Tanárképzés a 21. században – a McKinseyjelentéstől a kompetenciaalapú tanárképzésig
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.2.03Kulcsszavak:
tanárképzés, kompetencia, tanári szerep, osztatlan tanárképzés, kompetenciaalapú tanárképzésAbsztrakt
A tanulmány áttekintést nyújt a 21. századi tanárképzés kihívásairól és tendenciáiról, fókuszálva a McKinsey-jelentés hatásaira, az osztott és osztatlan tanárképzésre, valamint a kompetenciaalapú képzésre. Elemzésünk során áttekintjük a tanárok felkészítésének változásait az elmúlt években, különös tekintettel a McKinsey-jelentés által felvetett kérdésekre és azok hatására.
Vizsgáljuk a pedagógusképzési tendenciákat, s bemutatjuk a kompetenciaalapú pedagógusképzés fő jellemzőit és előnyeit, miközben kiemeljük a terület kihívásait és további fejlesztési lehetőségeit.
Hivatkozások
Benedek, A. (2012). Digitális korunk tendenciái a pedagógiai gondolkodásban. In Varga, L. (Ed.), Közok-tatás-vezetési kutatások 2010–2012 Tanulmányok (pp. 37–78). Közoktatási Vezetők Oktatási és Nevelésfejlesztési Alapítvány.
Benedek, A. (2012). A pedagógusképzés megújítása: lépés vagy toporgás. Módszertani közlemények, 52(2), 7–12.
Borbély, M. (2018). Pedagógus digitális kompetencia-körkép 2018. 1. rész. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65(12), 627–652.
Brezsnyánszky, L. (2009). A tanári mesterképzés kialakult rendje és első jelentkezői. Educatio, 3, 335–348.
Chira, Cs. (2020). A digitális kompetencia keretrendszerei és a pedagógusok digitális kompetenciája. In Lengyelné Molnár, T. (Ed.), A kultúraváltás hatása az egyéni kompetenciákra: a digitális kompeten-cia modelljei. (pp. 38–57). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. https://doi.org/10.46403/Akulturavaltashatasaegyeni.2020.38
Chrappán, M. (2011). Kompetencia a közoktatásban. Educatio, 10(4), 550–560.
Chrappán, M. (2022). A NAT evolúciója 2010–2021 között. Educatio, 21(1), 30–47. https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.1.3
Csapó, B. (2007). A tanári tudás szerepe az oktatási rendszer fejlesztésében. Új Pedagógiai Szemle, 57(3–4), 11–23.
Falus, I. (2009). A hazai tanárképzés változásai európai mérlegen. Educatio, 18(3), 360–370.
Hanák, Zs. (2007). Kompetencia alapú tanítás-tanulás pedagógiája, pszichológiája. Kompetencia-alapú programok elterjesztése a tanárképzésben. Módszertani Kiadvány, 5. Eszterházy Károly Főis-kola.
Kárpáti, A. (2008). Tanárképzés, továbbképzés. In Fazekas, K., Köllő, J. & Varga, J. (Eds.), Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (pp. 193–215). Ecostat.
Kopasz, G. (2021). Oktatáspolitika és tanárképzés Finnországban a tehetséggondozás aspektusából. In Medovarszki, I. (Ed.), Tantárgypedagógiai kaleidoszkóp, 2021 (pp. 225–239). Magánkiadás. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/7305
Kotschy, B. (2012). A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában. Oktatási Hivatal.
Kozma, T. (2009). Tanárképzés a Bologna-folyamatban. Educatio, 18(3), 273–278.
Kozma, T. (2018). Tanuló közösségek és társadalmi innovációk. Educatio, 27(2), 237–246. https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.6
Mrázik, J. (2010). A tanárképzés helye és helyzete a PTE-n. Pécsi Tudományegyetem.
Nagy, J. (2000). XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó.
Polónyi, I. (2019). Az életpályamodell bevezetése után. Új Pedagógiai Szemle, 69(5–6), 115–129.
Poplavskyi, M. M. (2021). Teacher as a media figure in modern higher education: A competence-based approach. Linguistics and Culture Review, 5(4), 904–914. https://doi.org/10.21744/lingcure.v5nS4.1772
Simonics, I. (2016). A pedagógusképzés megújítása. Typotop Kft.
Szabó, D. (2022). Digitális szakadék áthidalása pedagógusok között. PedActa, 12(2), 35–41. https://doi.org/10.24193/PedActa.12.2.4
Szebeni, R. (2010). A kompetencia alapú oktatás pedagógus személyiség háttere. Debreceni Egyetem.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóiratszám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
