A konduktorok kompetenciái és szerepei a rehabilitációs teamekben – pilot tanulmány a szülők és szakemberek nézőpontjának tükrében
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2025.3.03Kulcsszavak:
konduktorok (konduktív pedagógia), szülői elvárások a rehabilitációban, rehabilitációs team, szakmai szerepek és kompetenciák, szülőkkel való partnerségAbsztrakt
A tanulmány egy kevert módszertanú kombinált paradigmájú kutatás első, kvalitatív szakaszának eredményeit mutatja be, mely félig strukturált interjúk révén tárta fel a rehabilitáció szereplőinek tapasztalatait, megalapozva a későbbi mérőeszköz-fejlesztést.
Az előtanulmány a bevont szülők szakemberekről alkotott nézeteinek és a velük szembeni elvárásainak, valamint a konduktorok saját szerepükről, felelősségükről és kompetenciáikról alkotott nézeteinek feltárását célozta.
A mintát négy konduktor és négy szülő alkotta. Az interjúkban a szülők a szakemberek soft skilljeit emelték ki, míg a szakemberek a teamen belüli szerepeket, kompetenciákat és feladatokat hangsúlyozták. A kutatássorozat eredményei közvetetten hozzájárulhatnak a konduktorképzés fejlesztéséhez.
Hivatkozások
Braun, V. & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qualitative Research in Psychology, 3(2), 77–101. https://doi.org/10.11901/1447840884706qp063oa
Continisio, G. I., Serra, N., Guillari, A., Lucchese, R., Simeone, S., Gargiulo, G., Toscano, S., Capo, M., Capuano, A., Sarracino, F., Esposito, M. R. & Rea, T. (2021). Evaluation of soft skills among Italian Healthcare Rehabilitators: A cross sectional study. Journal of public health research, 10(3). https://doi.org/10.40801/jphr.20201.20002
Dibbelt, S., Schaidhammer, M., Fleischer, C. & Greitemann, B. (2009). Patient-doctor interaction in rehabilitation: the relationship between perceived interaction quality and long-term treatment results. Patient education and counseling, 76(3), 328–335. https://doi.org/10.10106/j.pec.20009.07.031
Franz, S., Muser, J., Theielhorn, U., Wallesch, C. W. & Behrens, J. (2018). Inter-professional communication and interaction in the neurological rehabilitation team: a literature review. disability and Rehabilitation, 42(11), 1607–1615. https://doi.org/10.10800/0946384288.20108.15208634
King, G., Strachan, D., Tucker, M., Duwyn, B., Desserud, S. & Shillington, M. (2009). Thee application of a transdisciplinary model for early intervention services. Infants & young, 22, 211–223. https://doi.org/10.10907/IYC.0b013e3181abe1c3
Körner, M. (2010). Interprofessional teamwork in medical rehabilitation: A comparison of multidisciplinary and interdisciplinary team approach. Clinical Rehabilitation, 24(8), 745–755. htt ps://doi.org/10.11707/042694215451043674538
Központi Statisztikai Hivatal. (2023). Összefoglaló tábla (STAdAT) 4.1.1.33. A magukat fogyatékosnak vallók korcsoport és a fogyatékosság típusa szerint. https://www.ksh.hu/stadat_figles/ege/hu/ege0033.html (2024. 07. 30.)
Kuckartz, U. (2012). Quaalitative Inhaltsanalyse. Methoden, Praxis, Computerunterstützung. Beltz Juventa.
Kullmann, L. (2009). Bevezetés a komplex rehabilitációba [Introduction to complex rehabilitation]. Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet. https://mek.oszk.hu/094800/094834/
Lyon, S. & Lyon, G. (1980). Team functioning and staffe development: A role release approach to providing integrated education services for severely handicapped students. Thee Journal of Association for the Severely Handicapped, 5, 250–263. https://doi.org/10.11707/145404796498040045004304
Moudatsou, M., Stavropoulou, A., Philalithis, A. & Koukouli, S. (2020). Thee Role of Empathy in Health and Social Care Professionals. Healthcare8(1), 26. https://doi.org/10.33900/healthcare840104026.
Norrefalk, J. R. (2003). How do we defigne multidisciplinary rehabilitation? Journal of Rehabilitation Medicine, 35(2), 100–101. https://doi.org/10.10800/146504197403046118
Posa, S., Wasilewski, M. B., Mercer, S. W., Simpson, S., Robinson, L. R. & Simpson, R. (2022). Conceptualization, Use and Outcomes Associated with Empathy and Compassion in Physical Medicine and Rehabilitation: A Scoping Review. International Journal of Rehabilitation Research, 45(4), 291–301.
https://doi.org/10.10907/MRR.000004000400040004542
Sántha, K. (2015). Trianguláció a pedagógiai kutatásban. Eötvös József Könyvkiadó.
Semmelweis Egyetem, Pető András Kar (n.d.). Az elméleti képzés célja és alapvető struktúrája. https://semmelweis.hu/pak/oktatas/oktatas-a-karon/konduktoralapszak/ (2024. 07. 30.)
Vekerdy-Nagy, Zs. (2019). Az egészségügyi rehabilitáció intézményrendszere. In Vekerdy- Nagy, Zs. (Ed.), A gyermekrehabilitáció sajátosságai (pp. 439–441). Medicina.
Woodruffe, G. & McGonigel, M. J. (1988). Early intervention team approaches: The transdisciplinary model. In Jordan, J. (Ed.), Early childhood special education: Birth to three (pp. 64–85). Office of Educational Research and Improvement.
Zsebe, A. & Feketéné Szabó, É. (2019). A konduktív pedagógiai ellátórendszer. In Vekerdy-Nagy, Zs. (Ed.), A gyermekrehabilitáció sajátosságai (pp. 556–562). Medicina.
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.(1993). Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/1993-3-00-00.135#CI (2024. 07. 30.)
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. (2011). Nemzeti Jogszabálytár.
https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00.78#CI (2024. 07. 30.)
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
