Etikai nyilatkozat

Az Anyanyelv-pedagógia folyóirat etikai nyilatkozata

Az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban kizárólag első közlések és lektorált írások jelenhetnek meg. A folyóirat teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy működése során a legszigorúbb etikai elveket tartsa be, képviselje és terjessze. A Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) elemeivel és a Council of Science Editors ajánlásával (Recommendations for Promoting Integrity in Scientific Journal Publications) összhangban a folyóirat publikálási folyamataiban részt vevő szerzők, szerkesztők, bírálók és további szereplők szigorúan kötelesek tartani magukat az alábbi elvekhez, továbbá arra kérjük őket, hogy minden kapcsolódó tevékenységük során kövessék a COPE ajánlásait.

1. A szerzőkre vonatkozó etikai alapelvek

A kézirat beküldésével a szerzők elismerik, hogy az írás saját eredeti szellemi termékük, harmadik személy joga nem sérül a publikálásból eredően, korábban még nem publikálták a benyújtott írást, és ez nem áll elbírálás alatt más tudományos fórumon. Harmadik személy bárminemű panasza esetén a teljes felelősség a szerzőt terheli, beleértve az esetleges anyagi következményeket is. A kézirat beküldésével a szerző automatikusan elfogadja a folyóirat oldalán közzétett feltételeket. A szerző(k) nevét, ORCID-azonosítószámát, e-mail-címét és munkahelyét a folyóirat (az előre egyeztetett formában) a publikációkon megjeleníti.

A szerzők

• regisztrálnak a folyóirat weboldalán a kézirat benyújtása előtt, ha társszerzők nyújtják be a kéziratot, minden társszerző regisztrál;
• saját kutatásukon alapuló tanulmányokat nyújtanak be, amelyek megfelelnek a felhasznált munkák jelölésére és hivatkozására vonatkozó szabályoknak, tartózkodva a plágium bármilyen formájától – a plágiumot a tudományos etika súlyos megsértésének tekintjük, és nem toleráljuk;
• megfelelően utalnak a kutatásban részt vevő további közreműködőkre;
• eredeti kéziratot nyújtanak be, amely más (digitális vagy nyomtatott) publikációban még nem jelent meg;
• nem nyújtják be ugyanazt a kéziratot semmilyen más médiumhoz, miközben az a folyóiratnál bírálat alatt áll;
• csak eredeti eredményeken alapuló kéziratot nyújtanak be, nem már megjelent eredményeik átfogalmazását; részleges átfedés esetén megfelelően hivatkoznak korábbi publikációjukra;
• felelősek az MI-eszközök etikus használatáért;
• a 2026/3. számtól a kézirat végén egy külön bekezdésben kötelezően nyilatkoznak arról, hogy használtak-e MI-eszközt a cikk elkészítéséhez és a cikkben leírt kutatáshoz, ha használtak MI-eszközt, akkor az MI-eszköz nevének és verziószámának feltüntetésével megadják, hogy milyen célra használtak fel mesterséges intelligenciát;
• felelősek a kéziratban megjelenő tartalmak, adatok és az irodalmak hitelességéért;
• kutatótársaik munkáját méltányos és professzionális módon kezelik, elkerülve bárminemű személyes vagy támadó megfogalmazást;
• felelősek a kutatásukban használt adatok hitelességéért és pontosságáért;
• a kutatás támogatóit egyértelműen feltüntetik a folyóirat által megadott formátumban;
• maximálisan figyelembe veszik az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerzői útmutatóját, és a kéziratot ennek megfelelően készítik el, nyújtják be;
• együttműködnek a szerkesztőkkel, és elfogadják, hogy kéziratuk kettős vak bírálati folyamaton és a folyóirat egyéb szerkesztési eljárásain megy keresztül;
• tájékoztatják a szerkesztőket bármilyen összeférhetetlenségről, amely bármilyen módon hatással lehet a méltányos és anonim bírálati folyamatra;
• elvégzik a kézirat javítását a szerkesztőség által megadott határidőig a lektori vélemények és a szerkesztőség javaslatai alapján, a javított kézirattal együtt a lektori véleményekre adott válaszukat is feltöltik, ebben összegzik, hogy mit hogyan javítottak a kéziratban;
• jelzik, ha tanulmányukban az előkészítés során vagy a publikálást követően bármilyen hibát vagy hiányosságot fedeznek fel, lehetővé téve a szerkesztők számára, hogy helyesbítést közöljenek, vagy visszavonják a tanulmányt.

