Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 16 szám 1 (2024)
Tanulmányok

A Morito-ügy, 1920: egyetem és politika a Taishō-kori Japánban

PDF
  • Balázs Szabó
Balázs Szabó
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2024.1.4

Megjelent 2024-01-04

Kulcsszavak

  • Morito Tatsuo,
  • társadalmi békéről szóló törvény,
  • sajtótörvény,
  • Tomizu-ügy,
  • Taishō Japán,
  • japán felsőoktatás-történet
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Szabó, B. (2024). A Morito-ügy, 1920: egyetem és politika a Taishō-kori Japánban. Távol-Keleti Tanulmányok, 16(1), 103–120. https://doi.org/10.38144/TKT.2024.1.4
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

Morito Tatsuo, a Tokió Császári Egyetem adjunktusa 1920-ban az egyetem közgazdászklubjának folyóiratában cikket publikált Kropotkin társadalomfilozófiájáról címmel, amelyben ismertette a neves anarchista gondolkodó elképzeléseit az igazságos társadalomról, és ezeket megjegyzéseivel látta el. A cikk nagy port vert fel, amelyet az Igazságügyminisztérium a „társadalmi békéről szóló” törvény, illetve a sajtótörvény egyes cikkelyei alapján sértőnek talált, és végül büntetőfeljelentést tett. Morito-t nemcsak az állásából bocsájtották el, de háromhavi börtönbüntetésre is ítélték.

Jelen tanulmány ennek az ügynek az előzményeit és következményeit vizsgálja. A háttér fontos részét jelenti az egyetemi közeg változása az 1910-es években: részben a háborús konjunktúrának, részben pedig a Meiji-kori hagyományok elhalványulásának köszönhetően a japán lakosság szélesebb rétegei számára vált lehetővé az egyetemi oktatás, a hallgatók felduzzadó létszáma az oktatók számának növekedését vonta maga után, mindez pedig óhatatlanul új eszmék, az alacsonyabb társadalmi sorból érkező szereplők miatt pedig a tömegek sorsa iránti nagyobb érzékenységet hozta be az akadémiai világba. Ugyanebben az időben a közgazdaság-tudománynak mint önálló diszciplínának a megjelenése és a jogi tudományoktól valófüggetlenedése zajlott le, ami ezt a tudományágat immár az államtudományoktól függetlenül rajzolta újra, és ez új kérdésfeltevésekhez és néhány kutató, mint ahogy Morito esetében, a társadalmi jólét és igazságosság problémájának a diskurzusba való bevonásához vezetett el.

Ezen túl kapcsolat mutatható ki a Taishō-kor sajátos japán politikai viszonyaihoz, a megerősödő szélsőjobboldalhoz is: az ügy kirobbanásakor kormányon lévő Hara Takashi jobbközép kabinetje természetesen fordult szövetségesként a tőlük jobbra állókhoz az egyre erősödő baloldali hangulattal szemben. A Morito-ügy érdekessége, szemben az 1905-ös Tomizu-esettel, amikor még a Kiotói Egyetem is a Tōdai mellé állt, hogy nem vezetett el az akadémiai világ összefogásához, de köze volt a Tōdai közgazdasági tanszékén kialakuló frakcióharcokhoz, amelyek majd az 1930-as években botrányok sorát okozták.

A tanulmány megpróbálja bemutatni a Taishō-időszak egyetemi világát és annak társadalmi, politikai kapcsolatait is, egy olyan akadémiai közeget, amely már elmozdult a Meiji-kor hagyományaitól, kereste a helyét a japán társadalomban, és ahol a kutatói szabadság, egyetemi autonómia kérdései újra és újra az általában vett szabadság és véleményszabadság problémáival találkoztak.

