Hivatkozások a szövegben

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [… amint Fehér tanulmányában (1998) közölt eredmények …], vagy szerepelhet zárójelben [… a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (Fehér, 1998), ezért …]. Ezen túlmenően az alábbiak az irányadóak:

• Két szerző nevét – külföldi szerzők idegen nyelvű munkái esetén is – az „&” választja el egymástól: (Fekete & Fehér, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között „&” van: (Fekete, Fehér, & Barna, 1998).
• Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke, & Barna, 1998), újbóli előforduláskor az „et al.” kifejezést használjuk (Fekete et al.,1998). 
• A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot is (Fehér, 1998, p. 32). 
• Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Fehér, 1955, 1956a, 1956b).
• Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke & Barna, 1990).
• A zárójelen belül a szerzőket a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendbe tesszük (Szürke, 1988; Fehér, 1989; Barna, 1990).
• Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Barna, 1988a).
• Közvetett idézés esetén a szövegben az eredeti mű szerzője kerül feltüntetésre, a megjelenés évszámával, majd az „idézi” kifejezés után annak a szerzőnek a neve, aki idézte a munkát, a mű megjelenésének évszámával. Például: (Barna, 1988 idézi Szürke, 2010). Az irodalomjegyzékben az a mű szerepel, amelyben az idézet olvasható.
• A hivatkozás a mondat része, vagyis a mondat végi írásjel a zárójeles hivatkozás után szerepel. Kivétel, ha egy teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás:

• Az intézmények hatással vannak a motivációra és a viselkedésre is (Acemoglu & Robinson, 2013).
• „Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu & Robinson, 2013, p. 48).
• „Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu & Robinson, 2013, pp. 48–49).

• Amennyiben teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás. Amennyiben az idézett mondatot idézőjelen belül ponttal zárjuk le, a zárójelben lévő idézett tételek után is szükséges pontot tenni, mivel az a mondat vége. 

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

• Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Irodalom legyen.

• Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám). Cím. Kiadó.  A könyv címét dőlt betűvel írjuk. Például: Szürke, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó.

• A külföldi hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. & Friedrich, H. F. (Ed.) (1990). Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press.

• Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám). Fejezet (tanulmány) cím. In Szerkesztő(k) neve (Ed(s).), Könyv címe (Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala).  Kiadó. A könyv címe dőlt betűvel. Például: Horváth, Zs. (2013). A médiatudatosságra nevelés. In Nagy-Király, V. (Ed.), Médiatudatosság az oktatásban (pp. 15–24). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 
• Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám). Tanulmány cím. Folyóiratcím, Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel.  Például: Fekete, T. (1997). Oktatási trendek a 90-es években. Didaktika, 9(3), 34–57.

• Elektronikus hivatkozás esetében meg kell adni az URL elérhetőséget és az elérhetőség után zárójelben utolsó letöltés dátumát. Például: Az emberek többségében még mindig jelen van a szolidaritás. Interjú Tasnádi Zsófival. Osztályfőnök.hu https://osztalyfonok.hu/7798/ (2022. 07. 20.)
• Amennyiben a forrás doi számmal rendelkezik, azt minden esetben közölni kell az alábbi formátumban: https://doi.org/10.1177/152700250000100304