Kutatási eredményekre épülő pedagógiai módszertan az olvasástanításban
DOI:
https://doi.org/10.21030/anyp.2023.1.3Kulcsszavak:
olvasástanítás, prevenció, folyamatAbsztrakt
Az olvasástanítás történeti és módszertani vonatkozásairól jelentős számú és magas szintű hazai és nemzetközi szakirodalom áll a szakemberek rendelkezésére. A pedagógiai gyakorlatban azonban az olvasáskutatási eredmények hasznosulása gyakran nem kézzelfogható, pedig a legkorszerűbb tudományos megállapítások figyelembevételének és gyakorlati alkalmazásának meg kellene előznie az olvasási problémák kialakulásának kezelését. A tanulmány egyik célja az olvasáskutatási eredmények gyakorlati célú összegzése és a legfontosabb szakmai tanulságok folyamatba rendezése, amely kiindulópontja lehet egy átfogó és preventív olvasásfejlesztési koncepciónak az óvodai előkészítéstől a szövegértés kialakításáig. A tanulmány másik célja, hogy áttekinthető módon bevezesse a gyakorló pedagógusokat az olvasáskutatás eredményeinek az értelmezésébe. Ennek érdekében az olvasáskutatás tudományos eredményeinek rendszerezése elsősorban a pedagógiai gyakorlatban való felhasználhatóság szempontját követi, összegző javaslatai pedig elsősorban a pedagógusok és a szakmai közönség számára hasznosíthatók.
Hivatkozások
Adamikné Jászó Anna 2001. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest.
Adamikné Jászó Anna 2006. Az olvasás múltja és jelene. Trezor Kiadó. Budapest.
Bernstein, Basil 1975. Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Pap Mária – Szépe György (szerk.) Társadalom és nyelv. Gondolat Kiadó. Budapest.
Blomert, Leo – Csépe Valéria 2012. Az olvasástanulás és -mérés pszichológiai alapjai. In: Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.) Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 17–86.
Bourdieu, Pierre 1978. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó. Budapest.
Crystal, David 1998. A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó. Budapest.
Cs. Czachesz Erzsébet 1998. Olvasás és pedagógia. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Csépe Valéria 2006. Az olvasó agy. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Csépe Valéria 2014. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei. In: Pléh Csaba (szerk.) Pszicholingvisztika. Akadémiai Kiadó. Budapest. 339–370.
Csépe Valéria – Honbolygó Ferenc – Ragó Anett – Szűcs Dénes 2008. Neurokognitív integrációs folyamatok, nyelvfejlődés és nyelvi zavarok. Neurocognitive integration processes, language development and language disorders. Munkabeszámoló. OTKA. http://real.mtak.hu/1767/1/47381_ZJ1.pdf (2022. július 21.)
Csíkos Csaba 2007. Metakogníció – A tudásra vonatkozó tudás pedagógiája. Műszaki Kiadó. Budapest.
D. Molnár Éva – Molnár Edit Katalin – Józsa Krisztián 2012. Az olvasásvizsgálatok eredményei. In: Csapó Benő (szerk.) Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.17–82.
Eysenck, Michael W – Keane, Mark T. 2003. Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
Fazekasné Fenyvesi Margit 2006. Az akusztikus és a vizuális észlelés szerepe az olvasástanulásban. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 189–206.
Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Tary Blanka – Vígh Tibor 2022. Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia. 2. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=982 (2023. január 2.) https://doi.org/10.21030/anyp.2022.2.1
Flavell, John H. 1979. Metacognition and Cognitive Monitoring: A New Area of Cognitive-Development Inquiry. American Psychologist 34: 906–911. https://doi.org/10.1037/0003-066X.34.10.906
Garbe, Christine – Holle, Karl – Weinhold, Swantje (eds.) 2010. ADORE – Teaching struggling adolescent readers in European countries. Peter Lang. Frankfurt am Main.
Gósy Mária 1999. Pszicholingvisztika. Corvina Kiadó. Budapest.
Gósy Mária 2000a. A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése. Nikol. Budapest.
Gósy Mária 2000b. A hallástól a tanulásig. Nikol. Budapest.
Guthrie, John T. – Wigfield, Allan 1997. Relations of Childrens Motivation for Reading to the Amount and Breadth of Their Reading. Journal of Educational Psychology 89/3: 420–432. https://doi.org/10.1037/0022-0663.89.3.420
Gyarmathy Éva 2007. Diszlexia – A specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó. Budapest.
Hódi Ágnes – B. Németh Mária – Korom Erzsébet – Tóth Edit 2015. A Máté-effektus. A gyengén és jól olvasó tanulók jellemzése a tanulás környezeti és affektív jellemzői mentén. Iskolakultúra 4: 18–30. https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.4.18
Huey, Edmund Burke 1908. The psychology and pedagogy of reading. Technical report. Macmillan Company. New York.
Janurik Márta 2008. A zenei képességek szerepe az olvasás elsajátításában. Magyar Pedagógia 108/4: 289–317.
Józsa Krisztián 2002. Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia 1: 79–104.
Józsa Krisztián – Steklács János 2012. Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai In: Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.) Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 138–188.
Kassai Ilona 1983. A fonéma realitása a korai gyermeknyelvben. Magyar Nyelvőr 107: 467–468.
Kassai Ilona 1998. A beszédhanghallás szerepe a kommunikációban. Beszédgyógyítás 2: 6–14.