PDF

Hivatkozások

  1. Barshay, Andrew E. 1992. „Imagining democracy in postwar Japan: reflections on Maruyama Masao and modernism.” The Journal of Japanese Studies 18.2: 365–406. https://doi.org/10.2307/132825
  2. Barshay, Andrew E. 2004. The social sciences in modern Japan. The Marxian and modernist traditions. Berkeley: University of California Press. https://doi.org/10.1525/california/9780520236455.001.0001
  3. Brownlee, John S. 1983. History in the service of the Japanese nation. Toronto: University of Toronto – York University.
  4. Brownlee, John S. 2000. „Why prewar Japanese historians did not tell the truth?” The Historian 62.2: 343–356. https://doi.org/10.1111/j.1540-6563.2000.tb01444.x
  5. Cullen, Jennifer 2010. „A comparative study of tenko: Sata Ineko and Miyamoto Yuriko.” Journal of Japanese Studies 36.1: 65–96. https://doi.org/10.1353/jjs.0.0143
  6. Gomi Yoshiaki 五味良彬 2018. „Uesugi Shinkichi no ‘kokutai’ ron ni kansuru ichikōsatsu 上杉慎吉の「国体」論に関する一考察 [Gondolatok Uesugi Shinkichi ‘kokutai’ értelmezéséről].” Hōgaku Shirin 115.1–2: 111–136.
  7. Hall, John Whitney 1965. „Changing conceptions of the modernization of Japan.” In: Marius B Jansen ed. Changing Japanese attitudes toward modernization. Princeton: Princeton University Press, 7–42. https://doi.org/10.1515/9781400875672-002
  8. Han, Jung-Sun N. 2007. „Envisioning a Liberal Empire in East Asia: Yoshino Sakuzō in Taisho Japan.” Journal of Japanese Studies 33.2: 357–382. https://doi.org/10.1353/jjs.2007.0059
  9. Ishigaki Yasuzō石垣安造2000. Gekkenkai shimatsu撃剣会始末 [A kardvívó-versenyek története]. Tokyo: Shimazu.
  10. Koike Sei’ichi 小池聖一 1999. Morito Tatsuo. Hito to shisō 森戸辰男,人と思想 [Morito Tatsuo. Az ember és filozófiája]. Hiroshima: Hiroshima Daigakushi Kiyō.
  11. Koike Sei’ichi 小池聖一 2012. „Gakumon no jiyū to daigaku no jichi o meguru senzen to sengo: Morito Tatsuo o chūshin ni 学問の自由と大学の自治をめぐる戦前と戦後: 森戸辰男を中心に [Akadémiai szabadság és egyetemi autonómia a háború előtt és után: Morito Tatsuo-val a középpontban].” Nihon Rekishi 772: 56–71.
  12. Koike Sei’ichi 小池聖一 2017. „Shodai gakuchō Morito Tatsuo kara mita ‘gakumon no jiyū’ to ‘daigaku no jichi’ 初代学長森戸辰男から見た「学問の自由」と「大学の自治」 [Akadémiai szabadság és egyetemi autonómia az első rektorunk, Morito Tatsuo szerint].” Hiroshima Daigaku Monjokan Kiyō 19: 84–89.
  13. Lone, Stewart 2000. Army, empire and politics in Meiji Japan. The three careers of General Katsura Tarō. Basingstoke: MacMillan. https://doi.org/10.1057/9781403919632
  14. Marshall, Byron K. 1977. „Professors and politics: the Meiji academic elite.” The Journal of Japanese Studies 3.1: 7 –97. https://doi.org/10.2307/132013
  15. Marshall, Byron K. 1978. „Academic factionalism in Japan. The case of the Tōdai economics department, 1919–1939.” Modern Asian Studies 12.4: 529–551. https://doi.org/10.1017/S0026749X00006314
  16. Marshall, Byron K. 1992. Academic freedom and the Japanese imperial university, 1868–1939. Berkeley / Los Angeles: University of California Press. https://doi.org/10.1525/9780520912533
  17. Marukawa Tomoo 2020. Japanese Marxism, the University of Tokyo, and China. Előadás a Tokió Egyetemen. URL: Marukawa_Lecture.pdf (u-tokyo.ac.jp). Megtekintve: 2022. 06. 07.
  18. Miller, Frank O. 2021. Minobe Tatsukichi: interpreter of constitutionalism in Japan. Berkeley: University of California Press.
  19. Miyanaga Takashi 宮永孝 2022. „Morito gigoku 森戸疑獄 [A Morito-ügy].” Shakai Shirin 69.1: 1–70.
