Évf. 16 szám 1 (2024)
Tanulmányok

Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése: Himiko és Iyo

Laura Barát
Károli Gáspár Református Egyetem
Bio

Megjelent 2024-01-04

Kulcsszavak

  • Yayoi-kor,
  • Kofun-kor,
  • női sámánok,
  • Himiko,
  • Nyugati Királyi Anya,
  • hime-hiko sei,
  • matriarchális társadalom,
  • patriarchális társadalom,
  • szakrális hatalom
  • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Barát, L. (2024). Sámánnők és női uralkodók szerepének újraértelmezése: Himiko és Iyo. Távol-Keleti Tanulmányok, 16(1), 75–101. https://doi.org/10.38144/TKT.2024.1.3

Absztrakt

Jelen tanulmány a nők, az uralkodás és a szakrális hatalom – jelen esetben a sámánizmus – összefüggéseit tárgyalja a késő Yayoi- és Kofun-kori japán társadalom kontextusában. A tanulmány központjában Wa ország királynői, Himiko és Iyo állnak, illetve az ő helyük – vagy annak hiánya – a hagyományos japán uralkodók között. A téma Magyarországon ugyan kevésbé ismert, külföldi viszonylatban azonban alaposan vizsgált témáról van szó. Kutatásom során főként másodlagos forrásokból dolgoztam, amelyekből összegyűjtöttem a témámhoz kapcsolódó fontosabb tanulmányokat, és ezeket ütköztetve vontam le saját következtetéseimet. Habár a nemzetközi szakirodalom gyakran foglalkozik ezzel a kérdéssel, az általam vizsgált kutatások nagy része nem került kapcsolatba egymással, ezért úgy vélem jelen tanulmány új perspektívát tud nyújtani.

Himiko és Iyo a japán krónikákban, a Kojiki-ben és a Nihonshoki-ban nem jelennek meg, annak ellenére, hogy a Gishi című kínai krónika részletesen beszámol Himiko uralkodásáról. Ennek oka az lehet, hogy a későbbi császári dinasztia apaági trónutódlási rendszerébe nem tudták őket beleilleszteni. Ekkor még ugyanis vagy nem létezett szabály az örökösödést illetően, vagy valamilyen nőközpontú örökösödésről lehetett szó. A Kofun-kor középső felétől már az archeológiai leletek alapján arra lehet következtetni, hogy ekkor már megkezdődött az átmenet egy patriarchálisabb társadalom felé. Ez nagyobb valószínűséggel bizonyult egybefüggő folyamatnak, mintsem egy vallási forradalom (Ellwood 1990) eredményének. Elképzelhető, hogy Himiko idejében Japánban is elterjedt volt a Nyugati Királyi Anya matriarchális kultusza, akinek avatárjaként Barnes (2014) Himikót feltételezi. Jelen tanulmány amellett foglal állást, hogy mivel ez már a mítosz késő Han-kori változata volt (amelyben már megjelenik a Királyi Anya párja, a Keleti Királyi Apa is), valójában már ez is egy lépés volt a patriarchalizálódás felé – tulajdonképpen ez fektethette le a későbbi hime-hiko szei (duális női-férfi uralkodás) hagyományát. A legnagyobb hatást azonban a militarizálódás fejtette ki erre a folyamatra, amely már jóval Himiko uralkodása előtt megkezdődött. Mindazonáltal kijelenthetjük, hogy ebben a korban még a szakrális és a politikai vezető szerepe nemtől független lehetett.