Nyilatkozat a szerzői jogról

A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.

A szerzők írásukat a folyóiratban publikált változattal megegyező formában az eredeti megjelenésre való utalás mellett tehetik közzé más kiadványban. A szerzőket arra ösztönözzük, hogy online osszák meg munkáikat például az intézményi weboldalakon és repozitóriumokban az eredeti megjelenés adatainak a feltüntetésével.

2. A szerkesztőség tagjaira és a szerkesztésre vonatkozó etikai alapelvek

A szerkesztőség tagjai minden kapcsolódó tevékenységüket a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) elemeivel és a Council of Science Editors ajánlásával (Recommendations for Promoting Integrity in Scientific Journal Publications) összhangban végzik.

A szerkesztők

• felelősek az etikai normák betartásáért, garantálva a személyes, anyagi és egyéb nem szakmai érdekek kizárását minden szerkesztési és publikációs folyamatból;
• biztosítják, hogy a kéziratokat méltányos, professzionális és egyenlő módon bírálják el, függetlenül a szerző(k) etnikai, vallási, nemzeti, nemi, korbeli vagy intézményi hovatartozásától;
• világosan meghatározzák és közzéteszik a bírálati szempontokat és a folyóiratnál alkalmazott eljárásrendet;
• felelősek a bírálati folyamat minőségéért, és biztosítják, hogy a benyújtott kéziratokat hozzáértő bírálók értékeljék kettős vak bírálati folyamat során;
• egyedüli felelősséget vállalnak a kéziratok elfogadásáért vagy elutasításáért;
• felelősek annak biztosításáért, hogy a folyóirat által alkalmazott eljárásokat, különösen a bírálati folyamatot semmilyen összeférhetetlenség ne befolyásolja;
• garantálják a szerzők és a bírálók anonimitását;
• biztosítják a szerzők és a bírálók anonimitását akkor is, ha a szerkesztőségnek olyan tagja tölt fel lektorálandó tanulmányt a folyóirat weboldalán, akinek van hozzáférése az ELTE OJS-ben a folyóirat weboldalához, akkor a kettős vak lektorálás érdekében az anonim kéziratot a főszerkesztő vagy a főszerkesztő-helyettes ímélben küldi el a lektoroknak, majd a lektorok ímélben küldik vissza az anonim lektori véleményt a főszerkesztőnek vagy a főszerkesztő-helyettesnek, aki az anonim lektori véleményeket feltölti az OJS-be, ahol megtekintheti őket a szerző;
• nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe, kizárólag a plágium ellenőrzéséhez, a szakirodalom hitelességének az előzetes vizsgálatához és a fordításhoz használhatnak MI-eszközt, de humán ellenőrzést is minden esetben végeznek;
• helyesbítést tesznek közzé, vagy szükség esetén mérlegelik a tanulmány visszavonását (különösen olyan esetekben, amelyekben a szerzőség kétessé válik, vagy felmerül a plágium vagy egyéb súlyos etikai vétség gyanúja);
• kivizsgálnak és tisztáznak minden panaszt vagy vitás helyzetet, és biztosítják, hogy az érintett felek méltányosan képviseltetve legyenek a folyamatban;
• szigorúan ragaszkodnak a szerzőkre és a szerkesztőkre vonatkozó etikai alapelvekhez.

