Távol-keleti Tanulmányok

Évf. 15 szám 1 (2023)
Tanulmányok

A művészetterápia kulturális meghatározottsága

PDF
  • Anna Gacsályi
Anna Gacsályi
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bio
DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2023.1.11

Megjelent 2023-05-16

Kulcsszavak

  • művészetterápia,
  • kulturális meghatározottság,
  • independens én-felfogás,
  • interdependens én-felfogás,
  • pszichoanalízis,
  • amae,
  • homokterápia,
  • hakoniwa
    • ...Tovább
    Kevesebb

Hogyan kell idézni

Gacsályi, A. (2023). A művészetterápia kulturális meghatározottsága. Távol-Keleti Tanulmányok, 15(1), 255–276. https://doi.org/10.38144/TKT.2023.1.11

Copyright (c) 2023 Anna Gacsályi

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Absztrakt

A művészetterápia fogalma egy különösen nagy területet fed le és többféle oldalról is megközelíthető, ezért sok definíciója létezik és számtalan alcsoportra osztható fel. Alapvetően a művészetterápiához tartoznak az egyes vizuális művészetekkel foglalkozó terápiák, a zeneterápia, a drámaterápia, az irodalomterápia, továbbá a tánc- és a mozgásterápia egyaránt. Japán esetében elmondható, hogy a művészetek terápiás környezetben való felhasználása sok tekintetben kötődik olyan hagyományos ágazatokhoz, mint a kadō és a kalligráfia. Jelen dolgozat elsődleges célja a művészetterápia és Japán kapcsolatának bemutatása a terápiaválasztás, a két fő énfelfogás, valamint az independens és interdependens társadalmak kulturális sajátosságai alapján. Első lépésben fogalomtörténeti oldalról lényeges megismerni a témához kapcsolódó terminológiát és annak főbb értelmezési lehetőségeit. Történelmi kontextusba helyezve fontos kitérni a pszichológia átvételének körülményeire, hiszen az újdonságnak számító tudományág jelentősen befolyásolta a japán művészetterápia alakulását. Ezzel párhuzamosan a kulturális meghatározottság szempontjából szükséges áttekinteni az én-felfogással kapcsolatos kutatásokat, valamint a japán-specifikus lélektani megfigyeléseket, mint az amae vagy az aidagara. Ezen felül Japán tekintetében érdemes még megvizsgálni a hagyományos japán művészeti irányzatok, a homokterápia és a művészetterápiák közötti összefüggéseket, mivel mind szemléletmódjukban, mind módszertani megközelítésükben sok átfedés található. Ijuin Seiichi, Nakai Hisao, Sakaki Tamotsu, Takano Naoko, Kawai Hayao, Eva Pattis Zoja, Kamei Toshihiko és Yamaguchi Toyoko munkái betekintést nyújtanak a terápia folyamatába, továbbá az egyes eseteken keresztül láthatóvá válik a képalapú nonverbális kommunikáció hatékonysága eltérő kulturális környezetben végzett terápiák során.

