A Buddha – a megnevezés elterjedésének történeti rekonstrukciója korai páli és kínai szövegek vizsgálatán keresztül
Megjelent 2023-05-16
Kulcsszavak
- buddhizmus,
- a Buddha jelzői,
- korai szövegek,
- filozófiatörténet,
- összehasonlító szövegelemzés
Hogyan kell idézni
Copyright (c) 2023 Boglárka Wessely-Fenyvesi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
Absztrakt
Ma magától értetődőnek hat a buddhizmus alapítóját és kulcsfiguráját a Buddhaként említeni. A megvilágosodott Gotama remetének egyértelműen ez a legáltalánosabb és legelterjedtebb titulusa, függetlenül attól, hogy nyugati vagy keleti, vallásos vagy tudományos kontextusban kerül elő a név. A páli Tipiṭaka korai rétegei és a korai kínai fordítások azonban arra engednek következtetni, hogy ez nem volt mindig így. E tanulmány a fenti jelenséget eredményező folyamatot vizsgálja a páli Majjhima-, Saṃyutta- és Khuddaka-nikāya bizonyos részei, illetve egyes korai kínai buddhista fordítások segítségével.
Hivatkozások
- Apidamo fa yun zu lun 阿毘達磨法蘊足論 (T.1537): T26n1537p0479b25–480a15.
- Biposhalun鞞婆沙論 (T.1547): T1547n28p0479b26–0480a11.
- Dhammacakkapavattana-sutta https://suttacentral.net/sn56.11/pli/ms (2022. 12. 02.)
- Dhammacakkapavattanavāra: Chaṭṭha Saṅgāyana Tipiṭaka 4.0. (2022. 12. 02.)
- Fang guangda zhuangyan jing 方廣大莊嚴經 (T.187): 03n0187p607b15–c26.
- Fo ben xing ji jing 佛本行集經 (T.190): T03n190p811a14–812c4.
- Fo benxing jing佛本行經 (T.193): T0193n04p0079a18–c08.
- Fo shuo san zhuan falun jing 佛說三轉法輪經 (T.110): T02n0110p0504a07–b21.
- Fo shuo zhong xu mo he di jing 佛說眾許摩訶帝經 (T.191): T03n0191p954a2–b3.
- Fo shuo zhuan falun jing 佛說轉法輪經: T02n0109.
- Fo suo xing zan 佛所行讚 (T.192): T04n0192p29c9–30c5.
- Genben shuo yiqie you bu pi nai ye po seng shi 根本說一切有部毘奈耶破僧事 (T.1450): T24n1450p0127b24–28b01.
- Genben shuo yiqie you bu pi nai ye zashi 根本說一切有部毘奈耶雜事 (T.1451): T24n1451p0406c1–5, 0407a06–0407a17 és T24n1451p0292a29–0292c15.
- Guoqu xianzai yinguo jing 過去現在因果經 (T.189): T03n0189p644a23–c27.
- Lalitavistara http://gretil.sub.uni-goettingen.de/gretil/1_sanskr/4_rellit/buddh/bsu022_u.htm (2022. 12. 02.)
- Mahāsaṅgīti Tipiṭaka Buddhavasse 2500 (trans.) 2005. The Buddhist Era 2500 Great International Council Pāḷi Tipiṭaka: 40 Volume Edition in Roman Script B.E. 2548 (2005)- World Tipiṭaka in Roman Script. Publisher Dhamma Society [online].
- Mahāvastu (Senart fordítása) http://gretil.sub.uni-goettingen.de/gretil/1_sanskr/4_rellit/buddh/mhvastuu.htm (2022. 12. 02.)
- Majjhima-nikāya: https://suttacentral.net/pitaka/sutta/middle (2022.12.03.)
- Marziniak, Katarzyna 2019. The Mahāvastu A New Edition Vol. III. Tokyo: Bibliotheca Philologica et Philosophica Buddhica XIV, 1. The International Research Institute for Advanced Buddhology, Soka University.
- Milindapañha: https://suttacentral.net/pitaka/sutta/minor/kn/mil (2022. 11. 28.)
- Mishasaibu hexi wufenlu 彌沙塞部和醯五分律 (T.1421): T22n1421p104b23–105a2.
- Naxian Biqiu jing 那先比丘經 (T.1670-A): T1670An32p0694a04–0703c04.
- Naxian Biqiu jing 那先比丘經 (T.1670-B): T1670Bn32p0703c08–0719a20.
- Pañcavaggiyakathā https://suttacentral.net/pli-tv-kd1/pli/ms#68--84 (2022. 12. 02.)
- Pu yao jing普曜經 (T.186).
- Samyutta-nikāya: https://suttacentral.net/pitaka/sutta/linked (2022. 12. 01.)
- Saṅghabedavastu http://gretil.sub.uni-goettingen.de/gretil/1_sanskr/4_rellit/buddh/vinv171u.htm (2022. 12. 02.)
- Shi song lu 十誦律 (T.1435): T23n1435p448b13–449a7.
- Shijia pu 釋迦譜 (T.2040): T2040n50p0039a28–39c27.
- Si fen lu 四分律 (T.1428): T22n1428p788a6–c7.