3. A bírálati folyamatra vonatkozó etikai alapelvek

A folyóiratban kizárólag lektorált írások jelenhetnek meg. A bírálati folyamatra és a bírálati folyamat minden résztvevőjére is érvényesek a folyóirat etikai alapelvei, a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) és a Council of Science Editors ajánlásai.

Minden benyújtott kézirat prelektoráláson esik át a lektorálás előtt, amelyet a szerkesztőség vezetése (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser) végez.

A prelektorálás fő szempontjai:

• A kézirat témájának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának.
• A kézirat műfajának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának, rovatainak.
• A kézirat stílusának a megfelelése a folyóirat szakmai profiljának és a kézirat (tanulmány, beszámoló, recenzió vagy olvasói levél) műfajának.
• A kézirat megfelelése a folyóirat szerzői útmutatójának.
• A plágium ellenőrzése.
• Az irodalmak hitelessége előzetes ellenőrzés alapján.

A folyóirathoz benyújtott tanulmányok a tudományos minőség garantálása érdekében kettős vak bírálati folyamaton mennek keresztül. Minden benyújtott kéziratot két bíráló, két szakember értékel. A szerzők és a bírálók között a szerkesztők közvetítenek minden információt és üzenetet. A bírálók személyét és a bírálatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bírálati folyamat és a kettős vak lektorálás 2008 és 2024 között ímélek segítségével történt. 2025. januártól a bírálati folyamat az ELTE OJS-ben zajlik.

Összeférhetetlenség

• Ha szerkesztőségi tag a kézirat szerzője, nem vehet részt a kézirat bírálati, döntéshozatali és szerkesztési folyamatában.
• A kézirat anonim bírálói és a rovatszerkesztő mint szerkesztőségi lektor nem állhatnak családi, munkahelyi hierarchikus vagy üzleti kapcsolatban a cikk szerzőjével.
• Ha a szerkesztőségnek olyan tagja a benyújtott tanulmány szerzője, akinek van hozzáférése az ELTE OJS-ben a folyóirat weboldalához, akkor az anonim kéziratot a főszerkesztő vagy a főszerkesztő-helyettes ímélben küldi el a lektoroknak, majd a lektorok ímélben küldik vissza az anonim lektori véleményüket a főszerkesztőnek vagy a főszerkesztő-helyettesnek, aki az anonim lektori véleményeket feltölti az OJS-be, ahol megtekintheti őket a szerző.
• Ha a téma specialitása miatt szerkesztőségi tag a bíráló a kettős vak lektorálási eljárásban, akkor a kézirat megjelenéséig nem lehet hozzáférése a folyóirat weboldalához az ELTE OJS-ben, meg kell őrizni a bírálati folyamat kettős anonimitását.
• A beszámolók, ismertetők és olvasói levelek kéziratát a rovatszerkesztő is lektorálja. Ha a szerkesztőség tagja a beszámoló, ismertető vagy olvasói levél szerzője, akkor nem lehet a kézirat belső lektora, a szerkesztőség egy másik tagja végzi el a kézirat alapos lektorálását a prelektorálás után.
• A recenzió szerzője nem állhat családi, munkahelyi hierarchikus vagy üzleti kapcsolatban az ismertetett mű szerkesztőivel, szerzőivel.
• A folyóirat írásaiban és weboldalán hirdetés és reklám nem jelenhet meg.

Ha szerkesztőségi tag a kézirat szerzője vagy a cikkben ismertetett mű szerzője, a 2026/3. számtól a cikk tartalmazza a szerkesztőségi összeférhetetlenségi nyilatkozatot:

(Név), a cikk / a cikkben ismertetett mű szerzője az Anyanyelv-pedagógia folyóirat szerkesztőségében (a tisztség megnevezése), a kézirat elbírásában, a bírálati és a szerkesztési folyamatban, valamint a döntéshozatalban azonban nem vett részt. A kézirat bírálatát és szerkesztését független bírálók és szerkesztők végezték, így összeférhetetlenség nem áll fenn.