PDF

Hivatkozások

  1. Adams, Kate 2012. ‟Book review: Zoja, Eva 2011. Sandplay Therapy in Vulnerable Communities: A Jungian Approach.” Journal of Sandplay Therapy http://www.sandplay.org/pdf/reviews/adams_book_review_pattis_zoja.pdf (2021.03.22.)
  2. Adler, Gerhard (eds.) 1982. C. G. Jung: The practice of psychotherapy. IV. The aims of psychotherapy. Collected works of C. G. Jung. Vol. 16. Bollingen Series XX. New Jersey: Princeton University Press.
  3. Antalfai Márta 2016. Alkotás és kibontakozás. A Katarzis Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Budapest: Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány.
  4. Axel, Michael 1995. ‟Toward an Analysis of Japanese-Style Management: A Psycho-Cultural and Socio-Historical Approach.” In: MIR: Management International Review, Special Issue Vol. 35, Euro-Asian Management and Business II – Issues in Foreign Subsidiary and International Management 2: 57–73. https://doi.org/10.1007/978-3-322-90985-5_5
  5. Baker, David B. (eds.) 2012. The Oxford Handbook of the History of Psychology: Global Perspectives. USA: Oxford University Press (Oxford Library of Psychology). https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195366556.001.0001
  6. Coss, Elizabeth – Wong, John 2016. ‟Cultural Context and the Practice of Art Therapy in Asia.” In: Gussak, David E. – Rosal, Marcia L. (eds.): The Wiley Handbook of Art Therapy-Wiley-Blackwell. Wiley Clinical Psychology Handbooks. 718–726. https://doi.org/10.1002/9781118306543.ch70
  7. Doi, Takeo 2005. Understanding Amae: The Japanese Concept of Need-love. The Collected Papers of Twentieth-Century Japanese Writers on Japan Series, Volume 1, Collected Papers of Takeo Doi. Folkestone: Global Oriental.
  8. Edwards, David 2004. Art Therapy, Creative Therapies in Practice series. Thousand Oaks: SAGE Publications.
  9. Enns, Carolyn Zerbe – Kasai, Makiko 2003. „Hakoniwa: Japanese Sandplay Therapy.” The Counseling Psychologist 31/1: 93–112. https://doi.org/10.1177/0011000002239403
  10. Fülöp Márta 2004. „A pszichoanalízis története és alkalmazhatósága a japán és a kínai kultúrában”. Thalassa Tanulmányok 15/2: 3–25.
  11. Gorodnichenko, Yuriy – Roland, Gérard 2012. ‟Understanding the Individualism-Collectivism Cleavage and its Effects: Lessons from Cultural Psychology.” In: Aoki, Masahiko et al. (eds.): Institutions and Comparative Economic Development. London: Palgrave Macmillan UK. 213–236. https://doi.org/10.1057/9781137034014_12
  12. Hamaguchi, Eshun 1997. ‟A methodological basis for Japanese Studies – with regard to „relatum” as its foundation.” Japan Review 9: 41–63. http://doi.org/10.15055/00000316
  13. Hill, Adrian 1948. Art Versus Illness. London: Allen and Unwin.
  14. Hyōgen ātoserapī kenkyūjo 表現アートセラピー研究所. „Hyōgen ātoserapī to wa 表現アートセラピーとは [Mi az expresszív művészetterápia?]” http://www.hyogen-art.com/wordpress/expressivearttherapy/ (2019.12.06.)
  15. Ijuin, Seiichi 2005. „A japán művészetterápia és kifejezéspszichopatológia legújabb fejleményei.” In: Dr. Wolfgang Sehringer – Dr. Vass Zoltán (szerk.): Lelki folyamatok dinamikája A képi világ diagnosztikában és terápiában. Győr: Flaccus Kiadó. 227–233.
  16. Junge, Maxine Borowsky 2016. ‟History of art therapy.” In: Gussak, David E. – Rosal, Marcia L. (eds.): The Wiley Handbook of Art Therapy-Wiley-Blackwell. Wiley Clinical Psychology Handbooks. 7–16. https://doi.org/10.1002/9781118306543.ch1
  17. Kamei Toshihiko 亀井敏彦 2018. „Hakoniwa to wa 箱庭とは [Mi a homokterápia?].” Archives of Sandplay Therapy 30/3: 1–2. https://doi.org/10.11377/sandplay.30.3_1
  18. Kawai, Hayao 1996. Buddhism and the Art of Psychotherapy. College Station: Texas A&M University Press.
