Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 12 szám 2020/1 (2021)
Tanulmányok

Kulturális eltérések értelmezése Dél-Koreában magyar szemmel

PDF
  • Anda Nóra Milassin
Anda Nóra Milassin
BCE
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.7

Megjelent 2021-02-25

Kulcsszavak

  • kultúra,
  • kultúrakutatás,
  • Dél-Korea,
  • kritikai realizmus,
  • kvalitatív kutatás,
  • Nvivo szoftver
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Milassin, A. N. (2021). Kulturális eltérések értelmezése Dél-Koreában magyar szemmel. Távol-Keleti Tanulmányok, 12(2020/1), 151–167. https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.7

Copyright (c) 2021 a szerző(k)

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Az új kultúrákkal való találkozás és az egyének beilleszkedésének folyamata önmagában is érdekes kutatási terület, de az különösen, hogy azonos kultúra tagjai más kultúrákat mi alapján találnak vonzónak, míg más kultúrák semleges vagy épp negatív érzéseket keltenek bennük. A „vonzó” kultúrák otthonos érzést adnak a magyar kultúra tagjának, míg a „taszító” kultúrákban az egyén szinte elképzelhetetlennek tartja a szoros viszonyt a két kultúra között. Azevedo (2011) kutatásai alapján tudjuk, hogy hatalmas kulturális különbségek ellenére is zökkenőmentes lehet az együttműködés két kultúra tagjai között, de két kultúra találkozása mindig hatással van az egyénekre. A kutatás ezeket a kulturális hatásokat és a vonzó/taszító kulturális jellegzetességeket vizsgálja. A tanulmány a dél-koreai kultúra magyar szempontból való mélyebb megértésére irányuló kutatás eredményeit mutatja be. A magyar kultúra tagjait kérdezte a koreai kultúrában megélt élményeikről, tapasztalataikról, gondolataikról. Földrajzilag két igen távoli kultúráról van szó, amelyek történelme, értékei, hagyományai merőben eltérőek. A kutatási előfeltevés szerint a markáns kulturális különbözőségeket a két kultúrában mélyen kódolt értékek adják, amelyek a kultúra tagjainak cselekedetein keresztül megismerhetők. A tanulmány a dél-koreai és a magyar kultúra találkozásakor megtapasztalt kulturális eltérések értelmezését mutatja be a kétkultúra együttműködési hatékonyságának a javítása érdekében.