A kettős vak lektorálás és a belső lektorálás fő szempontjai:

• A téma megfelelése, a kézirat eredetisége és műfaja.
• A kézirat igazodása a folyóirat szerzői útmutatójához.
• A szöveg szerkezete.
• A szöveg tartalmának hitelessége.
• A bevezetés, a kifejtés, az érvelés, az összegzés megfelelő kidolgozása.
• A forrásjelölés hiánytalan és pontos feltüntetése.
• Az irodalmak hitelessége, megfelelése, korszerűsége.
• Az irodalmak és a hivatkozások összhangja.
• A kézirat stílusa, nyelvezete, helyesírása, tipográfiája.

Bírálati űrlapok

A bírálati űrlapok itt tölthetők le:

• Az első lektorálási körben, a kettős vak lektorálási eljárásban alkalmazott bírálati űrlap.
• A második lektorálási körben, a kettős vak lektorálási eljárásban alkalmazott bírálati űrlap.

A bírálók

• felelősek azért, hogy csakis abban az esetben fogadják el a felkérést, ha rendelkeznek az ahhoz szükséges készségekkel és ismeretekkel, hogy megfelelően és objektíven bírálják el a kéziratot;
• jelzik a szerkesztő felé, ha tudomásuk van olyan szabálytalanságról vagy összeférhetetlenségről, amely az objektív és anonim bírálati folyamatot érintheti;
• elutasítják a kézirat lektorálását, ha nem jogosultak a kézirat bírálatára, ha bármilyen összeférhetetlenség áll fenn;
• a lektori felkérés elfogadásával vállalják, hogy betartják a folyóirat etikai és lektorálási alapelveit, szabályait;
• nem használhatnak a mesterséges intelligenciát lektori véleményük elkészítéséhez, nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe;
• kizárólag az irodalom előzetes ellenőrzéséhez használhatnak MI-eszközt, de minden esetben humán ellenőrzést is végeznek;
• a megbeszélt határidőre készítik el bírálatukat világos és professzionális formában, tartva magukat a folyóirat eljárásrendjéhez, értékelésük minden elemét indokolva;
• olyan bírálatot készítenek, amely csak szakmai véleményt tartalmaz, nem szerepel benne személyes megjegyzés, megalázó vagy támadó fordulat;
• kiemelt figyelmet fordítanak a megfelelő hivatkozások hiányára a kéziratban;
• tájékoztatják a szerkesztőség vezetését, ha a tudományos vagy az etikai normák megsértésének a gyanúja áll fenn a kézirattal kapcsolatban;
• nem tehetnek olyan adatokat, információkat a lektori véleménybe, amelyek lehetővé teszik a lektor személyének az azonosítását;
• szigorúan bizalmasan kezelik a bírálatra kapott kéziratot.

4. A kézirat elfogadásának vagy elutasításának a feltételei

A kézirat elfogadásának a feltételei:

• A kézirat a prelektorálás eredménye alapján közölhető.
• A tanulmányt a kettős vak lektorálási eljárásban mindkét lektor közlésre alkalmasnak ítéli.
• A tanulmány a rovatvezető által végzett ellenőrzés alapján is közölhető.
• Az ismertető, a beszámoló és az olvasói levél a belső lektor, a rovatvezető alapos lektorálása alapján is közölhető.

 A kézirat végleges elutasításának az okai:

• A kézirat témája nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához.
• A kézirat műfaja nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához.
• A kézirat stílusa nem illeszkedik a tudományos szakfolyóirat profiljához és a kézirat (tanulmány, beszámoló, recenzió vagy olvasói levél) műfajához. Ekkor a szerző beadhatja új cikként a kézirat átdolgozott változatát, de a kézirat újabb lektoráláson esik át.
• A szerző valamilyen tudományetikai vétséget követett el:

• • a kézirat publikálása más kiadónál vagy egyidejű benyújtása más kiadóhoz;
  • a szerző igazolt plágiumot követett el a kéziratban;
  • nem létező irodalom feltüntetése az irodalomjegyzékben;
  • létező irodalomra hivatkozva olyan adat, állítás közlése a kéziratban, amelyet a hivatkozott irodalom nem tartalmaz;
  • saját kutatásra hivatkozva, de saját kutatással nem igazolt adat, állítás közlése a kéziratban;
  • igazolható nem etikus, nem megfelelően dokumentált MI-használat.

