakörét a hazai filozófiai közbeszéd részévé tette, s ezzel "megágyazott" az imposztorvitának.

A következő, a vitaindítóban érintett problémákra várjuk a hozzászólásokat:

1. Minimum. Beszélhetünk-e a "vita minimumáról" abban az értelemben, hogy a vitázó felek elfogadnak egy olyan közös játékszabályt, melynek betartása garantálja az értelmes filozófiai vitát? Miből áll ez minimum és kinek szükséges betartatnia? Ha nincs ilyen, mi teszi lehetővé a vitát a civakodás helyett? Örömmel fogadunk olyan gondolatmeneteket, melyek a filozófiai viták feltételeit vizsgálják.

2. Kritérium. Léteznek-e olyan sztenderdek, melyek segítéségével a filozófia egymástól legkülönbözőbb területei egyaránt legitim módon megítélhetőek? Ha nem, hogyan kezelhető az összemérhetetlenség egy egységes tudománymetria viszonylatában és értelmezhető-e a különböző sztenderdek "keresztbe alkalmazása"? Jelent-e veszélyt a mérhetőség és tudományosság visszautasítása vagy a tisztázatlan sztenderdek kijátszhatósága? Örömmel fogadunk olyan hozzászólásokat, melyek a közös sztenderdek, illetve az összemérhetőség problémáival foglalkoznak.

3. Álfilozófia vád. A filozófia történetében, illetve a hazai filozófiai vitákban visszatérő elem az álfilozófia vádja. Mennyiben tekinthetőek ezek a vádak megalapozottnak, illetve mennyiben tekinthetőek ezek sikeresnek a fenti problémákkal való megküzdés tekintetében? Örömmel fogadunk olyan dolgozatokat, melyek az álfilozófia vádat tárgyalják konkrét filozófiatörténeti kontextusban.

4. Tudományszociológiai aspektus. A források és akadémiai lehetőségek jól tapasztalható beszűkülése a bölcsészet(tudományok)ban hogyan befolyásolja a sztenderdek és az álfilozófia kérdését? Az intézményi struktúrák, társadalmi-politikai faktorok (pl. STEM sciences hegemóniája) hogyan alakítják a metafilozófiai törésvonalakat? Örömmel fogadunk olyan cikkeket, melyek tudományszociológiai szempontból közelítik meg a fenti problémahalmazt.

5. Hazai viták. A vitaindítóban elemzett analitikus-kontinentális csörték mit mutatnak a hazai filozófiai vitakultúra színvonaláról? Igaz-e az az állítás, hogy a vitakultúra hanyatlik és van-e feladata ezzel kapcsolatban a diszkurzív közösségnek? Milyen viszonyban vannak ezek a viták nyugati előzményeikkel? Örömmel fogadunk olyan írásokat, melyek a hazai analitikus-kontinentális vitákat elemzik vagy helyezik tágabb kontextusba. Fontos azonban, hogy ez nem e viták folytatását, hanem metadiszkurzív tárgyalását jelenti.

A szerkesztőség az elpis.periodika@gmail.com címre várja a reakciókat. Kérjük megírás előtt áttekinteni a rovat ismertetőjét.

Eddigi hozzászólások:
Bárdos - Csordás - Danka - Karakas: A vita „maximuma”. Amikor a hatásosság fontosabb a racionalitásnál
Popovics Zoltán: Megszakítás. Maurice Blanchot és a vita minimuma