Journal of East Asian Cultures

Vol. 11 No. 2019/2 (2020)
Articles

Stylistic appearance of literary multilingualism in István Domonkos’s Rudderless (Kormányeltörésben) and Yōko Tawada’s The Emissary (献灯使, Kentōshi)

PDF (Magyar)
  • Julianna Nikolett Tóth
Julianna Nikolett Tóth
ELTE
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2019.2.6

Published 2020-10-30

Keywords

  • Yōko Tawada,
  • multilingualism,
  • István Domonkos,
  • exophony,
  • multilingualism in literature,
  • hybridity
    • ...More
    Less

How to Cite

Tóth, J. N. (2020). Stylistic appearance of literary multilingualism in István Domonkos’s Rudderless (Kormányeltörésben) and Yōko Tawada’s The Emissary (献灯使, Kentōshi). Journal of East Asian Cultures, 11(2019/2), 153–187. https://doi.org/10.38144/TKT.2019.2.6

Copyright (c) 2020 the author(s)

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Abstract

Multilingualism in literature is a well-known and extensively studied phenomenon. Due to the effects of globalization, however, a new complex form of multilingualism has emerged among writers, which can be studied as a linguistically and culturally hybrid literary form. This linguistic hybridity is called exophony. This paper aims to conduct deeper research into this fairly new literary expression and its usage in contemporary literary criticism. First, we examine the etymology, meaning, and usage of exophony, then we analyze its effects on poetic language. The second part of this paper provides some concrete example of exophony as a stylistic device in Yōko Tawada’s The Emissary (献灯使, Kentōshi) and István Domonkos’s Rudderless (Kormányeltörésben). The study finds that – although Japanese and Hungarian have different writing and linguistic systems, and have very few common points in their literary traditions, – exophony shows more or less the same characteristics in both works. This finding provides additional ways to use exophony as a concept in literary discourses.

PDF (Magyar)

