Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
A közösség olyan alapfogalom, mely a társadalomtudományokon belül több alaptudomány és alkalmazott társadalomtudomány szótárában megtalálható, ugyanakkor nem a megváltoztathatatlanul közös értelmezés mentén kerül át az egyes tudományágakba, hanem éppen a rugalmassága, a sokszínű megközelítés miatt válik több ágon is felhasználható alapfogalommá. Napjainkra a fogalom nem maradt meg a társadalomtudományok szerteágazó alap- és alkalmazott tudományági területén, hanem az élő természettudományok (ökológia, evolúcióbiológia) és a műszaki tudományok (automatizálás és IT) területén is fokozottan használatba került. A tanulmány a közösség fogalmának 21. századi változását elsősorban a neveléstudomány és a szociológia nézőpontjából kíséri figyelemmel, gyakorlati célja a közösségfejlesztés szakmai közönsége számára kitekintést nyújtani a hármas megközelítésből (hely, érdeklődés, szellemi dimenzió), mely alapján tradicionálisan a közösségek szerveződnek. A kutatói érdeklődést az a kérdés irányította, hogy hogyan hatnak a 21. század társadalmi-technológiai kihívásai a 20. században gyökerező közösségfogalomra, milyen közösségfelfogásokkal találkozhatunk a szélesebb hazai és külföldi szakirodalomban és gyakorlatban, főként, ha kitekintünk a szorosan vett akadémiai keretből. A szakirodalmi gyűjtőmunka révén 12 közösségfelfogás, definíció került azonosításra, melyek mindegyikéhez a tanulmány gyakorlati példákat társít, hogy bemutassa az egyes fogalmak élő jellegzetességeit. A tanulmány célja, hogy jobban megértsük a közösségek természetét és szerepét; újdonságértékét pedig az adja, hogy a közösségfogalom ilyen tág értelmezésére még nem volt kísérlet, a bemutatott 12 fogalom a közösségfejlesztő szakemberek szakmai felkészítése során is eredményesen alkalmazható.