Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 17 szám 2 (2025)
Tanulmányok

A népkultúra „felfedezése” és jelentősége a japán identitásban

PDF
  • Mária Ildikó Farkas
Mária Ildikó Farkas
Károli Gáspár Református Egyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2025.2.4

Megjelent 2025-07-01

Kulcsszavak

  • furusato,
  • kokugaku,
  • Hirata Atsutane,
  • kulturális identitás,
  • japán népkultúra

Hogyan kell idézni

Farkas, M. I. (2025). A népkultúra „felfedezése” és jelentősége a japán identitásban. Távol-Keleti Tanulmányok, 17(2), 109–128. https://doi.org/10.38144/TKT.2025.2.4
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

A furusato (egy idilli vidéki otthon iránti nosztalgikus érzés) fogalma ma is fontos része a japán kulturális identitásnak, bár képe egyértelműen a vidékhez és a hagyományos értelemben vett népkultúrához kötődik. A fogalom eredetét általában a XIX. század második felének Meiji-kori modernizációs folyamatán belül értelmezik, noha a népkultúra jelentőségének eredői megtalálhatók a XIX. század eleji kollektív identitás kialakulásának a folyamatában. Az Edo-korban a kokugaku kulturális mozgalma az ősi japán nyelv, irodalom, mítoszok, történelem tanulmányozásával a japán „eredeti kultúra” meghatározására tett kísérletet. A folyamatban fontos szerepet kapott a „kultúra” mint a közösség összetartó kerete, és ebben kiemelten a „nyelv” mint a kollektív identitás elsődleges hordozója. Ebben az eszmében a népnyelv jelentősége, „rehabilitációjának” a szükségessége is hangot kapott, így a népnyelv és a népkultúra is bekerült a diskurzusok tematikájába, elsősorban Hirata Atsutane munkásságának köszönhetően. Ez a folyamat a Közép-Kelet-Európában a XVIII. század végén és a XIX. században felvirágzó, a kollektív identitás megfogalmazását célzó kulturális mozgalmakkal mutat hasonlóságot. A XIX. századi (nyugati típusú) modernizáció során a XX. század elejére a japán felfogásban az eredeti japán kultúrát és hagyományt megtestesíteni látszó népkultúra jellegzetességei a japán identitás részeként fogalmazódtak meg, ami szintén hasonlítható a közép-kelet-európai modernizációs és identitásdiskurzusok akkori folyamatához. A modernizációtól érintetlen parasztság eszméje a XIX. században elterjedt nézet volt, de a nemzeti identitásban csak ott kapott jelentős szerepet, ahol a modernizációt a társadalom idegen befolyásnak és/vagy nyomásnak, azaz „kívülről jövőnek” érezte, és a saját kultúra védelmében a közösségek kulturális örökségének meghatározásakor gyakran a vidéki, mezőgazdasági hagyományokhoz fordult. A népkultúra mint a kollektív identitás egyik legfontosabb alapjának kérdése a modernizációs problematika mellett egy régóta létező, a nemzeti fejlődésről és a nemzettudatok kialakulásáról és jellegéről folytatott koncepcionális értelmezési vitához is kapcsolható. A kérdést a globális modernizációs keret mellett koncepcionális megközelítésű kontextusban is lehet vizsgálni és a kulturális identitás, valamint a „kultúrnemzet” fogalmi keretei között értelmezni. Ez a megközelítés magyarázhatja, hogy a népkultúra hagyománya mind a mai napig él Japánban, többek között éppen a furusato ideájában.