Kassai Ilona (szerk.) 1999. Szótagfogalom-szótagrealizációk. MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest.
Kertesi Gábor – Kézdi Gábor 2012. A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti különbségekről és e különbségek okairól. Közgazdasági Szemle 59/7–8: 798–853.
Korom Erzsébet 2000. A fogalmi váltás elméletei. Magyar Pszichológiai Szemle 51/2–3: 179–205. https://doi.org/10.1556/mpszle.55.2000.2-3.2
Laczkó Mária 2015. Emlékezeti működés és szövegfeldolgozás. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=595 (2022. július 21.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.4.2
Langacker, Ronald W. 1987. Foundations of Cognitive Grammar I. Theoretical Prerequisites. Stanford University Press. Stanford.
Lengyel Zsolt 1999. Nyelvelsajátítási és nyelvtanulási formák. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém.
Lengyel Zsolt 2001. Jelentés nélküli hangsorok felismerése. In: Andor József – Szűcs Tibor – Terts István (szerk.) Színes eszmék nem alszanak. Szépe György 70. születésnapjára. Lingua Franca Csoport PTE. Pécs. 766–773.
Lőrik József 2006. A gyermeki fonológiai tudatosság megismeréséről. Beszédgyógyítás 2: 32–60.
Matthew, Kathryn I. – Felvégi Emese 2009. Az olvasástanítás és a szövegértés-fejlesztés trendjei külföldön. Új Pedagógiai Szemle 1. 102–113.
McCelland, James L. – Rumelhart, David E. 1981. An interactive activation model of context effects in letter perception: part 1. An account of basic findings. Psychological Review 88/5: 375–407. https://doi.org/10.1037/0033-295X.88.5.375
Meixner Ildikó 1993. A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest.
Nagy József 2000. XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó. Budapest.
Nagy József 2004. A szóolvasó készség fejlődésének kritériumorientált diagnosztikus feltérképezése. Magyar Pedagógia 13: 123–142.
Nagy József 2018. Funkcionális analfabetizmus. Megelőző fejlesztési lehetőségek. Mozaik Kiadó. Szeged.
Nemzeti Alaptanterv és Kerettantervek. https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat (2022. július 23.)
Pap-Szigeti Róbert – Zentai Gabriella – Józsa Krisztián 2006. A szövegfeldolgozó képességfejlesztés módszerei. In: Józsa Krisztián (szerk.) Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó. Budapest. 235–258.
Perfetti, Charles 1985. Reading ability. Oxford University Press. New York.
Piaget, Jean 1970. Válogatott tanulmányok. Gondolat Kiadó. Budapest.
Pléh Csaba 2013. A lélek és a nyelv. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Price, Cathy J. – Devlin, Joseph T. 2011. The Interactive Account of ventral occipitotemporal contributions to reading. Trends in Cognitive Sciences 15/6: 246−253. https://doi.org/10.1016/j.tics.2011.04.001
Réger Zita 2002. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest.
Schoonbaert, Sofie – Grainger, Jonathan 2004. Letter position coding in printed word perception: Effects of repeated and transposed letters. Language and Cognitive Processes 19/3:. 333−367. https://doi.org/10.1080/01690960344000198
Steklács János 2013. Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés. Nemzedékek Tudása Kiadó. Budapest.
Steklács János 2014. A szemmozgás vizsgálatának lehetőségei az olvasás és a vizuális információfeldolgozás képességének a megismerésében. Anyanyelv-pedagógia 3. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=524 (2022. július 21.) https://doi.org/10.21030/anyp.2014.3.1
Szenczi Beáta 2010. Olvasási motivációk Magyar Pedagógia 110/2: 119–147.
Szépe György (szerk.) 1976. Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Tankönyvkiadó. Budapest.
Tomcsányiné Czukrász Róza 1903. A magyar gyermek első könyve. Lampel. Budapest.
Tomcsányiné Czukrász Róza 1934. A fonomimikai módszer Magyarországon. Nagel. Budapest.
Tóth László 2002. Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen.
Török Tímea – Hódi Ágnes 2015. A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia. 1. https://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551 (2022. július 21.) https://doi.org/10.21030/anyp.2015.1.1
Varga Szilvia 2020. An online instrument assessing the relationship between morphological structure awareness and reading comprehension in Hungarian, 2-4 graders. Ilkogretim Online – Elementary Education Online 19/4: 2322–2334. https://doi.org/10.17051/ilkonline.2020.764232
Ziegler, Johannes C. – Goswami, Usha 2005. Reading acquisition, developmental dyslexia, and skilled reading across languages: A psycholinguistic grain size theory. Psychological Bulletin 131: 3–29. https://doi.org/10.1037/0033-2909.131.1.3
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Anyanyelv-pedagógia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
A folyóiratban publikált írások szerzői joga a szerzőt illeti. A folyóiratot az első publikálás joga illeti meg. A megjelenő írásra a Creative Commons License “Attribution-NonCommercial 4.0 International" (CC BY-NC 4.0) licenc vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő munka másolása, továbbadása, elemeinek hasznosítása, átalakítása és további munkához való alapul vétele a kereskedelmi hasznosításon kívül bármilyen céllal megengedett, de csakis a szerző megfelelő elismerése, a licenc megjelölése, valamint bárminemű változtatás jelölése mellett.