References

  1. Domonkos István 2015. Kormányeltörésben. Budapest: Napkút Kiadó.
  2. Tawada Yōko 多和田葉子 2003. Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Tokyo: Iwanami shoten.
  3. Tawada Yōko 多和田葉子 2012. Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Második kiadás, Tokyo: Iwanami shoten.
  4. Tawada Yōko多和田葉子2014. Kentōshi『献灯使』[A követ]. Tokyo: Kodansha.
  5. Arndt, Susan – Naguschewski, Dirk – Stockhammer, Robert 2007. Exophonie: Anderssprachigkeit (in) der Literatur. Berlin: Kulturverlag Kadmos.
  6. Aschroft, Bill – Griffits, Gareth – Tiffin, Helen 1989. The Empire Writes Back. London: Routledge.
  7. Béládi Miklós – Bodnár György – Sőtér István – Szabolcsi Miklós 1982. A magyar irodalom története 1945–1975, IV. A határon túli magyar irodalom. Budapest: Akadémiai Kiadó, 124–126.
  8. Bolter, Jay David – Grusin, Richard 2011. „A remedializáció hálózatai”. Ford. Babarczi Katica. Appertúra. Film-Vizualitás-Elmélet. VI/3. (http://apertura.hu/2011/tavasz/bolter-grusin, 2018.12.26.)
  9. Brandt, Bettina: „Scattered Leaves: Artist Books and Migration, a Conversation with Yoko Tawada”. (http://www.jstor.org/stable/25659630, 2018.07.12.)
  10. Brandt, Bettina – Tawada, Yoko 2005. „Ein Wort, ein Ort, or How Words Create Places: Interview with Yoko Tawada”. Women in German Yearbook 21/1: 1–15. (http://www.jstor.org/stable/20688244, 2018. 12.19.) https://doi.org/10.1353/wgy.2005.0009
  11. Cambell, David – Tawada Yōko 2015. „Yagate «kibō» wa modoru: Tabidatsu «Kentōshi» tachi. 「やがて希望は戻る―旅立つ『献灯使』たち」[A vágyaink később visszatérnek: Az útra kelt Küldöttek]”. Gunzō 70/1: 213–224.
  12. Damrosch, David 2003. What is world literature? New Jersey: Princeton Press. https://doi.org/10.1515/9780691188645
  13. Deleuze, Gilles – Guattari, Félix 2009. KAFKA A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsony Judit. Budapest: Quadmon Kiadó.
  14. Eco, Umberto 1984. The Role of the Reader. Explorations in the Semiotics of Texts. Bloomington: Indiana University Press.
  15. Eco, Umberto 1995. Hat séta a fikció erdejében. Budapest, Európa Könyvkiadó
  16. Eőry Vilma 2013. Értelmező szótár+. Budapest: Tinta.
  17. Fischer, Sabine 2001. Kulturelle fremdheit und sexuelle Differenz in Prosatexten von Yoko Tawada. (http://etheses.whiterose.ac.uk/10366/, 2018.12.26.)
  18. Fried István 2012. „István az irodalmi két/többnyelvűség – komparatisztikai nézőpontból”. In: Fried István: Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba. Budapest: Lucidus, 170–188.
  19. Gadamer, Hans-Georg 1991. „A nyelvek sokfélesége és a világ megértése”. Anthenaeum 1991/1. 3-14.
  20. Hites Sándor 2012. „Variations on Mother Tongue. Language and Identity in Twentieth-Century Hungarian Literary Exile”. Hungarian Historical Review 1, 3/4: 454–474.
  21. Hites Sándor 2013. „Anyanyelv és emigráció”. In: Bednanics Gábor – Hansági Ágnes – Vaderna Gábor (szerk.): Az olvasás labirintusában: tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára. Budapest: Ráció, 604–615.
  22. Kanda Yumiko 神田由美子 2006. „»Ekusofonī –bogo no soto e deru tabi«「『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』」[»Exofónia –Kilépés az anyanyelv határain túlra«]”. Takanezawa Noriko高根沢紀子 (ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子－現代女性作家読本７』[Tawada Yōko –Kortárs női írók olvasókönyve 7.]. Tokyo: Kanae shobo, 134–137.
  23. Kittler, Friedrich A. 1999. Gramophone, Film, Typewriter. Stanford: Stanford University Press
  24. Mazza, Caterina 2016. „(De)constructing Borders: Japanese Contemporary Literature and Translation in the Global Context”. In: Sagiyama, Ikuko – Pedone, Valentina (eds.): Trascending Borders - Selected papers in East Asian studies. 133–148.
  25. McLuhan, Marshall 1994. Understanding Media: The Extensions of Man. New York: The MIT Press.
  26. Mizumura Minae 水村美苗2009. Shishōsetsu –from left to right 『私小説 – from left to right』. Tokyo: Chikuma bunko.
  27. Muroi Mitsuhiro 室井光広 – Tawada Yōko 多和田葉子 2017. „Kotoba sono mono ga tsukuru sekai「言葉そのものがつくる世界」[A szavak által életre keltett világ]”. Gendaishitechō『現代詩手帳』 60/9: 60–68.
  28. Guo, Nanyan 郭南燕 2010. „Nihongo nihonbunka ni yotte hirogaru sōzōryoku to sōzōsei. 「日本語日本文化によって広がる想像力と創造性」[A japán nyelv kultúrának köszönhetően szerteágazó képalkotó ereje és kifejezésmódja]”. In: Guo, Nanyan (szerk.): Sekai no nihonkenkyū 2010. Nihongo de kaku –Bungaku sōzō no yorokobi to kanashimi『世界の日本研究２０１０．日本語で書く ――文学創作の喜びと苦しみ』16: 49–61.
  29. Numano Mitsuyoshi 沼野充義 2008. „Atarashii sekaibungaku no basho e – Ōkina Yang bungaku ni tsuite no chīsana ron「新しい世界文学の場所へ―大きな楊文学についての小さな論」[Az új világirodalom helye felé –Yang Yi jelentős irodalmáról készült kis tanulmány]”. Bungakkai 『文学界』 62/9: 226–231.