PDF

Hivatkozások

  1. Anderson, Benedict 1991. Imagined Communities: Reflections on the Origin and Spread of Nationalism, London: Verso.
  2. Bellah, Robert 1985. Tokugawa Religion. The Cultural Roots of Modern Japan. New York: Free Press.
  3. Breuilly, John 1993. Nationalism and the State. Manchester: Manchaster University Press.
  4. Burns, Susan L. 2003. Before the Nation: Kokugaku and the Imagining of Community in Early Modern Japan. Durham: Duke University Press. https://doi.org/10.1215/9780822384908
  5. Chakrabarty, Dipesh 1998. „Afterword. Revisiting the Tradition/Modernity Binary.” In: Stephen Vlastos (ed.): Mirror of Modernity: Invented Traditions of Modern Japan. Berkeley, CA: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520918177-022
  6. Cornis-Pope, Marcel – John Neubauer (eds.) 2004. History of the Literary Cultures of East-Central Europe. Junctures and disjunctures in the 19th and 20th centuries. Amsterdam: John Benjamins Publishing Co. https://doi.org/10.1075/chlel.xix
  7. Csurgó, Bernadett 2016. „Nostalgia for the rural. Cultural heritage-based tourism and community building in rural Hungary.” In: Proceedings of Heritage. 5th International Conference on Heritage and Sustainable Development. Barcelos: Green Lines, 1583–1592.
  8. Delanty, Gerald 2012. „The Historical Regions of Europe: Civilizational Backgrounds and Multiple Routes to Modernity.” Historická Sociologie 1: 9–24. https://doi.org/10.14712/23363525.2014.35
  9. Farkas, Ildikó 2013. „The Japanese Nation Building in European Comparison”, Acta Asiatica Varsoviensa 26: 7–27.
  10. Farkas Mária Ildikó 2014. „Kitalált, felújított vagy valódi hagyományok?” Távol-Keleti Tanulmányok, 4.1–2: 79–98.
  11. Farkas, Mária Ildikó 2015. „Cultural identity, nation building, modernization. Defining identity in Japan and East-Central Europe in the 18th and early 19th century.” In: Melinda Papp (Pappová) (ed.): Encounters with Japan. Japanese Studies in the Visegrad Four Countries. Budapest: Eötvös University Press, 51–86.
  12. Farkas Mária Ildikó 2016. „Kulturális identitás, nemzetépítés, modernizáció A kulturális és nemzeti identitás megfogalmazása Japánban és Közép-Európában a 18–19. században.” Orpheus Noster VIII.1: 44–63.
  13. Farkas, Mária Ildikó 2016. „Reconstructing Tradition. The Debate on ʽInvented Tradition’ in the Japanese Modernization.” Acta Asiatica Varsoviensia 29: 31–46.
  14. Farkas Ildikó 2018. A japán modernizáció ideológiája. Budapest: L’Harmattan–KRE.
  15. Farkas, Mária Ildikó 2020. „Homeland in the Discourses of Collective Identity of Early 19th Century in Japan and Central Europe.” In: Christopher Craig – Enrico Fongaro – Aldo Tollini (eds.): Furusato: 'Home' at the nexus of history, art, society, and self. Milan: Mimesis International, 195–214.
  16. Farkas Mária Ildikó 2024. „Hazai tudományok és külföldi hatások? Hirata Acutane nézeteinek külső forrásai.” In: Doma Petra – Farkas Mária Ildikó (szerk.): Kortárs Japanológia V. Budapest: KRE – L’Harmattan, 229–258.
  17. Flueckiger, Peter 2011. Imagining Harmony: Poetry, Empathy, and Community in Mid-Tokugawa Confucianism and Nativism. Stanford: Stanford University Press.
  18. Gellner, Ernest 2006. Nations and Nationalism. John Wiley & Sons.
  19. Hall, Stuart – du Gay, Paul (eds.) 1996. Questions of Cultural Identity. London – Thousand Oaks – New Delhi: SAGE Publications.
  20. Hansen, Wilburn 2006. „The Medium is the Message: Hirata Atsutane’s Ethnography of the World Beyond.” History of Religions 45.4: 339–372.
  21. Hansen, Wilburn 2008. When Tengu Talk: Hirata Atsutane's Ethnography of the Other World, Honolulu: University of Hawai‘i Press. https://doi.org/10.1558/arsr.v23i1.118
  22. Hardacre, Helen 2017. Shinto. A history. Oxford: Oxford University Press.
  23. Harootunian, Harry D. 1988. Things Seen and Unseen: Discourse and Ideology in Tokugawa Nativism. Chicago: University of Chicago Press.
  24. Havens, Thomas R. H. 1974. Farm and Nation in Modern Japan. Agrarian Nationalism, 1879-1940. Princeton–London: Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400872169
  25. Hobsbawm, Eric 1990. Nations and Nationalism since 1780. Cambridge: Cambridge University Press.
  26. Hobsbawm, Eric – Terence Ranger (eds.) 1983. The Invention of Tradition. Cambridge: Cambridge University Press.