• A tanulmány kettős vak lektorálásának az eredménye: egyik lektor sem tartja közlésre alkalmasnak a kéziratot; az egyik lektor nem tartja közlésre alkalmasnak, a másik lektor nagyobb átdolgozást javasol.
• A recenzió, beszámoló, olvasói levél belső lektorálásának az eredménye, hogy nem közölhető a kézirat.
• A szerző a lektor(ok) és a szerkesztőség által javítandónak ítélt kéziratot a megadott határidőig nem dolgozza át a lektori vélemény(ek) és a szerkesztőség javaslatai alapján. Ekkor a szerző beadhatja új cikként a kézirat átdolgozott változatát, de a kézirat újabb lektoráláson esik át.
• Ha a megjelenés után utólag derül ki olyan vétség, amely alapján elutasítandó a cikk, a szerkesztőség visszavonja a cikk közlését.

Ha az anonim lektor a tanulmány kéziratának a nagyobb átdolgozását kéri, akkor a szerző által javított kéziratot ismét elküldjük lektorálásra az anonim lektornak a második lektorálási körben a javításról készült szerzői összefoglalóval együtt.

A szerkesztőség harmadik lektort kér fel, ha a tanulmány kettős vak lektorálásának az eredménye: az egyik lektor nem tartja közlésre alkalmasnak a tanulmányt, a másik lektor kisebb átdolgozást javasol, vagy változatlan formában javasolja közlésre a kéziratot. Ha a harmadik lektor sem tartja közlésre alkalmasnak a tanulmányt, akkor a kéziratot a szerkesztőség végleg elutasítja.

A kézirat elutasításának az okai a szerzőnek biztosított javítási lehetőséggel:

• A kézirat nem igazodik a szerzői útmutatónak a formára, a tipográfiára és a cikk részeire vonatkozó előírásaihoz.
• A kézirat terjedelme nagymértékben eltér a szerzői útmutatóban megadott maximális vagy minimális terjedelemtől.
• A kéziratban megadott irodalmak és hivatkozások hitelesek, de az irodalmi tételek és a hivatkozások adatai pontatlanok, az irodalmak és a hivatkozások nincsenek összhangban egymással.
• A szerző nem adott a kézirathoz szerzői nyilatkozatot a mesterséges intelligencia használatáról (a 2026/3. számtól).

A plágiumkezelésre vonatkozó etikai alapelvek:

• Ha plágium gyanúja merül fel a kézirattal kapcsolatban, akkor a szerkesztőség alapos humán ellenőrzést végez a kézirattal kapcsolatban.
• Ha plágium igazolható a kéziratban, akkor a szerkesztőség elutasítja a kéziratot, és nem ad javítási lehetőséget a szerző(k)nek. Az elutasított kéziratot később sem lehet új kéziratként benyújtani.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy plágiumot követett el a szerző, akkor a szerkesztőség visszavonja a cikk publikálását.

A publikálás utáni szövegjavítás és a publikálás visszavonása

• A szerkesztőség a publikálás után utólag nem javít tipográfiai és nyelvhasználati hibákat.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy súlyos szakmai hiba van a publikált cikkben, akkor egy bizottság (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser, rovatvezető) dönt arról, hogy visszavonja-e a cikket a publikálásból, vagy helyesbítést tesz közzé a cikkel kapcsolatban.
• Ha a publikálás után derül ki igazolhatóan, hogy valamilyen tudományetikai vétséget követett el a szerző, akkor a szerkesztőség visszavonja a cikk publikálását.