  30. Oshiyama Michiko 押山道子 2006. „Tawada Yōko no nenpu 「多和田葉子の年譜」[Tawada Yōko életének kronológiája]. Takanezawa Noriko 高根沢紀子 (ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子－現代女性作家読本７』. Tokyo: Kanae shobo, 149–155.
  31. Paradis, Johanne 2007. „Early Bilingual and Multilingual Acquisition”. In: Auer, Peter – Wei, Li: Handbook of Multilingualism and Multilingual Communication. Berlin: Mouton de Gruyter, 15-44.
  32. Rībi Hideo リービ英雄 2012. „Ekusofonī no jidai 「エクソフォニーの時代」[Az exofónia kora]”. In: Tawada Yōko多和田葉子: Ekusofonī – bogo no soto e deru tabi『エクソフォニー 母語の外へ出る旅』[Exofónia –Kilépés az anyanyelv határán túlra]. Tokyo: Iwanami shoten, 211–218.
  33. Rossich, Albert 2018. „An Overview of Literary Multilingualism”. Comparative Critical Studies 15/1: 47–67. https://doi.org/10.3366/ccs.2018.0259
  34. Shimizu Kōji 清水光二 2007. „Tawada Yōko no «Ekusofonī» taiken 「多和田葉子の＜エクソフォニー＞体験」[Tawada Yōko exofónia-tapasztalata]”. Kibi kokusaidaigaku shakaifukushigaku bukenkyūkiyō 『吉備国際大学社会福祉学部研究紀要』12/3: 125–131.
  35. Slaymaker, Doug 2007. „Writing in the Ravine of Language”. In: Slaymaker, Doug (ed.): Yoko Tawada. Voices from everywhere. Lanham: Lexington Books, 153–168.
  36. Szegedy-Maszák Mihály 2002. „Hagyomány és (újra)értelmezés”. Alföld 53/6: 86–94. https://doi.org/10.1515/semi.2002.032
  37. Tachibana Reiko 2007. “Tawada Yōko’s Quest for Exophony: Japan and Germany”. Slaymaker, Doug (ed.): Yoko Tawada. Voices from everywhere. Lanham: Lexington Books, 153–168.
  38. Takanezawa Noriko 高根沢紀子 2006. „Tawada Yōko no bungakusekai 「多和田葉子の文学世界」[Tawada Yōko irodalmának világa]”. In: Takanezawa Noriko 高根沢紀子(ed.): Tawada Yōko –Gendaijoseisakka yomihon 7『多和田葉子』現代女性作家読本. Tokyo: Kanae shobo, 8–15.
  39. Tanikawa Michiko 谷川道子 2008. „Nihon kara no »Ekusofonī« –Tawada Yōko no bungakueii no isō 「日本からの＜エクソフォニー＞－多和田葉子の文学営為の位相」[Exofónia Japánból tekintve: Tawada Yōko irodalmi munkássága]”. Sōgōbunkakenkyū『総合文化研究』 12: 57–73.
  40. Taniguchi Sachiyo 谷口幸代 2010. „Yan Ii no bungaku ni okeru haiburiddosei 「楊逸の文学におけるハイブリッド性」[A hibriditás elemei Yang Yi prózájában]”. In: Guo, Nanyan (szerk.): Sekai no nihonkenkyū 2010. Nihongo de kaku –Bungaku sōzō no yorokobi to kanashimi『世界の日本研究２０１０．日本語で書く ――文学創作の喜びと苦しみ』16: 49–61.
  41. Tawada Yōko 多和田葉子 1993. Arufabetto no kizuguchi『アルファベットの傷口』[Az ábécé sebes szája]. Tokyo: Kawade Shobōshinsha.
  42. Tawada Yōko 多和田葉子 – Riibi Hideoリービ英雄 1994. „Bokokugo kara tōku hanarete 「母国語から遠く離れて」[Anyanyelvemtől messze távolodva]”. Bungakkai『文学界』 48/5: 138–157.
  43. Tawada Yōko 多和田葉子 – Tanikawa Shuntarō 谷川俊太郎 2010. “Kotoba wa fushigi” 「言葉が不思議」[A szavak furcsasága]. Shinchō『新潮』 107/8: 147–162.
  44. Tawada Yōko 多和田葉子 2018. „Yajirobei no taiwa” 「ヤジロベイの対話」[Lavírozó párbeszédek]. Subaru 『すばる』40/1: 150–158.
  45. Thomka Beáta 2015. „Az expatriálás poétikája”. In: Domonkos István: Kormányeltörésben. Budapest: Napkút, 193–201.
  46. Thomka Beáta 2018. Regénytapasztalat. Korélmény, hovatartozás, nyelvváltás. Budapest: Kijárat.
  47. Toldi Éva 2013. „Nyelvváltás és regionális hovatartozás-tudat”. In: Balázs Imre József (szerk.): Kortárs magyar kisebbségi irodalmak. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 44–53.¬
  48. Tóth J. Nikolett 2019a. „Tawada Yōko stílusa és kisebbségi irodalmi jellemzői – Az Inu mukoiri bemutatásán keresztül”. In: Doma Petra – Takó Ferenc (szerk.): VIII. „Közel, s Távol” Orientalisztika konferencia kötet, Budapest: Eötvös Kiadó, 117–132.
  49. Tóth J. Nikolett 2019b. „Exofónia a kortárs japán irodalomban Tawada Yōko alkotásainak korpuszában vizsgálva”. In: Doma Petra – Takó Ferenc (szerk.): IX. „Közel, s Távol” Orientalisztika konferencia kötet, Budapest: Eötvös Kiadó, 157–178.
  50. Tsuchiya Masahiko 土屋勝彦 2004. „Ekkyōsuru chūkanchitai wo motomete –Tawada Yōkoron e no kokoromi『越境する中間地帯を求めて一多和田葉子論への試み』[A határokat meghaladó középzóna: Tawada Yōko kutatásának kísérlete]”. (www.ci.nii.ac.jp/naid/110004047609, 2018.06.14.)
  51. Tsuchiya Masahiko 土屋勝彦 2009. „“»Imin bungaku« kara »sekai bungaku« e 「〈移民文学〉から〈世界文学〉へ」[A migrációs irodalomtól a világirodalomig]”. In: Tsuchiya (ed.): 土屋勝彦編: Ekkyōsuru bungaku『越境する文学』. Tokyo: Suiseisha, 238–262.
  52. Yildiz, Yasemin 2012. Beyond the mother Tongue: The Postmonolingual Condition. New York: Fordham University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctt13x0cqr
  53. Yin, Ha 2008. The writer as Migrant. London: University of Chicago Press.
  54. Wright, Chantal 2008. „Writing in the ’Grey Zone’: Exophonic Literature in Contemporary Germany”. German as a foreign language 2008/3: 26–42. (http://www.gfl-journal.de/3-2008/wright.pdf, 2018.12.24.)
  55. Wolff, Lynn L. 2014. W. G. Sebald’s Hybrid Poetics. Berlin: Walter de Gruyter. https://doi.org/10.1515/9783110340556
  56. Wright, Chantal 2010. „Exophony and Literary Translation”. Target 22/1: 22–39. https://doi.org/10.1075/target.22.1.03wri
  57. www.yokotawada.de, Tawada Yōko hivatalos honlapja, 2018.12.24.