  27. Hofer, Tamás 1995. „The ‘Hungarian Soul’ and the ‘Historic Layers of National Heritage’: Conceptualizations of Hungarian Folk Culture, 1880–1944.” In: Ivo Banac – Katherine Verdery (eds.): National Character and National Ideology in Interwar Eastern Europe. New Haven: Yale Center For International and Area Studies, 64–81.
  28. Horel, Catherine 2009. Cette Europe qu'ondit centrale des Habsbourg à l'intégratio européenne, 1815–2004. Paris: Beauchesne.
  29. Hroch, Miroslav 1996. „From National Movement to the Fully-formed Nation: The Nation-building Process in Europe.” In: Gopal Balakrishnan (ed.): Mapping the Nation. New York–London: Verso, 78–97.
  30. Hroch, Miroslav 2007. „National Romaniticism.” In: Balázs Tencsényi – Michale Kopecek (eds.): Discourse of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770–1945). Texts and Commentaries. Vol. 2. National Romanticism – The Formation of National Movements. Budapest–New York: CEU Press, 4–21.
  31. Ito, Abito 1997. Aspects of Japanese Culture and Society: An Anthropologist's View. Tokyo: International Society for Educational Information.
  32. Jedlicki, Jerzy 1973. „Native Culture and Western Civilization. Essay from the History of Polish Social Thought of the Years 1764–1863.” Acta Poloniae Historica 28: 63– 85.
  33. Jedlicki, Jerzy 1999. A Suburb of Europe: Nineteenth-century Polish Approaches to Western Civilization. Budapest: Central European University Press. https://doi.org/10.1515/9789633865538
  34. Jungmann, Jozef 2007. „Second Conversation Concerning the Czech Language.” In: Balázs Tencsényi – Michal Kopecek (eds.): Disourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries, Vol. 1I. National Romanticism – The Formation of National Movements. Budapest–New York: CEU Press, 103–111. https://doi.org/10.1515/9786155211249-014
  35. Kiss Gy. Csaba 2011. „Hol vagy, hazám?” Kelet-Közép-Európa himnuszai. Budapest: Nap Kiadó.
  36. Kitromilides, Paschalis M. 2006. „The Enlightenment in Southeast Europe: Introductory considerations.” In: Balázs Tencsényi – Michal Kopecek (eds.): Disourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries, Vol. 1. Late Enlightenment – Emergence of the Modern National Idea. Budapest–New York: CEU Press, 45–56.
  37. Larsson, Ernils 2023. „Addressing the Shinto establishment: ʽFaith talk’ and ʽGod talk’ in political rhetoric in contemporary Japan.” Contemporary Japan (online megjelenés: 2023. augusztus 31.) https://doi.org/10.1080/18692729.2023.2251806
  38. Lelewel, Joachim 2007. „Legitimacy of the Polish Nation.” In: Balázs Tencsényi – Michal Kopecek (eds.): Disourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries, Vol. I1. Vol. 1I. National Romanticism – The Formation of National Movements. Budapest–New York: CEU Press, 33–41. https://doi.org/10.1515/9786155211249-005
  39. Malý, Jakub 2007. “Our National Rebirth.” In: Balázs Tencsényi – Michal Kopecek (eds.): Disourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770-1945). Texts and Commentaries, Vol. I1. Vol. 1I. National Romanticism – The Formation of National Movements. Budapest–New York: CEU Press, 65–71.
  40. McNally, Mark 2005. Proving the way: conflict and practice in the history of Japanese nativism. Cambridge, MA: Harvard University Asia Center. http://dx.doi.org/10.1163/9781684174096
  41. Mijachi Masato 宮地正人 2004. Meiji ishin to Hirata kokugaku 明治維新と平田国学 [A Meiji-restauráció és a Hirata kokugaku]. Tōkyō: Kokuritsu Rekishi Minzoku Hakubutsukan.
  42. Mijachi Masato 宮地正人 2015. Rekishi no naka no “yoakemae”: Hirata kokugaku no bakumatsu ishin 歴史のなかの『夜明け前』―平田国学の幕末維新 [„Hajnal előtt” a történelemben: A Hirata kokugaku az Edo-kor végén] Tōkyō: Yoshikawa Kōbunkan.
  43. Mitsumatsu, Makoto 2020. „The Successors of Hirata Theology.” Religious Studies in Japan 5: 53–80.
  44. Moriya, Katsuhisa 1991. „Urban Networks and Information Networks.” In: Chie Nakane – Shinzaburo Oishi (eds.): Tokugawa Japan. The social and economic Antecedents of Modern Japan. Tokyo: University of Tokyo Press, 118–119.
  45. Morrison, Lindsay R. 2013. „Home of the Heart: the Modern Origins of Furusato.” ICU Comparative Culture 45: 1–27.
  46. Murakami, Yasusuke 1984. ‟Ie Society as a Pattern of Civilization.” Journal of Japanese Studies 10.2: 302–312.
  47. Murakami Yasusuke 村上泰亮 1994. Bunmei to shite no ie shakai. 文明 と して の 家 社会 [Az ie-társadalom mint civilizáció]. Tōkyō: Chūō Kōronsha.