A szerző végleges kizárásának az okai a folyóiratban való publikálásból:

• Ha egy szerző kéziratát második alkalommal utasítja el a szerkesztőség bármilyen tudományetikai vétség miatt, akkor a szerkesztőség végleg kizárja a szerzőt a folyóiratban való publikálási lehetőségből. A döntés ellen a szerzőnek fellebbezési joga nincs.
• A szerkesztőség végleg kizárja a szerzőt a folyóiratban való publikálási lehetőségből akkor is, ha a szerzőnek az Anyanyelv-pedagógia folyóiratnál megjelent cikkét utólag kell visszavonni a publikálásból bármilyen ok miatt. A döntés ellen a szerzőnek fellebbezési joga nincs.

5. Az MI-eszközök etikus használata

Az MI-eszközök csak kiegészítő, támogató szerepet tölthetnek be a kéziratok elkészítésében, nem helyettesíthetik az emberi szellemi tevékenységet, az emberek felelősségvállalását, döntéshozatalát és kritikai gondolkodását.

• A benyújtott kézirat szerzője felel az MI-eszköz etikus használatáért.
• A szerző felel a szövegben megjelenő hibákért, tévedésekért is, felelősséget vállal a tartalom, a következtetések szakmai megalapozottságáért, a feltüntetett források, irodalmak és hivatkozások hitelességéért, valóságtartalmáért.
• A 2026/3. számtól a szerző a kézirat végén egy külön bekezdésben köteles nyilatkozni arról, hogy használt-e MI-eszközt a cikk elkészítéséhez és a cikkben leírt kutatáshoz. Ha használt MI-eszközt, akkor az MI-eszköz nevének és verziószámának feltüntetésével kell megadni, hogy milyen célra használt fel mesterséges intelligenciát.

A nyilatkozatban a következő kötelezően választandó sablonmondatok szerepelhetnek:
A cikk elkészítéséhez nem használtam (egy szerző esetén) / nem használtunk (több szerző esetén) MI-eszközt.
A cikk elkészítéséhez a következő célokra használtam (egy szerző esetén) / használtunk (több szerző esetén) MI-eszközt: (kérjük pontosan megnevezni a feladatokat, az MI-eszköz nevét és verziószámát).

Ha a cikk témája egy vagy több kutatás eredményeinek a részletes leírása, akkor további két sablonmondatból is kell választani:
A cikkben leírt kutatás(ok)hoz nem használtam/használtunk/használtak MI-eszközt.
A cikkben leírt kutatás(ok)hoz a következő célokra használtam/használtunk/használtak MI-eszközt: (kérjük pontosan megnevezni a feladatokat, az MI-eszköz nevét és verziószámát).

• A szerzők a következő esetekben használhatnak MI-eszközt a kézirat elkészítéséhez:
  • a szakirodalom előzetes összegyűjtése a kézirat elkészítéséhez humán ellenőrzéssel;
  • a kézirat címéhez ötletjavaslatok generálása;
  • a cikkhez tartozó absztrakt, cím, kulcsszók lefordítása humán ellenőrzéssel;
  • az irodalmi adatok hitelességének a vizsgálata humán ellenőrzéssel;
  • a kézirat szövegrészletéhez stílusjavaslat generálása;
  • a kéziratban megjelenő képek, ábrák generálása a kéziratban megadott pontos forrásmegjelöléssel, az MI-eszköz megnevezésével.
• Tilos az MI által generált tartalmat saját szellemi munkaként, saját eredményként feltüntetni és benyújtani a kéziratban. Tudományetikai vétségnek minősül az MI-eszközök által generált eredmények vagy tartalom (szöveg, kép, hang, adat) forrásmegjelölés nélküli átvétele, azaz saját szellemi alkotómunka eredményeként való bemutatása. Ha ezt igazolja a lektor vagy a szerkesztőség ellenőrzése, akkor a szerkesztőség végleg elutasítja a kéziratot. Az elutasított cikket később sem lehet új kéziratként benyújtani.
• A szerkesztőség munkatársai és a bírálók az alább megadott módon használhatnak MI-eszközt:

• A szerkesztőség vezetése a kézirat plágium-ellenőrzéséhez az Eötvös Loránd Tudományegyetem által biztosított Turnitin plágium-ellenőrző szoftvert használja. Plágium gyanúja esetén humán ellenőrzést is végez.
• A szerkesztőség tagjai és a bírálók nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe.
• A szerkesztőség tagjai a szakirodalom hitelességének az előzetes vizsgálatához és a fordításhoz használhatnak MI-eszközt, de humán ellenőrzés is minden esetben szükséges.