Hivatkozások

  1. Woren chuan [Wajinden]. https://ctext.org/text.pl?node=603372&if=en (utolsó letöltés: 2023.08.30.).
  2. Arakawa Rie 荒川理恵 2001: „Amaterasu to Seiōbo アマテラスと西王母 [Amaterasu és a Nyugati Királyi Anya].” Gakushūin Daigaku Jōdai Bungaku Kenkyū 学習院大学上代文 学研究 26: 1–14.
  3. Aston, William G. 1896. Nihongi. Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. Lon- don: The Japan Society.
  4. Barnes, Gina L. 2007. State Formation in Japan: Emergence of a 4th-century ruling elite. Lon- don: Routeledge.
  5. Barnes, Gina L. 2014. „A Hypothesis for Early Kofun Rulership.” Japan Review 27: 3–29. https:// doi.org/10.15055/00005990
  6. Brown, Delmer M. 1993. „The Yamato Kingdom.” In: Delmer M. Brown (ed.) The Cambridge History of Japan. New York: Cambridge University Press, 108–162. https://doi.org/10.1017/CHOL9780521223522.005
  7. Como, Michael 2009. Weaving and binding: immigrant gods and female immortals. Honolulu: University of Hawai’i Press. https://doi.org/10.21313/hawaii/9780824829575.001.0001
  8. Edwards, Walter 1983. „Event and Process in the Founding of Japan: The Horserider Theory in Archeological Perspective.” The Journal of Japanese Studies 9.2: 265–295. https://doi. org/10.2307/132294
  9. Edwards, Walter 1996. „In pursuit of Himiko.” Monumenta Nipponica 51.1: 53–79. https://doi. org/10.2307/2385316
  10. Ellwood, Robert S. 1990. „The Sujin Religious Revolution.” Japanese Journal of Religious Stud- ies 17.2–3: 199–217. https://doi.org/10.18874/jjrs.17.2-3.1990.199-217
  11. Hane, Mikiso 1991. Premodern Japan: A Historical Survey. Boulder: Westview Press.
  12. Hori Ichiro 1975. „Shamanism in Japan.” Japanese Journal of Religious Studies 2.4: 231–287. https://doi.org/10.18874/jjrs.2.4.1975.231-288
  13. Kazár Lajos 1982. Kodzsiki. Régi történetek feljegyzései. Sydney: Magyar Történelmi Társulat. Kidder Jr., J. Edward 2007. Himiko and Japan’s elusive chiefdom of Yamatai: archaeology, histo-
  14. ry and mythology. Honolulu: University of Hawai’i Press.
  15. Kidder Jr., J. Edward 1993. „The earliest societies in Japan.” In: Delmer M. Brown (ed.) The Cambridge History of Japan. New York: Cambridge University Press, 48–107. https://doi. org/10.1017/CHOL9780521223522
  16. Kirkland, Russel 1997. „The Sun and the Throne. The Origins of the Royal Descent Myth in An- cient Japan.” Numen 44.2: 109–152. https://doi.org/10.1163/1568527972629786
  17. Kishimoto Naofumi 2013. „Dual Kingship in the Kofun Period as Seen from the Keyhole Tombs.”
  18. Journal of the Urban-Culture Research Center 4: 1–21.
  19. Kitagawa, Joseph M. 1990. „Some Reflections on Japanese Religion and Its Relationship to the Imperial System.” Japanese Journal of Religious Studies 17.2–3: 129–178. https://doi. org/10.18874/jjrs.17.2-3.1990.129-178
  20. Lázár Marianna 2022. 魏志倭人傳. „A Vej-dinasztia története – Feljegyzések a va népről.” Or-
  21. pheus Noster 2.14: 7–24.
  22. Maeda Haruto 前田晴人 2015. „Joō Himiko no saikonseibi to Mimoroyama no Denshō. 女王卑 弥呼の聖婚祭儀と御諸山の伝承 [Himiko királynő szent esküvői szertartása és az Omo- ro-hegy hagyományai].” Chīki Sōgō Kenkyūjo Kiyō 地域総合研究所紀要 7: 3–26.
  23. Miller, Laura 2014. „Rebranding Himiko, the Shaman Queen of Ancient History.” Mechademia 9 (Origins): 179–198. https://doi.org/10.1353/mec.2014.0015
  24. Naoki Kōjirō 1993. „The Nara state.” In: Delmer M. Brown (ed.) The Cambridge Histo- ry of Japan. New York: Cambridge University Press, 221–267. https://doi.org/10.1017/ CHOL9780521223522
  25. Nitō Atsushi 仁藤淳史2009. Himiko to Toyo Wakoku no joōtachi 卑弥呼と台与、倭国の女王
  26. たち [Wa ország királynői: Himiko és Iyo]. Tōkyō: Yamakawa Shuppansha.
  27. Okazaki Takashi 1993. „Japan and the continent.” In: Delmer M. Brown (ed.) The Cambridge History of Japan. New York: Cambridge University Press, 268–316. https://doi.org/10.1017/CHOL9780521223522.008
  28. Piggott, Joan R. 2003. „The Last Classical Female Sovereign: Kōken-Shōtoku Tennō.” In Dorothy Ko – Jahyun Kim Haboush – Joan R. Piggott (eds.) Women and Confucian Cultures in Premodern China, Korea, and Japan. University of California Press, 47–75. https://doi. org/10.1525/9780520927827-006
  29. Sakamoto Taro 1991. The six national histories of Japan. Ford. John S. Brownlee. Vancouver: UBC Press.
  30. Seike Akira 清家章 1998. „Josei shucchō to gunjiken. 女性首長と軍事権 [Női nemzetségfők
  31. és a katonai hatalom].” Machikaneyama ronsō. Rekishihen 待兼山論叢. 史学篇 32: 25–47. Torao Toshiya 1993. „Nara economic and social institutions.” In: Delmer M. Brown (ed.) The
  32. Cambridge History of Japan. New York: Cambridge University Press, 415–452. https://doi. org/10.1017/CHOL9780521223522
  33. Totman, Conrad 2006. Japán története. Budapest: Osiris.
  34. Tsurumi, E. Patricia 1981. Japan’s Early Female Emperors. Historical Reflections 8.1: 41–49. Yamaji Masanori 1989. Japán történelem és hagyományok. Budapest: Gondolat.
  35. Yoshie Akiko – Shapiro, Michael – Kinoshita Tomoko 2014. „When Antiquity Meets the Modern: Presenting the Female Rulers in the Making of Japanese History.” Teikyō Journal of History 29: 400–365.
  36. Yoshie Akiko – Tonomura Hitomi – Takata Azumi Ann 2013. „Gendered Interpretations of Fe- male Rule: The Case of Himiko, Ruler of Yamatai.” U.S.–Japan Women’s Journal 44: 3–23. https://doi.org/10.1353/jwj.2013.0009