A didaktika jelentősége és alkalmazása a digitális oktatási környezetben: Biztos iránytű vagy megbízhatatlan eszköz?
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.07Kulcsszavak:
digitális oktatás, módszertan, didaktika, oktatáselméletAbsztrakt
A didaktika tudományterülete pontosan leírja az oktatásnak azokat az elméleti kereteit, amelyeknek ismerete minden pedagógus számára biztos iránytűként szolgálhat a mindennapi oktatási gyakorlatban.
Az elmúlt évtizedekben a digitális eszközök hatására kitágultak a tanulási-tanítási terek, és a hagyományos tantermi környezet mellett különböző online, digitális oktatási környezetekben is lehetőségünk van tanítani és tanulni.
Jelen cikkünk célja amellett érvelni, hogy a hagyományos didaktikai elméletek a digitális oktatási környezetekben is biztos iránytűként szolgálhatnak.
Érvelésünk részben a nemrégiben megjelent Falus és Szűcs (2022) szerkesztette új didaktika kézikönyvön alapul. Ezen túl pedig sorra veszünk olyan példákat, amelyeken keresztül az szemléltethető, hogy talán soha korábban nem volt szükség ennyire a didaktikai ismeretekre, mint a digitális oktatás világában.
Hivatkozások
Barnucz, N., Botos, V., Dominek, D. L. & Ceglédi, Sz. (2022). Az NKE oktatóinak digitális kompetencia vizsgálata. [PowerPoint diasorozat]. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/NKE_DCE_0901_Barnucz%20Nóra.pdf (2022. szeptember 1.)
Benedek, A. (Ed.) (2008). Digitális pedagógia. Tanulás IKT környezetben. Typotex Kiadó.
Benedek, A. (Ed.) (2013). Digitális pedagógia 2.0. Typotex Kiadó.
Buda, A. (2020). Oktatás koronavírus idején. Tanárszakos hallgatók véleménye a távolléti oktatás idő-szakáról. Pedagógusképzés, 19(1–2), 61–86. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2020.1-2.04
Buda, A. (2023). Didaktika és digitalizáció. Pedagógusképzés, 22(1), 96–104. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.1.06
Czirfusz, D., Misley, H. & Horváth, L. (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatás-ban. Opus et Educatio, 7(3), 220–229. https://doi.org/10.3311/ope.394
Dringó-Horváth, I., T. Nagy, J. & Weber, A. (2021). Felsőoktatásban oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségei. Educatio, 30(3), 496–507. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.9
Falus, I. & Szűcs, I. (2022). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548454
Fekete, T. & Porkoláb, Á. (2020). Karanténpedagógia a magyar közoktatásban: A digitális oktatásra tör-ténő átállás eddigi tapasztalatairól. Iskolakultúra, 30(9), 96–112. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.9.96
Horváth, L., Hülber, L., Misley, H., M. Pintér, T., Papp-Danka, A. & Dringó-Horváth, I. (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(2), 5–25. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.1
Jahnke, I. & Kumar, S. (2014). Digital didactical designs: Teachers’ integration of iPads for learning-centered processes. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 30(3), 81–88. https://doi.org/10.1080/2 1532974.2014.891876
Káplár-Kodácsy, K. (2013). A vita tanítása IKT-eszközök segítségével. In Dringó-Horváth, I. & N. Császi, I. (Eds.), Digitális tananyagok: Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben: Egy szakmai nap eredményei (pp. 99–112). http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html
Kimmons, R., Graham, C. R. & West, R. E. (2020). The PICRAT model for technology integration in teacher preparation. Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 20(1). https://citejournal.org/volume-20/issue-1-20/general/the-picrat-model-for-technology-integration-in-teacher-preparation/
Lakatos-Báldy, Zs. (2023). Innovatív módszerek a jövő üzleti szaknyelvoktatásában. In Szegedi, K. (Ed.), Alkalmazott kutatással a gazdasági és társadalmi hatásért (pp. 131–142). Budapesti Gazda-sági Egyetem.
https://doi.org/10.29180/978-615-6342-74-4_14
Ollé, J. (2007). Tanítási-tanulási stratégiák az oktatási folyamatban. [PhD értekezés]. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Ollé, J. (2017). Didaktikai részterületek változása: trendek és sajátosságok. In Hülber, L. (Ed.), A digitá-lis oktatási kultúra módszertana (pp. 27–47). Eszterházy Károly Főiskola.
Réthy, E. & Baska, G. (2022). A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása. In Falus, I. & Szűts, I. (Eds.), A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 23–61). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548454.1
Szabó, K., Juhász, T. & Kenderfi, M. (2022). Felsőoktatás a COVID-19 árnyékában: Hazai tapasztalatok oktatói oldalról. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 53(6), 2–12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.01
Slipukhina, I., Chernetskyi, I. & Andruszkiewicz, F. (2022). Instrumental Digital Didactics in Modern Pedagogy. International Journal of Pedagogy Innovation and New Technologies, 9(2), 73–83. https://doi.org/10.5604/01.3001.0016.3215
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
