A -(j)Ú képzős szerkezetek tanításához a magyar mint idegen nyelv oktatásában

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.51139/monye.2024.1-2.121.138

Kulcsszavak:

funkciógyakoriság, szerkezeti bevésettség, chunk, jelentés- és formabeli funkciómegoszlás, magyar mint idegen nyelv

Absztrakt

Tanulmányom első részének célja az -(j)Ú melléknévképzős szerkezetek funkcióinak, illetve gyakoriságának megállapítása az MNSz 2-ből végzett gyűjtés alapján. Az adatok szerint a -(j)Ú melléknévképzős szerkezet szemantikai csoportjai közül a legnépesebb valamilyen átvitt értelmű tulajdonsághoz köthető. Utána két empirikus vizsgálat eredményei kerülnek bemutatásra, melyeket 15 anyanyelvű, illetve 15 haladó B2-es/C1-es szintű nyelvtanulóval végeztem. Az első vizsgálatban a melléknévi szókapcsolat rögzültségének skála mivolta igazolódik egy szókiegészítéses kérdőív segítségével: az eredmények szerint az anyanyelvűek körében az -(j)Ú melléknévképzős szerkezetek 33%-a, a nyelvtanulóknál 43%-a eltérő mértékben, de chunknak tekinthető. A második kérdőív attitűdtesztjében arra kerestem a választ, mikor beszélhetünk az -(j)Ú és a -(V)s melléknévképző szinonimitásáról, funkciómegoszlásáról és jelentésbeli elkülönüléséről. Az adatok azt mutatják, hogy a két képző használati megoszlása korántsem egyértelmű: az anyanyelvi csoportban a mondatok 90%-ánál, míg a nyelvtanulók körében a mondatok 63%-ánál legalább egy személyben felmerült a funkcionális szinonimitás lehetősége. Végezetül módszertani tanácsokat nyújtok az -(j)Ú melléknévképző tanítására vonatkozóan a magyar mint idegen nyelv oktatásában.

##submission.downloads##

Megjelent

2024-07-05

Hogyan kell idézni

Kajdi, A. (2024). A -(j)Ú képzős szerkezetek tanításához a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Modern Nyelvoktatás, 30(1–2), 121–138. https://doi.org/10.51139/monye.2024.1-2.121.138

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok