Videotréning – egy innovatív módszer a tanárjelöltek identitáskonstruálásának támogatásában
DOI:
https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2026.1.02Kulcsszavak:
tanárjelöltek, videotréning (Video Interaction Guidance/VIG), szakmai identitásfejlődésAbsztrakt
Jelen tanulmány a Pedagógusképzés 2024/(23)1. számában megjelent írásunk folytatása.
Témája a tanárképzésben kevésbé elterjedt módszer, a videotréning (Video Interaction Guidance/VIG) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. A videotréning alapja a jelölt
személyes céljaihoz, konkrét tanítási szituációjához kapcsolt videórészletek mikroelemzése, melyek a tanári interakciók erősségeit jelentő mozzanatokat emelik ki. Szorosan
kapcsolódik a reflektív tanárképzés, módszerek kutatási irányához, különösen a videóval támogatott felidézés módszeréhez (Video Stimulated-Recall/VSR), de számos ponton el is tér tőle.
Írásunk I. részében részletesen foglalkoztunk a videotréning szakmai tanulást és identitásformálódást támogató szerepével, szemléleti és módszertani elemeinek
bemutatásával, VSR-hez kapcsolódó viszonyával. Írásunk II. részében az ELTE tanárképzési programjához kötődő pilotkutatásunk eredményeit mutatjuk be, melyben egy, az
összefüggő egyéni gyakorlatát végző tanárjelöltet kísértünk végig a VIG segítségével, a tapasztalatokat pedig közvetlenül beépítettük a kísérő szemináriumba a VIG identitástámogató
szerepének, lehetséges funkcióinak feltárása céljával.
Hivatkozások
Ahsan, H. (2009). Video Interaction Guidance (VIG). A Tool for In-School Training to Promote Inclusive Education in Bangladesh. Bangladesh Education Journal, 8(2), 46–52.
Akkerman, S. & Meijer, P. (2011). A dialogical approach to conceptualizing teacher identity. Teaching and Teacher Education, 27(2), 308–319.
https://doi.org/10.1016/j.tate.2010.08.013
Anspal, T., Eisenschmidt, E. & Löfström, E. (2011). Finding myself as a teach-er: exploring the shaping of teacher identities throug student teachers’ narratives. Teachers and Teaching: Theory and Practice, 1–20.
https://doi.org/10.1080/13540602.2012.632268
Bandura, A. (1982). Self-efficacy mechanism in human agency. American Psy-chologist, 37(2), 122–147.
https://doi.org/10.1037/0003-066X.37.2.122
Beijaard, D., Meijer, C. P. & Verloop, N. (2004). Reconsidering research on teachers' professional identity. Teaching and Teacher Education, 20, 107–128.
Beijaard, D., Koopman, M. & Schellings, G. (2023). Reframing Teacher Professional Identity and Learning. Menter, I. (Ed.), The Palgrave Hand-book of Teacher Education Research, (pp. 763–785). Palgrave Macmillan.
https://doi.org/10.1007/978-3-031-16193-3_28
Byra, M. & Sherman, M. (1993). Preactive and Interactive Decision-Making Tendencies of Less and More Experienced Preservice Teachers. Re-search Quarterly for Exercise and Sport, 1, 46–55.
https://doi.org/10.1080/02701367.1993.10608778
Boylan, M., Coldwell, M., Maxwell, B. & Jordan, J. (2018). Rethinking models of professional learning as tools: a conceptual analysis to inform re-search and practice. Professional Development in Education, 44(1), 120–139.
https://doi.org/10.1080/19415257.2017.1306789
Braun, V. & Clarke, V. (2006). Using thematic analysis in psychology. Qual-itative Research in Psychology, 3, 77–101.
https://doi.org/10.1191/1478088706qp063oa
Calandra, B., Gurvitch, R. & Lund, J. (2008). An exploratory study of digital video editing as a tool for teacher preparation. Journal of Technology and Teacher Education, 16(2), 1.
Chuang, H. & Rosenbusch, M. H. (2005). Use of digital video technology in an ele-mentary school foreign language methods course. British Journal of Educa-tional-Technology, 36(5), 869–880.
https://doi.org/10.1111/j.1467-8535.2005.00509.x
Clandinin, D. J. & Connelly, F. M. (2000). Narrative Inquiry. Experience and story in qualitative research. Jossey-Bass.
