Évf. 13 szám 2021/2 (2022)
Tanulmányok

A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra

András Zsigmond Albeker
Tōkai Gakuin Egyetem Humán Kapcsolatok Kar; ToBuCo Szakiskola Üzleti tanulmányok szakirány, óraadó

Megjelent 2022-09-05

Kulcsszavak

  • gyorsírás,
  • japán nyelv,
  • nyelvtörténet,
  • Meiji-korszak,
  • írástörténet,
  • japanisztika
  • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Albeker, A. Z. (2022). A sino-japán írásrendszer hatása a gyorsírásra. Távol-Keleti Tanulmányok, 13(2021/2). https://doi.org/10.38144/TKT.2021.2.2

Absztrakt

A japán gyorsírás Lindsley és Graham rendszerének adaptálásával született meg, és 1883-ra datálható az első alkalmazása. Azonban a gyorsírás fejlesztői, használói a sino-japán írásrendszerből is merítettek, úgy mint

  1. okototen (乎古止点)
  2. kanaírás
  3. kanji, illetve bushu

Az egyéb hatások az írásirány, a dakuten (濁点) és a hatsuon (撥音) jelölése, valamint a japán-sinojapán szópárok felhasználása. Ezek a hatások nem korlátozódnak a Meiji kori gyorsírásokra, a modern gyorsírásokban is kimutathatók.