  20. Mitchell, Richard H. 1973: „Japan’s Peace Preservation Law of 1925: its origins and significance.” Monumenta Nipponica 28.3: 317–345. https://doi.org/10.2307/2383786
  21. Morito Tatsuo 森戸辰男 1920. Kuropotokin no shakai shisō no kenkyū クロポトキンの社会思想の研究 [Kropotkin társadalomfilozófiájáról]. Kokushoku sensensha 1988.12.
  22. Morito Tatsuo 森戸辰雄 1926. Shisō tōsōshijō ni okeru shakai kagaku undō no jūyōsei 思想闘争史上における社会科学運動の重要性 [A társadalomtudományok jelentősége az eszmék harcának történetében]. Tokyo: Kaizōsha.
  23. Nakamura Katsunori 中村勝範 1993. „Kokka to bunka no tairitsu: Morito Tatsuo jiken o megutte 国家と文化の対立 : 森戸辰男事件をめぐって [Állam és kultúra szemben egymással: a Morito Tatsuo ügy],. Hōgaku Kenkyū 66.7: 1–26.
  24. Silberman, Bernard S. 1970. „Bureucratic development and the structure of decision-making in Japan: 1868–1925.” The Journal of Asian Studies 29.2: 347–362. https://doi.org/10.2307/2942629
  25. Shogimen, Takashi 2010. „’Another’ patriotism in Early Shōwa Japan (1930-1945),” Journal of the History of Ideas 71.1: 139–160. https://doi.org/10.1353/jhi.0.0072
  26. Sumitomo Akifumi 住友陽文 2001. „Daigisei kiki no jidai no ‘minponshugi’ gainen: Uesugi Shinkichi no seiji shisō o megutte 代議制危機の時代の「民本主義」概念:上杉慎吉の政治思想をめぐって [Demokráciafelfogás a képviseleti rendszer válságának idején: Uesugi Shinkichi politikai gondolkodása].” Jinbungaku Ronshū 19: 17–43.
  27. Szabó Balázs 2021. „Tanárok vagy kormánytisztviselők? Egyetemi autonómia, kutatói szabadság a Meiji-Japánban.” Távol-Keleti Tanulmányok 13: 1–27. https://doi.org/10.38144/TKT.2021.2.1
  28. Szpilman, Christopher W. A. 1998. „Conservatism and its enemies in prewar Japan: the case of Hiranuma Kiichirō and the Kokuhonsha.” Hitotsubashi Journal of Social Studies 30.2: 101–133.
  29. Tachibana Takashi 立花隆 2005. Tennō to Tōdai: Dai Nippon teikoku no shō to shi 天皇と東大大日本帝国の生と死 [A császár és a Tokió Egyetem: a Nagy-Japán Császárság születése és bukása]. Tokyo: Bungei-shunjū.
  30. Takó Ferenc 2020a. „Zsákutcák és középutak: Az eszmetörténeti vizsgálódások és az individuális cselekvés viszonya Maruyama Masao-nál.” Távol-keleti Tanulmányok 12: 101–127. https://doi.org/10.38144/TKT.2020.1.5
  31. Takó Ferenc 2020b. „Japán »feudalizmus« és kínai bölcselet: Ogyū Sorai, Fukuzawa Yukichi, Maruyama Masao és a fengjian/hōken.” In: Hamar Imre – Takó Ferenc (szerk.) Kínai bölcselet és művészet: Tanulmányok Tőkei Ferenc emlékére. Budapest: ELTE Konfuciusz Intézet, 91–119.
  32. Takó, Ferenc 2021. „Maruyama Masao on (failures of) transition in Japanese history.” In: Leon Krings – Francesca Greco – Kuwayama Yukiko eds. Transitions: crossing boundaries in Japanese philosophy. Nagoya: Chisokudō, 341–368.
  33. Totten, George O. 1960. „Buddhism and Socialism in Japan and Burma.” Comparative Studies in Society and History 2.3: 293–304. https://doi.org/10.1017/S0010417500000736
  34. Townsend, Susan C. 2000. Yanaihara Tadao and Japanese colonial policy. Redeeming empire. Richmond: Curzon.
  35. Uwafuji Ichirō 上藤一郎 2016. „Takano Iwasaburō to Nihon no tōkeigaku (1) 高野岩三郎と日本の統計学 (1) [Takano Iwasaburō és a japán statisztikai tudomány, 1. rész].” Shizuoka Daigaku Keizai Kenkyū 20.4: 55–70.
  36. Uwafuji Ichirō 上藤一郎 2018. „Takano Iwasaburō to Nihon no tōkeigaku (2) 高野岩三郎と日本の統計学 (2) [Takano Iwasaburō és a japán statisztikai tudomány, 2. rész].” Shizuoka Daigaku Keizai Kenkyū 22.3–4: 53–69.