Clandinin, D. J. (Ed.) (2007). Handbook of narrative inquiry: Mapping a method-ology. Sage Publications Inc.
https://doi.org/10.4135/9781452226552
Cross J. & Kennedy H. (2011). How and why does VIG work? In Kennedy H., Landor M., Todd L. (Eds.), Video interaction guidance (pp. 58–81). Jessica Kingsley.
Darling-Hammond, L. & Richardson, N. (2009). Teacher learning: What matters? Educational Leadership, 2, 46–53.
Dowrick, P. W. Kim-Rupnow, W. S. & Power, T. J. (2006). Video Feed for-ward for Reading. The Journal of Special Education, 39(4), 194–207.
https://doi.org/10.1177/00224669060390040101
Edwards, A. & Mutton, T. (2007). Looking forward: rethinking profession-al learning through partnership arrangements in Initial Teacher Educa-tion. Oxford Review of Education, 33(4), 503–519.
https://doi.org/10.1080/03054980701450928
Endacott, J. L. (2016) Using Video-Stimulated Recall to Enhance Preserv-ice-Teacher Reflection. The New Educator, 12(1), 28–47.
https://doi.org/10.1080/1547688X.2015.1113351
Garner, J. K. & Kaplan, A. (2018). A complex dynamic systems perspective on teacher learning and identity formation: an instrumental case. Teachers and Teaching, 25(1), 7–33. https://doi.org/10.1080/13540602.2018.1533811
Geijsel, F. & Meijers, F. (2005). Identity learning: the core process of edu-cational change. Educational Studies, 31(4), 419–430.
https://doi.org/10.1080/03055690500237488
Kennedy, H. (2011). What is Video Interaction Guidance (VIG)? In Kenne-dy, H., Landor, M. & Todd, L. (Eds.), Video Interaction Guidance A Rela-tionship-Based Intervention to Promote Attunement, Empathy and Well-being (pp. 20–42). Jessica Kingsley.
Kennedy, H., Landor, M. & Todd, L. (2011) Video Enhanced Reflective Practice: Professional Development through Attuned Interactions. Jessica Kingsley. and Teaching, 25:1, 69-89,
Leeferink, H., Koopman, M., Beijaard, D., & Schellings, G., L. M. (2019). Overarching professional identity themes in student teacher workplace learning. Teachers and Teaching, 25(1), 69–89. https://doi.org/10.1080/13540602.2018.1527762
McKeating, R. (2018). Video Interaction Guidance (VIG): Experiences of par-ents, Teaching Assistants, Educational Psychologists and Children. [Doc-toral thesis]. University College London.
https://discovery.ucl.ac.uk/id/eprint/10054492/1/McKeating_10054492_thesis.Redacted.pdf
Meijer, C.P. et al. (2014): Pedagogies of developing teacher identity. Inter-national Teacher Education: Promising Pedagogies (Part A). Advances in Research on Teaching, 22, 293–309. https://doi.org/10.1108/S1479-368720140000022018
Mena, J., Garcia, M., Clarke, A. & Barkatsas, A. (2016). An analysis of three different approaches to student teacher mentoring and their impact on knowledge generation in practicum settings. European Journal of Teacher Education, 1, 53–76.
https://doi.org/10.1080/02619768.2015.1011269
Murray, S. (2016). A Literature Review exploring the use of Video Interac-tion Guidance (VIG) in schools. Attuned interactions, 19(4).
Nagy, K. (2020). A mentorok tanulását és folyamatos szakmai fejlődését meghatározó tényezők. [Doktori (PhD) disszertáció]. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola.
Pardoe, R. (2016). Integrating Video Interaction Guidance (VIG) and Psychoana-lytic Psychotherapy in Work with Parents and Infants. Bulletin of the Associa-tion of Child Psychotherapists.
Polkinghorne, D. E. (1995). Narrative configuration in qualitative analysis. International Journal of Qualitative Studies in Education, 8, 5–23.
https://doi.org/10.1080/0951839950080103
Putnam, T. & Borko, H. (2000). What do new views of knowledge and thinking have to say about research on teacher learning? Educational Researcher, 29(1), 4–15.
https://doi.org/10.3102/0013189X029001004
Rapos, N. & Kopp, E. (2015). A tanárképzés megújítása. ELTE Eötvös Kiadó.
