Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 18 szám 2 (2026)
Tanulmányok

„Egy koreai táncosnő” – Ch’oe Sŭng-hŭi különböző megjelenési formái magyar újságcikkekben a XX. század közepén

PDF
  • Kata Blahó
Kata Blahó
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2026.2.6

Megjelent 2026-07-02

Kulcsszavak

  • Ch’oe Sŭng-hŭi,
  • Sai Shōki,
  • koreai táncos,
  • koreai tánctörténet,
  • koreai előadóművészetek,
  • magyar nyelvű újságcikk,
  • A Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Blahó, K. (2026). „Egy koreai táncosnő” – Ch’oe Sŭng-hŭi különböző megjelenési formái magyar újságcikkekben a XX. század közepén. Távol-Keleti Tanulmányok, 18(2), 211–226. https://doi.org/10.38144/TKT.2026.2.6

Copyright (c) 2026 Kata Blahó

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Habár a koreai előadóművészetek népszerűsége egyre nő hazánkban is, a Magyarországon fellépő művészek előadástörténetével kevesen foglalkoznak tudományos területeken. Ezen belül Ch’oe Sŭng-hŭi koreai táncos (1911–1969) munkásságának elemzői jórészt területspecifikus kutatást végeznek, így a volt keleti blokk országaiban folynak hasonló jellegű munkák. Magyar viszonylatban Csoma Mózes foglalkozott Ch’oe Sŭng-hŭi itt-tartózkodásával, ő azonban elsősorban diplomáciai szempontból mutatta be a témát. A jelen tanulmánynak a célja, hogy Ch’oe Sŭng-hui alakját nyomon kövesse és bemutassa azon újságokban és folyóiratokban megjelenő publikációk alapján, amelyeket a táncos élete folyamán adtak ki Magyarországon.
A kutatás alapját képező publikációk az Arcanum digitális adatbázisban hozzáférhető újságokban és folyóiratokban jelentek meg 1939 és 1965 között. Az így kigyűjtött 12 újságcikket a következő három kutatási kérdés szempontjából vizsgáltam meg: 1) hogyan jelenítették meg a magyar médiában Ch’oe Sŭng-hŭi-t? 2) Milyen képet mutatnak a koreai tánc történetéről és helyzetéről ezek a cikkek? És 3) hogyan jelent meg a koreai nyelv a kortárs magyar médiában?
Ch’oe Sŭng-hŭi nemzetközi karrierjét a japán gyarmati időszak alatt kezdte meg. Sai Shōki-ként, a Japán Császárság zászlaja alatt indult világkörüli turnéra, és fellépett az USA, Európa és Dél-Amerika számos nagyvárosában. 1939-ben Budapesten is fellépett volna, azonban a második világháború kitörése ezt megakadályozta. A fellelt publikációk közül négy foglalkozik az 1939-es európai turnéjával. Az 1945-ös felszabadulás után Észak-Koreába ment, ahol a Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének vezetője lett. A Művészegyüttes számos alkalommal fellépett a keleti blokk országaiban, így a gyűjtött cikkek túlnyomó része, a maradék nyolc, ebből az időszakból származik.
Az 1939-es publikációk ellentmondásos képet mutatnak: kettő japánként, kettő koreaiként hivatkozik Ch’oe-re, azonban mind a négyben megjelenik a korszakra jellemző szemlélet, amellyel a Távol-Kelet egzotikumát hangsúlyozták. A koreai háború időszaka alatt írt cikkekben Ch’oe inkább mint forradalmi harcos jelenik meg a társulat többi tagjával egyetemben; a háborún kívüli időszakban azonban mit kiváló táncost mutatják be.