  19. Ki, Junghee – Choi, Waesun – Gabsook, Kim – Park, Jooryung 2012. ‟Landscape Montage Technique as an assessment tool for schizophrenia patients.” The Arts in Psychotherapy 39/4: 279–286. https://doi.org/10.1016/j.aip.2012.03.007
  20. Markus, Hasel Rose – Kitayama, Shinobu 1991. ‟Culture and the Self: Implications for Cognition, Emotion, and Motivation.” Psychological Review 98/2: 224–253. https://doi.org/10.1037/0033-295X.98.2.224
  21. Markus, Hasel Rose – Kitayama, Shinobu 2010. ‟Cultures and Selves: A Cycle of Mutual Constitution.” Perspectives on Psychological Science 5/4: 420–430. https://doi.org/10.1177/1745691610375557
  22. McVeigh, Brian J. – Gerteis Christopher 2016. The History of Japanese Psychology, Global Perspectives, 1875–1950. London: Bloomsbury Academic.
  23. Miller, Mara 2014. ‟‛A Matter of Life and Death’: Kawabata on the Value of Art after the Atomic Bombings.” In: The Journal of Aesthetics and Art Criticism 72/3: 261–275. https://doi.org/10.1111/jaac.12093
  24. Natori Takuji 名取琢自2020. „Hakoniwaryōhō to ’sekai’ 箱庭療法と「世界」 [A homokterápia és a világ].” Archives of Sandplay Therapy 32/3: 1–2. https://doi.org/10.11377/sandplay.32.3_1
  25. Nihon hakoniwa ryōhō gakkai日本箱庭療法学会, The Japan Association of Sandplay Therapy http://www.sandplay.jp/ (2021.03.22.)
  26. Reynolds, David K. 1987. Japanese Models of Psychotherapy. In: Norbeck, Edward – Lock, Margaret (eds.): Health, Illness, and Medical Care in Japan: Cultural and Social Dimensions. Honolulu: University of Hawai'i Press. 93–114.
  27. Roesler, Christian 2019. ‟Sandplay therapy: An overview of theory, applications and evidence base.” The Arts in Psychotherapy 64: 84–94. https://doi.org/10.1016/j.aip.2019.04.001
  28. Rubin, Judith Aron 2005. Child Art Therapy. 25th Anniversary Edition. Hoboken New Jersey: John Wiley & Sons.
  29. Sakaki Tamotsu 酒木保 1997. „Ki kuro kōgo saishikihō ni kakawaru shutai-ron no tenkai 黄黒交互彩色法に関わる主体論の展開 [A sárga-fekete váltakozó színezési módszerhez kapcsolódó tantárgyelmélet fejlesztése].” Jōshoshōgai kyōiku kenkyū kiyō情緒障害教育研究紀要 16: 123–131.
  30. Stoddard, Denise Ann 2003. A Comparison of the Emotional Indicators on the House-Tree-Person Drawings and the Kinetic-House-Tree-Person Drawing. (PhD Diss., Andrews University) Andrews University Digital Library of Dissertations and Theses. https://digitalcommons.andrews.edu/dissertations/718 (2021.02.21.)
  31. Taketomo, Yasuhiko 1990. ‟Cultural Adaptation to Psychoanalysis in Japan 1912-52.” Social Research, Reception of Psychoanalysis57/4: 951–991.
  32. Torres, Felix. 2020. ‟What is Posttraumatic Stress Disorder (PTSD)?” American Psychiatric Association. https://www.psychiatry.org/patients-families/ptsd/what-is-ptsd (2020.06.27.)
  33. Vass Zoltán 2003. A rajzvizsgálat pszichológiai alapjai. Budapest: Flaccus Kiadó.
  34. Vass Zoltán 2007. Formai-szerkezeti rajzelemzés. Budapest: Flaccus Kiadó.
  35. Vass Zoltán 2011. A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan.
  36. Wadeson, Harriet 2010. Art psychotherapy. New Jersey: John Wiley & Sons.
  37. Wadeson, Harriet 2016. ‟An Eclectic Approach to Art Therapy-Revisited.” In: Gussak, David E. – Rosal, Marcia L. (eds.): The Wiley Handbook of Art Therapy-Wiley-Blackwell. Wiley Clinical Psychology Handbooks. 122–131. https://doi.org/10.1002/9781118306543.ch12
  38. Yamaguchi Toyoko 山口登代子 2005. „Hakoniwa ryōhō ni oite suna o mochiiru koto no imi 箱庭療法において砂を用いることの意味 [A homok használatának jelentősége a homokterápiában].” Shizuokadaigaku kyōiku gakubu kenkyū hōkoku (jinbun shakaikagakuhen) 静岡大学教育学部研究報告 (人文・社会科学篇, 2005/3 第55号: 227–234. http://doi.org/10.14945/00004794
  39. Yamamoto Hisao山本壽夫1967. „Rokuonji Kinkaku to Kawabata Yasunari 鹿苑寺金閣と川端康成その一 [A Rokuonji aranypavilon és Kawabata Yasunari 1. rész].” Okayama kenritsu tanki daigaku kenkyū kiyō岡山県立短期大学研究紀要, 1967第13号, 論文1: 1–11. https://doi.org/10.15009/00001440