Rapos, N., Bükki, E., Gazdag, E., Nagy, K. & Tókos. K. (2020). A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása. Fogalmi változások. Neveléstu-domány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 8(1), 39–45.
https://doi.org/10.21549/NTNY.28.2020.1.2
Rapos, N., Tókos, K., Eszes, F., Nagy, K. (2022). Tanárszakos hallgatók szakmai fejlődését és tanulását meghatározó kontextuális elemek és vizsgálati lehetőségeik. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 10(1), 53–81. https://doi.org/10.21549/NTNY.36.2022.1.3
Riessman, C. K. (2001) ‘Personal Troubles as Social Issues: A Narrative of Infertility in Context’. In Shaw, I. & Gould, N. (Eds), Qualitative Research in Social Work: Method and Context (pp. 73–82). Sage.
https://doi.org/10.4135/9781849209694.n5
Rodgers, C. R. & Scott, K. H. (2008) The development of the personal self and professional identity in learning to teach. Cochran-Smith, M. et al. (Eds.), Handbook of research on teacher education: Enduring questions in changing contexts (pp. 732–755). Routledge, Taylor & Francis Group/Association of Teacher Educators. https://doi.org/10.4324/9780203938690-85
Rosaen, C. L., Lundeberg, M., Cooper, M., Fritzen, A. & Terpstra, M. (2008). Noticing noticing: How does investigation of video records change how teachers reflect on their experiences? Journal of Teacher Education, 59(4), 347–360.
https://doi.org/10.1177/0022487108322128
Sachs, J. (2005). Teacher Education and the Development of Professional Identity: Learning to be a Teacher. In Denicolo, P. & Compf, M. (Eds.), Connecting Policy and Practice: Challenges for Teaching and Learning in Schools and Universities (5–21). Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780203012529-3
Santagata, R. (2009). Designing video-based professional development for mathematics teachers in low-performing schools. Journal of Teacher Education, 60(1), 38–51. https://doi.org/10.1177/0022487108328485
Szarka, E. (2024). Tanári készségfejlesztés videotréninggel. Parlando: Ze-nepedagógiai Folyóirat, 1, 1–22.
Scheeler, M. C., Ruhl, K. L. & McAfee, J. K. (2004). Providing performance feedback to teachers: A review. Teacher Education and Special Educa-tion: The Journal of the Teacher Education Division of the Council for Ex-ceptional Children, 27(4), 396–407. https://doi.org/10.1177/088840640402700407
Šírová, E. & Krejčová, K. (2011). The Role of the Video Interaction Guid-ance in the Enrichment of Student Teachers´ Social Skills. Journal on Ef-ficiency and Responsibility in Education and Science, 4(4), 162–169.
Szivák, J., Gazdag, E. & Nagy, K. (2018). Szisztematikus irodalomfeldolgozás a videófelvétellel támogatott felidézést alkalmazó pedagó-gus-kutatásokról. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 6(3), 5–18. https://doi.org/10.21549/NTNY.23.2018.3.1
Tókos, K. (2024). Tanárjelöltek szakmai tanulásának és identitáskonstruá-lásának támogatása – a videotréning lehetőségei a tanárképzésben. Pe-dagógusképzés, 22(50), 5–33. https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2024.1.01
Tókos, K. & Rapos, N. (2024). Pedagógusból tanárképzővé válni – az iden-titáskonstrukció egy lehetséges értelmezési kerete és vizsgálati lehető-sége. Neveléstudomány: Oktatás – Kutatás – Innováció, 12(3), 30–48.
https://doi.org/10.21549/NTNY.46.2024.3.2
Trevarthen, C. (1979). Communication and cooperation in early infancy. A description of primary intersubjectivity. In Bullowa, M. (Ed.), Before Speech: The Beginning of Human Communication (pp. 321–347). Cam-bridge University Press.
Van Es, E. & Sherin, M. (2002). Learning to notice: Scaffolding new teach-ers’ interpretations of classroom interactions. Journal of Technology and Teacher Education, 10(4), 571–596.
##submission.downloads##
Megjelent
Hogyan kell idézni
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2026 A szerző(k)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