  48. Neubauer, John 2010. ‟Petőfi: Self-Fashioning, Consecration, Dismantling.” In: Marcel Cornis-Pipe – John Neubauer (eds.): History of the Literary Cultures of East-Central Europe. Junctures and Disjunctures in the 19th and 20th Centuries. Volume IV: Types and Stereotypes Amsterdam–Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 40– 55. https://doi.org/10.1075/chlel.xxv.05ne
  49. Niederhauser Emil 1981. The Rise of Nationality in Eastern Europe. Budapest: Corvina.
  50. Nosco, Peter 1990. Remembering Paradise: Nativism and Nostalgia in Eighteenth-Century Japan. Cambridge, MA: Harvard University Press. https://doi.org/10.1163/9781684170081
  51. Notehelfer, F. G. 1999. ‟Review on Mirror of Modernity.” Journal of Japanese Studies 25.2: 432–438. https://doi.org/10.2307/133333
  52. Okey, Robin 1992. ‟Central Europe / Eastern Europe: Behind the Definitions.” Past & Present 137: 102–133. https://doi.org/10.1093/past/137.1.102
  53. Ring Éva 2004. Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján. Budapest: ELTE Eötvös.
  54. Robertson, Jennifer 1991. Native and Newcomer: Making and Remaking a Japanese City Berkeley, CA: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520915022
  55. Robertson, Jennifer 1998. ‟It Takes a Village: Internationalization and Nostalgia in Postwar Japan.” In: Stephen Vlastos (ed.): Mirror of Modernity: Invented Traditions of Modern Japan. Berkeley, CA: University of California Press, 110–132. https://doi.org/10.1525/9780520918177-012
  56. Santos, Alexandre R. 2024. ‟On the nature of tradition: The Japanese notion of furusato and a historical quest for place.” History and Anthropology, 1–21. https://doi.org/10.1080/02757206.2024.2337626
  57. Scheiner, Erwin 1988. ‟The Japanese Village. Imagined, Real, Contested.” In: Stephen Vlastos (ed.): Mirror of Modernity: Invented Traditions of Modern Japan. Bekeley, CA: University of California Press, 67–94. https://doi.org/10.1525/9780520918177-009
  58. Szűcs Jenő 1983. Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest: Magvető.
  59. Szűcs, Jenő 1988. ‟The three historical regions of Europe: an outline.” In: John Keane (ed.): Civil Society and the State. London: Verso, 291–33.
  60. Takó Ferenc 2017. „Fordítva: Nyugati társadalomfilozófiai koncepciók és terminusok „japanizációja” a korai Meiji érában.” Távol-keleti Tanulmányok 9.2: 151–187. https://doi.org/10.38144/TKT.2017.2.7
  61. Takó Ferenc 2018. „Tükör által. A nyugati filozófiai tradíció szerepe a Meiji-megújulás önértelmezésében.” Távol-keleti Tanulmányok 10.2: 159–198. https://doi.org/10.38144/TKT.2018.2.7
  62. Teeuwen, Mark 2006. ‟Kokugaku vs. Nativism.” Monumenta Nipponica 61.2: 227–242. DOI:10.1353/mni.2006.0023
  63. Tencsényi, Balázs – Michal Kopecek (eds.) 2006. Disourses of Collective Identity in Central and Southeast Europe (1770–1945). Texts and Commentaries, Vol. 1, Late Enlightenment – Emergence of the Modern National Idea. Budapest–New York: CEU Press.
  64. Vlastos, Stephen 1998. ‟Agrarianism without Tradition: The Radical Critique of Prewar Japanese Modernity.” In: Stephen Vlastos (ed.): Mirror of Modernity: Invented Traditions of Modern Japan. Berkeley, CA: University of California Press, 79–95. https://doi.org/10.1525/9780520918177-010
  65. Vlastos, Stephen 1998. ‟Tradition. Past/Present Culture and Modern Japanese History.” In: Stephen Vlastos (ed.): Mirror of Modernity: Invented Traditions of Modern Japan. Berkeley, CA: University of California Press, 1–18. https://doi.org/10.1525/9780520918177-004
  66. Wachutka, Michael 2012. Kokugaku in Meiji-period Japan. The Modern Transformation of National Learning and the Formation of Scholarly Societies. Leiden, Boston: Global Oriental.
  67. Waswo, Ann 1999. ‟Review on Mirror of Modernity.” Monumenta Nipponica 54.1: 133–135. https://doi.org/10.2307/2668280
  68. Wojtan, Linda S. ‟Rice: It’s More Than Food In Japan.” Japan Digest, November 1993. http://spice.fsi.stanford.edu/sites/default/files/digest6.pdf (utolsó letöltés: 2016. augusztus 11.)
  69. Yoshida Asako 吉田麻子 2012. Chi no kyōmei: Hirata Atsutane o meguru shomotsu no shakaishi 知の共鳴 ―平田篤胤をめぐる書物の社会史 [A tudás visszhangja: A Hirata Atsutene-ről szóló könyvek társadalomtörténete]. Tōkyō: Perikansha.
  70. Yoshida Asako 吉田麻子 2016. Hirata Atsutane: Kōkyō szuru shisha, seija, kamigami 平田篤胤―交響する 死者・生者・神々 [Hirata Atsutane: A halottak, az élők és az istenek összhangja]. Tōkyō: Heibonsha.