- Sphuṭārthā Abhidharmakośavyākhyā http://gretil.sub.uni-goettingen.de/gretil/1_sanskr/6_sastra/3_phil/buddh/yabhkvyu.htm (2022. 12. 02.)
- Takakusu Junjirō 高楠順次郎 – Watanabe Kaigyoku 渡辺海旭 (eds.) 1924–32. Taishōshinshū daizōkyō 大正新脩大蔵経 [Taishō-kori átdolgozott Tripiṭaka]. 85 vols. Tōkyō: Taishō Issaikyō Kankōkai. [Online version: SAT Daizōkyō Text Database (SAT 大正新脩大蔵経テキストデータベース). 2015 version. University of Tokyo, http://21dzk.l.u-tokyo.ac.jp/SAT/ (2022. 12. 01.)]
- Waldschmidt, Ernst 1960/1. „Das Catuṣpariṣatsūtra. Eine kanonische Lehrschrift über die Begründung der buddhistischen Gemeinde. Text in Sanskrit und Tibetisch, verglichen mit dem Pāli nebst einer Übersetzung der chinesischen Entsprechung im Vinaya der Mūlasarvāstivādins auf Grund von Turfan-Handschriften herausgegeben.” Teil I–III, Berlin 1962 (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Klasse für Sprachen, Literatur und Kunst) 432–457. https://suttacentral.net/sf259/san/waldschmidt (2022. 12. 02.)
- Za a han jing 雜阿含經 (T.99): T01n0099.
- Zeng yi a han jing 增壹阿含經 (T.125): T02n0125p0593b24–c10, T02n0125p0619a08–b19.
- Zhong a han jing 中阿含經 (T.26): T I 777c26–778a2.
- Zhōng benqi jing 中本起經 (T.196): T04n0196p148b1–c16.
- Anālayo, Bhikkhu 2012. Madhyama-agama Studies. Taipei: Dharma Drum Publishing Corporation.
- Anālayo, Bhikkhu 2017. „The ‘School Affiliation’ of the Madhyama-āgama.” In Dhammadinnā (ed.) Research on the Madhyama-āgama. Taipei: Dharma Drum Publishing Corporation, 55–77.
- Anālayo, Bhikkhu 2021. „The Scripture on the Monk Nāgasena, a Chinese Counterpart to the Milindapañha (Taishō Volume 32, Number 1670B).” In BDK English Tripiṭaka Series. United States of America: BDK America, Inc., 105–241.
- Baums, Sefan 2018. “Greek or Indian? The Questions of Menander and onomastic patterns in early Gandhāra.” In Ray, H. P. (ed.) Buddhism and Gandhara. An Archaeology of Museum Collections. London, New York: Routledge, 33–46. https://doi.org/10.4324/9781351252768-2
- De Notariis, Bryan 2022. “The Buddhist Text Known in Pāli as Milindapañha and in Chinese as Naxian biqiu jing 那先比丘經. Some Philological Remarks and the Problem of the Archetype.” Bhasha 1.1: 111–132. https://doi.org/10.30687/bhasha/8409-3769/2021/01/008
- de Jong, J. W. 1996. “Review.” Bulletin of the School of Oriental and African Studies 59/2: 383. https://doi.org/10.1017/S0041977X00031979
- Fenyvesi Boglárka 2022. „A Dhamma-cakka-ppavattana-sutta harminchat változatának szerkezeti vizsgálata tartalmi elemek alapján.” In Ütközéspontok VIII. Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége.
- Horner, I. B. ed. 1975. The minor anthologies of the Pali canon. Volume III: Buddhavaṁsa (Chronicle of Buddhas) and Cariyāpiṭaka (Basket of Conduct). London: Pali Text Society.
- Kovács Gábor – Körtvélyesi Tibor – Ruzsa Ferenc 2018. Szövegek a páli kánonból. Academia.edu. [online] (2022. 12 .04.).
- Levman, Bryan 2021. “Revisiting Milindapañha.” Journal Asiatique 309.1: 107–130. https://doi.org/10.2143/JA.309.1.3289430
- Matsuda Kazonobu – Hartmann, Jens-Uwe 2020. Sanskrit Text of Aśvaghoṣa's Buddhacarita Canto 15 with Appendix: Fifteen Stanzas from Canto 16. https://www.academia.edu/44205170/Sanskrit_Text_of_Aśvaghoṣas_Buddhacarita_Canto_15_with_Appendix_Fifteen_Stanzas_from_Canto_16_by_Kazunobu_MATSUDA_in_collaboration_with_Jens_Uwe_Hartmann (2022.12.02.)
- Nattier, Jan 2003. „The Ten Epithets of the Buddha in the Translation of Zhi Qian 支謙.” In Annual Report of The International Research Institute for Advanced Buddhology at Soka University for the Academic Year 2002. VI. kötet. Tokyo: The International Research Institute for Advanced Buddhology at Soka University, 207–250.
- Pāli Dictionary: https://dictionary.sutta.org/browse/m/m%C4%81ra/ (2022. 12. 02.)
- Vekerdi József 1989. A Buddha beszédei. Budapest: Helikon Kiadó.