Absztrakt
A tanárhiány nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában komoly problémát jelent, amelyre az egyes régiók eltérő megoldási utakat dolgoztak ki. Ilyen alternatív út a más szakmában munkatapasztalattal rendelkező, felnőtt tanulók tanári pályára állásának támogatása. Kritikai, feltáró, narratív irodalmi áttekintésű (N=97) tanulmányunkban értelmezzük és elemezzük a második karriert kezdő tanárok (second career teacher (SCT)) szakmai tanulását és identitáskonstrukcióját és az azokat meghatározó személyes tényezőket, annak érdekében, hogy azonosíthassuk a tipikus feszültségeket ebben a komplex, dinamikus folyamatban. A feszültségek – melyek támogatják vagy gátolják az identitásalakulást – Kaplan és Garner (2017) szerepidentitás modellje alapján kerülnek elemzésre. Ezek az önészlelés és az önmeghatározás, az ontológiai és az episztemológiai elképzelések, a tervek és az elképzelések, valamint az észlelt cselekvési lehetőségek. Megállapítottuk többek között azt, hogy a tanításról vallott tanárfókuszú gondolkodás gyakorta okozhat feszültséget az SCT-k esetében, illetve hogy az erős belső elkötelezettség, valamint a tanítás valós világával való szembesülés gyakran válik feszültség forrásává. A SCT-k lemorzsolódásának megelőzése indokolttá teszi a képzés, valamint a tanulási környezet optimális jellemzőinek azonosítását. Az elemzett írások alapján ezek a következők: a hallgatói sajátosságok értelmezésére épülő tervezés, a rugalmasság és a felnőttkori szakmatanulás sajátosságainak tudatos kezelése.