PDF

Hivatkozások

  1. Azevado, G. 2011. „Intercultural integration in Sino-Brazilian joint ventures.” In: Cross-Cultural Management in Practice: Culture and Negotiated Meanings. Edward Elgar Publishing Limited.
  2. Chevrier, S. 2009. „Is National Culture Still Relevant to Management in a Global Context? The Case of Switzerland.” International Journal of Cross Cultural Management 9:83. https://doi.org/10.1177/1470595809335723
  3. Choi, S. Kim, K. 2000. „The Internal Structure of Korean Social Chemyeon.” Korean Journal of Social and Personality Psychology 14: 85–202.
  4. De Bary, W.T 1988. East Asian civilizations: a dialogue in five stages. Harvard University Press.
  5. Gudykunst, W. B. – Kim, Y. Y. 1997. Communicating with Strangers. Boston: McGraw Hill.
  6. Herman, J. 2003. Trauma és gyógyulás. Budapest: Háttér-Kávé-NANE.
  7. Hahm, C. 1997. „The Confucian Political Discourse.” Korea Journal. Seoul, Winter.
  8. Hall, E. T. – Hall, M. R. 1989. Understanding Cultural Differences. Yarmouth/ME: Intercultural Press.
  9. Hall, E. T. 1960. „The Silent Language of Overseas Business.” Harvard Business Review 38. May-June.
  10. Hidegh, A. – Gelei, A. – Primecz, H. 2014. „Mi a baj a modern szervezetekkel? Kritikai menedzsment elméletek – bevezetés What is the problem with modern organizations? Critical management studies – An introduction.” Vezetéstudomány 45/6.
  11. Hofstede, G. 1991. Cultures and Organizations: Software of the Mind. London: McGraw-Hill.
  12. Hofstede, G. – Bond, H. 1988. „The Confucius Connection: From Cultural Roots to Economic Growth.” Organizational Dynamics 16/4: 4–21. https://doi.org/10.1016/0090-2616(88)90009-5
  13. Hsieh, H-F. – Shannon, S. E. 2005. „Three Approaches to Qualitative Content Analysis.” Qualitative Health Research 15/9:1277–1288. https://doi.org/10.1177/1049732305276687
  14. Keum, Jang-tae 2000. „Confucianism and Korean Thoughts.” Korean Studies Series 10. Jimoodang Publishing Company, Korea
  15. Kim, Doo-hyon 1969. A Study of Korean Family System. Seoul: National University Press.
  16. Kim, Y. – Yang, J. 2013. „Impact of Chemyeon on Koreans’ Verbal Aggressiveness and Argumentativeness.” Korea Journal 53/3: 48–77. https://doi.org/10.25024/kj.2013.53.3.48
  17. Kluckhohn, C. 1951. „Values and Value Orientations in the Theory of Action. An Exploration in Definition and Classification.” In: Parsons, T. – Shils, E. A. (eds.): Toward a General Theory of Action. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 388–433. https://doi.org/10.4159/harvard.9780674863507.c8
  18. Krippendorff, K 1989. Content Analysis. Annenberg School for Communication, Departmental Papers. University of Pennsylvania.
  19. Koreai közmondások 2014. Ford és szerk. M. Nagy Miklós. Budapest: Kelet Kiadó.
  20. Kuhn, T. 1984. A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Gondolat Kiadó.
  21. Kultúrák@kontextusok.kommunikáció 2007 Szerk: Dr. Hidasi Judit. Budapest: Perfekt Zrt.
  22. Lias, M. 2015. South Korea’s Real Culture of Shame, Korea Exposé. https://koreaexpose.com/south-koreas-real-culture-of-shame/ (Letöltve: 2017. október 8.)
  23. Oberg, K. 1955. „Cultural shock. Adjusment to new cultural environments.” Practical Anthropology 7: 177–182. https://doi.org/10.1177/009182966000700405
  24. Osváth Gábor 2003. „A távol-keleti verbális kommunikáció néhány sajátossága.” In: Tóth Szergej (szerk.): Nyelvek és Kultúrák találkozása. Szeged: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara, 41–44.
  25. Park, Myung-seok 1999. Communication Styles in Two Different Cultures: Korean and American. Seoul: Hanshin Publishing Co.
  26. Primecz, H. 1999. „Hofstede – más szemmel.” Marketing és Menedzsment 3–4:111–115.
  27. Primecz, H. 1999. „A szervezeti tudás születése. A szervezetelméletek pozitivista, kritikai realista és posztmodern megközelítése.” Vezetéstudomány 30.6:
  28. Primecz, H. – Romani, L. – Sackmann, S. (eds.) 2011. Cross-Cultural Management in Practice. Culture and Negotiated Meanings. Northampton: Edward Elgar. https://doi.org/10.4337/9780857938725
  29. Pye, L. W. 1985. Asian Power and Politics: The Cultural Dimensions of Authority. Harvard University Press.
  30. Sohn, Ho-min 1986. „Cross cultural patterns of honorifics and sociolinguastic sensitivity to honorific variables.” Papers in Linguistics 19/3: 365–401. https://doi.org/10.1080/08351818609389264
  31. Topcu K. 2005. „A kulturstandard módszer, mint az interkulturális kooperációk elemzésének egyedi eszköze.” Vezetéstudomány 36/10: 2–16.
  32. Topcu K. 2005. A kulturstandard-kutatás elmélete és gyakorlata magyar-osztrák menedzser-interakciókban: egy magyar szempontú jellemzés. PhD-értekezés, Budapest.