The role and significance of didactics in digital learning environments: a reliable guide or an unreliable tool?
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.07Keywords:
digital education, methodology, educational theory, didacticsAbstract
The discipline of didactics precisely describes the theoretical framework of education, the knowledge of which can serve as a reliable guide for all teachers in their everyday teaching practice.
Over the last decades, digital tools have expanded the learning-teaching space and, in addition to the traditional classroom environment, we now have the opportunity to learn and teach in a variety of online, digital learning environments.
The aim of this paper is to argue that traditional theories of didactics can serve as a reliable guide in digital learning environments. Our argument is partly based on the recently published Falus & Szűcs (eds) (2022) handbook of didactics, but we also provide a series of examples to illustrate that perhaps never before has our knowledge of didactics been so much needed as in the world of digital education.
References
Barnucz, N., Botos, V., Dominek, D. L. & Ceglédi, Sz. (2022). Az NKE oktatóinak digitális kompetencia vizsgálata. [PowerPoint diasorozat]. https://www.uni-nke.hu/document/uni-nke-hu/NKE_DCE_0901_Barnucz%20Nóra.pdf (2022. szeptember 1.)
Benedek, A. (Ed.) (2008). Digitális pedagógia. Tanulás IKT környezetben. Typotex Kiadó.
Benedek, A. (Ed.) (2013). Digitális pedagógia 2.0. Typotex Kiadó.
Buda, A. (2020). Oktatás koronavírus idején. Tanárszakos hallgatók véleménye a távolléti oktatás idő-szakáról. Pedagógusképzés, 19(1–2), 61–86. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2020.1-2.04
Buda, A. (2023). Didaktika és digitalizáció. Pedagógusképzés, 22(1), 96–104. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2023.1.06
Czirfusz, D., Misley, H. & Horváth, L. (2020). A digitális munkarend tapasztalatai a magyar közoktatás-ban. Opus et Educatio, 7(3), 220–229. https://doi.org/10.3311/ope.394
Dringó-Horváth, I., T. Nagy, J. & Weber, A. (2021). Felsőoktatásban oktatók digitális kompetenciáinak fejlesztési lehetőségei. Educatio, 30(3), 496–507. https://doi.org/10.1556/2063.30.2021.3.9
Falus, I. & Szűcs, I. (2022). A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548454
Fekete, T. & Porkoláb, Á. (2020). Karanténpedagógia a magyar közoktatásban: A digitális oktatásra tör-ténő átállás eddigi tapasztalatairól. Iskolakultúra, 30(9), 96–112. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.9.96
Horváth, L., Hülber, L., Misley, H., M. Pintér, T., Papp-Danka, A. & Dringó-Horváth, I. (2020). Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(2), 5–25. https://doi.org/10.21549/NTNY.29.2020.2.1
Jahnke, I. & Kumar, S. (2014). Digital didactical designs: Teachers’ integration of iPads for learning-centered processes. Journal of Digital Learning in Teacher Education, 30(3), 81–88. https://doi.org/10.1080/2 1532974.2014.891876
Káplár-Kodácsy, K. (2013). A vita tanítása IKT-eszközök segítségével. In Dringó-Horváth, I. & N. Császi, I. (Eds.), Digitális tananyagok: Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben: Egy szakmai nap eredményei (pp. 99–112). http://www.kre.hu/ebook/dmdocuments/oktatasi_segedanyag/chap_9.html
Kimmons, R., Graham, C. R. & West, R. E. (2020). The PICRAT model for technology integration in teacher preparation. Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 20(1). https://citejournal.org/volume-20/issue-1-20/general/the-picrat-model-for-technology-integration-in-teacher-preparation/
Lakatos-Báldy, Zs. (2023). Innovatív módszerek a jövő üzleti szaknyelvoktatásában. In Szegedi, K. (Ed.), Alkalmazott kutatással a gazdasági és társadalmi hatásért (pp. 131–142). Budapesti Gazda-sági Egyetem.
https://doi.org/10.29180/978-615-6342-74-4_14
Ollé, J. (2007). Tanítási-tanulási stratégiák az oktatási folyamatban. [PhD értekezés]. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar.
Ollé, J. (2017). Didaktikai részterületek változása: trendek és sajátosságok. In Hülber, L. (Ed.), A digitá-lis oktatási kultúra módszertana (pp. 27–47). Eszterházy Károly Főiskola.
Réthy, E. & Baska, G. (2022). A tanítás-tanulás értelmezésének történeti alakulása. In Falus, I. & Szűts, I. (Eds.), A didaktika kézikönyve. Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 23–61). Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548454.1
Szabó, K., Juhász, T. & Kenderfi, M. (2022). Felsőoktatás a COVID-19 árnyékában: Hazai tapasztalatok oktatói oldalról. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 53(6), 2–12. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.06.01
Slipukhina, I., Chernetskyi, I. & Andruszkiewicz, F. (2022). Instrumental Digital Didactics in Modern Pedagogy. International Journal of Pedagogy Innovation and New Technologies, 9(2), 73–83. https://doi.org/10.5604/01.3001.0016.3215
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 The author(s)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