PDF

Hivatkozások

  1. „Budapestre jön Sai Shoki, a világhírű koreai táncosnő.” Pesti Napló, 1939. augusztus 12.
  2. Deák György 1951. „Koreai táncosok Budapesten.” Táncművészet 1.2: 5–7.
  3. Dr. Sipos István 1965. „A Phenjani Ének- és Táncegyüttes vendégjátéka.” Muzsika 8.3: 21.
  4. „Egy koreai táncosnő.” Uj világ, 1948. június 18.
  5. Farkas Attila 1951. „A Koreai Művészegyüttes bemutatóján.” Élet és Irodalom (Irodalmi Ujság) 2.20: 7
  6. Jurzanov, Vladimir 1953. „Művészet a népért.” Táncművészet 3.6: 161–162.
  7. „Korea.” Táncművészet 6.3: 102.
  8. „Krónika – Csoi Szon-hi.” Táncművészet 2.1: 33.
  9. „Kulisszatitkok.” Nemzeti Ujság, 1939. augusztus 18.
  10. Kun Imre 1939. „Juniusi zenei élet Párisban.” Ujság, 1939. július 8.
  11. „Magyarok Páris zenei életében.” Ujság, 1939. március 8.
  12. „Nagy érdeklődés a Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttesének előadásai iránt.” Szabad Ifjúság, 1953. szeptember 2.
  13. Simon Gy. Ferenc. „Csö Szn Hi, a nagy táncosnő.” Magyar Ifjúság, 1957. augusztus 14.
  14. Atkins, E. Taylor 2010. Primitive Selves: Koreana in the Japanese Colonial Gaze, 1910–1945. Berkeley: University of California Press.
  15. Ch’oe, Sŭng-hŭi 최승희 1958. Muyonggŭk taebon chip 무용극 대본 집 [Táncdarabok szövegkönyv gyűjteménye]. P’yŏngyang: Chosŏn Yesul Ch’ulp’ansa.
  16. Chŏng Su-ung 정수웅 2011. Ch’oe Sŭng-hŭi – Kyŏkdongŭi sidaerŭl saldagan ŏnŭ muyongga-ŭi saengaewa yesul 崔承喜 – 격동의 시대를 살다간 어느 무용가의 생애와 예술 [Ch’oe
  17. Sŭng-hŭi – Egy viharos időket átvészelt táncos élete és művészete]. Sŏul: Nunbit.
  18. Csoma Mózes 2015. Sövény Aladár, a hazai koreanisztika úttörője. Budapest: ELTE.
  19. Csoma, Mózes 2020. „A mosaic tracing the unknown years of Choi Seung-hee.” Korea JoongAng Daily. https://koreajoongangdaily.joins.com/2020/08/20/national/ diplomacy/Choi-Seunghee-iconic-dancer/20200820164000423.html (utolsó letöltés: 2024. 11. 24.)
  20. Hong, Sun-pyo – Jang, Nam-won – Oh, Jin-kyeong – Kim, Myung-sook – Moon, Suk-hie 2011.
  21. Understanding Korean Art – From the Prehistoric through the Modern Day. Paju: Jimoondang.
  22. Kang, Minsoo 2022. „The problem with ‚han’ 한 恨”. Aeon. https://aeon.co/essays/against-hanor-why-koreans-are-not-defined-by-sadness (utolsó letöltés: 2024. 11. 24.)
  23. Kim Ch’aewŏn 김채원 2008. Ch’oe Sŭng-hŭi-ŭi ch’um – kyesŭnggwa pyŏnyong – 최승희의춤 – 계승과 변용 – [Ch’oe Sŭng-hŭi tánca – fejlődés és változások –]. Sŏul: Minsokwon.
  24. Kim, Jeehey. 2023. Photography and Korea. London: Reaktion Books.
  25. Son, Okju 2016. „Shinmuyong (ca. 1926).” Routledge Encyclopedia of Modernism. Taylor and Francis. https://www.rem.routledge.com/articles/shinmuyong-ca-1926. https://doi.org/10.4324/9781135000356-REM1247-1 (utolsó letöltés: 2026. 02. 05.)
  26. Suh, Jiyoung 2013. „The „New Woman” and the Topography of Modernity in Colonial Korea”. Korean Studies 37: 11–43. https://doi.org/10.1353/ks.2013.0007