• A bírálók nem használhatnak MI-eszközt lektori véleményük elkészítéséhez, nem tölthetik fel a kézirat szövegét MI-eszközbe.
• A bírálók kizárólag az irodalom előzetes ellenőrzéséhez használhatnak MI-eszközt, de minden esetben humán ellenőrzés is szükséges.
• Ha a szerkesztőség munkatársai és a bírálók MI-eszközt használnak, felelősek az MI-eszköz etikus használatáért.

6. A kiadóra vonatkozó etikai alapelvek

A kiadó kapcsolódó tevékenységére is érvényesek a folyóirat etikai alapelvei, a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) és a Council of Science Editors ajánlásai.

A kiadó

• megfelelő támogatást nyújt a szerkesztőknek és minden érintettnek, hogy a folyóirat etikai alapelvei szerint járjanak el;
• együttműködik a szerzőkkel, szerkesztőkkel és bírálókkal, hogy fejlessze az alkalmazott folyamatokat és eljárásokat;
• a kiadó elkötelezett a tudományos kutatások állandó elérhetősége és megőrzése mellett, a folyóiratban megjelent cikkek hozzáférhetőségét a folyóirat honlapján, valamint az ELTE Digitális Intézményi Tudástárában (EDIT) biztosítja.
• A folyóirat írásaiban és weboldalán hirdetés és reklám nem jelenhet meg.

7. Az etikai alapelvek megsértésének és panasznak a kezelése

Ha felmerül, hogy valaki a fenti etikai elvek valamelyikét megsértette, az esetet pontosan dokumentálni kell, ki kell vizsgálni, a felelős érintetteket pedig azonnal értesíteni kell, megadva a feltételezhetően hibás félnek a méltányos lehetőséget, hogy álláspontját ismertesse. Az etikai elvek megsértését minden esetben egy négyfős bizottság (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser, rovatvezető) vizsgálja ki, és dönt a további lépésekről a vizsgálat eredményétől függően.

Enyhébb esetben a bizonyított hibát ki kell javítani, azt pedig, aki a hibát elkövette, figyelmeztetni kell, hogy tartózkodjon az etikátlan magatartástól. Súlyos esetben az érintett kézirat megjelentetését az első lépéstől felül kell vizsgálni. Az etikai vétség súlyától függően jogi lépések is következhetnek a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) elemeivel és a Council of Science Editors ajánlásával (Recommendations for Promoting Integrity in Scientific Journal Publications) összhangban.

A szerkesztőség munkájával vagy döntésével kapcsolatos panaszt az adott ügytől számítva 8 napon belül lehet benyújtani az anyp@btk.elte.hu címre a panasztevőnek a folyóiratnál regisztrált saját ímélcíméről. Szerzői panasznál társszerző(k) esetén a társszerző(ke)t is be kell tenni a levélbe másolatba. A panaszt egy ötfős bizottság (főszerkesztő, főszerkesztő-helyettes, folyóirat-menedzser, rovatvezető, kiadó képviselője) vizsgálja ki, és dönt a válaszról. A bizottság döntése végleges.

A szerkesztőség és az etikai elvek megsértését, valamint a panaszt kivizsgáló bizottságok tagjai az ügyek kezelését a Core Practices of the Committee on Publication Ethics (COPE) elemeivel és a Council of Science Editors ajánlásával (Recommendations for Promoting Integrity in Scientific Journal Publications) összhangban végzik.